_1.gif?1713474950460)
5 fontos kérdés és válasz fotóvásárlás előtt
A fotóművészetről gyorstalpaló kis okost írni és percek alatt a nagy egészet megérteni nem lehet. Ahhoz viszont, hogy egy fotóba beleszeressünk egy percnél kevesebb idő is elegendő. A műtárgy.com most összegyűjtött 5 kérdést, amire érdemes a választ tudni, ha fotót szeretnénk vásárolni.
A papír alapú fotók készülhetnek fotónagyító készülékkel, fényérzékeny réteggel bevont papírra, hagyományos kémiai előhívással vagy nyomtatóval. Leggyakrabban a C-print és giclée nyomat kifejezésekkel találkozhatunk, mik is ezek?
C-print (chromogenic print, color print):
C-print alatt lényegében a "hagyományos" színes fényképeket értjük, tulajdonképpen a színes fotónagyítások összefoglaló neve. A szaknyelvben főként a professzionális kivitelű papírképeket jelöli, de jelentheti a mindenki számára elérhető automata nagyítógéppel készült fotókat is. Az eljárás során az eredeti képet, ami lehet digitális, de akár színes negatív film is, fényérzékeny hordozóra, papírra vetítik, majd vegyszeres úton hívják elő.
A digitális állományból készült professzionális minőségű fotónagyítások legismertebb fajtái a Lambda, a Durst, a LightJet, az Océ és a Chromira vagy ZBE. Ezeket a neveket meglátva egy fotó alatt, mint technika, biztosak lehetünk abban, hogy C-printtel van dolgunk, hiszen a C-printeket a használt nagyítógép márkaneve nyomán szokás emlegetni.
Itt érdemes még megemlíteni egy költséges és ritka eljárást a Cibachrome-t vagy későbbi nevén Ilfochrome-t, amikor is a színes pozitív filmről fotokémiai úton papírképet állítanak elő.
Giclée nyomat (giclée print, pigment print, archival pigment print és ezek kombinációja a tintasugaras, inkjet, digitális szavakkal):
A Giclée eredetileg a tintasugaras technika francia nyelvű megfelelője, azonban a szó egy szűkebb kör megnevezésére terjedt el. Csúcsminőségű tintasugaras nyomatot jelöl, ami a legkorszerűbb fotónyomtatóval, 50-200 évig fényálló, fakulásmentes pigment festékkel, akár 12 színű tintakészlettel, archív papírra készül.
A digitális technikák mellett a mai napig találkozhatunk az analóg technikákkal, amelyek megismerésében a műtárgy.com egy korábbi cikke is segítséget nyújt.
A számozást és a képek sorszámát a művész szabja meg attól függően, hogy a későbbiekben hány nyomatot illetve milyen szériát készít. A fotó készülhet egy darab egyedi példányban illetve zárt és nyitott sorozatban is.
Kivételes esetekben 100-as példányszám is előfordulhat, de egyedi képeknek azokat tekintjük, amik nem reprodukálhatók ugyanolyan minőségben. Tehát az értéket növeli, ha a példányszám alacsony.
A zárt sorozat példányait pedig egyazon műtárgyként kell kezelni, ha a mű címe, az alkotó neve, az alapanyaga (amire a nyomat készült), a mű mérete és a példányok összes darabszáma megegyezik.
A nyílt sorozat műveire nem vonatkoznak kötött szabályok, így az azonosításuk és a nyilvántartásuk sem meghatározott.
A nyomtatott művek egyik legfontosabb eleme az alkotó aláírása. Az aláírás helyett előfordulhat pecsétnyomat is. A számítógépen alkotott fotók, művek esetében gyakori, hogy a jelölés (pecsétnyomat, aláírás, grafikus logó) a képpel együtt kerül nyomtatásra.
Ezeken túl pedig érdemes figyelni a tanúsítványra, ami a művészi nyomatok hitelesítő levele. Ez tartalmaz egy nyilatkozatot az alkotótól és a kiadótól is, hogy a meghatározott példányszámnál több az adott műből nem készült, továbbá szerepel rajta a mű kiadásának dátuma.
Az eredeti negatívról készült másolatot nevezzük vintage / vintázs fotónak, ami a felvétellel körülbelül egy időben készült. Szerepelnie kell rajta a művész aláírásának vagy az általa használt pecsétnek.
Igen! Gyakran találkozunk felhasználásra készített képekkel, ilyenek a riport vagy akár a divat fotók. Ezek is autonóm képekké válhatnak, azonban ilyen esetben is szükséges legalább egy aláírásra a hitelességhez. Érdemes tisztában lenni azzal, hogy méret váltás esetén már új sorozatot képez az alkotás.
A fotóművészetet nagyban befolyásoló huszadik századi mesterek, mint Brassai, André Kertész, Robert Capa és Moholy-Nagy László mind magyar származásúak. Ezen túl pedig Közép és Kelet Európa egyetlen fotóművészeti vására, az Art Photo Budapest is Budapesten kerül megrendezésre az Art Market Budapest keretein belül. A klasszikus és kortárs magyar fotógráfia értékeit és újdonságait méltóképpen mutatja be a 2017 tavaszán első alkalommal megrendezésre kerülő Budapest FotóFesztivál.
Szerző: Bárdi Sára; műtárgy.com
...
Forrás: Portfolio.hu
1. Hogyan lesz a digitális fotó kézzelfogható?
A papír alapú fotók készülhetnek fotónagyító készülékkel, fényérzékeny réteggel bevont papírra, hagyományos kémiai előhívással vagy nyomtatóval. Leggyakrabban a C-print és giclée nyomat kifejezésekkel találkozhatunk, mik is ezek?
C-print (chromogenic print, color print):
C-print alatt lényegében a "hagyományos" színes fényképeket értjük, tulajdonképpen a színes fotónagyítások összefoglaló neve. A szaknyelvben főként a professzionális kivitelű papírképeket jelöli, de jelentheti a mindenki számára elérhető automata nagyítógéppel készült fotókat is. Az eljárás során az eredeti képet, ami lehet digitális, de akár színes negatív film is, fényérzékeny hordozóra, papírra vetítik, majd vegyszeres úton hívják elő.
A digitális állományból készült professzionális minőségű fotónagyítások legismertebb fajtái a Lambda, a Durst, a LightJet, az Océ és a Chromira vagy ZBE. Ezeket a neveket meglátva egy fotó alatt, mint technika, biztosak lehetünk abban, hogy C-printtel van dolgunk, hiszen a C-printeket a használt nagyítógép márkaneve nyomán szokás emlegetni.
Itt érdemes még megemlíteni egy költséges és ritka eljárást a Cibachrome-t vagy későbbi nevén Ilfochrome-t, amikor is a színes pozitív filmről fotokémiai úton papírképet állítanak elő.
Giclée nyomat (giclée print, pigment print, archival pigment print és ezek kombinációja a tintasugaras, inkjet, digitális szavakkal):
A Giclée eredetileg a tintasugaras technika francia nyelvű megfelelője, azonban a szó egy szűkebb kör megnevezésére terjedt el. Csúcsminőségű tintasugaras nyomatot jelöl, ami a legkorszerűbb fotónyomtatóval, 50-200 évig fényálló, fakulásmentes pigment festékkel, akár 12 színű tintakészlettel, archív papírra készül.
Misetics Mátyás: Artificial Light no.1 (Serie A). 2007, ed. 3+AP, 100x125cm, giclée print. Forrás
A digitális technikák mellett a mai napig találkozhatunk az analóg technikákkal, amelyek megismerésében a műtárgy.com egy korábbi cikke is segítséget nyújt.
2. Mitől lesz egy fotó hiteles? Sorszám, aláírás és tanúsítvány.
A számozást és a képek sorszámát a művész szabja meg attól függően, hogy a későbbiekben hány nyomatot illetve milyen szériát készít. A fotó készülhet egy darab egyedi példányban illetve zárt és nyitott sorozatban is.
Kivételes esetekben 100-as példányszám is előfordulhat, de egyedi képeknek azokat tekintjük, amik nem reprodukálhatók ugyanolyan minőségben. Tehát az értéket növeli, ha a példányszám alacsony.
A zárt sorozat példányait pedig egyazon műtárgyként kell kezelni, ha a mű címe, az alkotó neve, az alapanyaga (amire a nyomat készült), a mű mérete és a példányok összes darabszáma megegyezik.
A nyílt sorozat műveire nem vonatkoznak kötött szabályok, így az azonosításuk és a nyilvántartásuk sem meghatározott.
A nyomtatott művek egyik legfontosabb eleme az alkotó aláírása. Az aláírás helyett előfordulhat pecsétnyomat is. A számítógépen alkotott fotók, művek esetében gyakori, hogy a jelölés (pecsétnyomat, aláírás, grafikus logó) a képpel együtt kerül nyomtatásra.
Ezeken túl pedig érdemes figyelni a tanúsítványra, ami a művészi nyomatok hitelesítő levele. Ez tartalmaz egy nyilatkozatot az alkotótól és a kiadótól is, hogy a meghatározott példányszámnál több az adott műből nem készült, továbbá szerepel rajta a mű kiadásának dátuma.
Czigány Ákos: Ég 256-2. 201, Ed. 2/5, 40x53,5cm, inkjet print. Forrás
3. Mi is az a vintage / vintázs fotó?
Az eredeti negatívról készült másolatot nevezzük vintage / vintázs fotónak, ami a felvétellel körülbelül egy időben készült. Szerepelnie kell rajta a művész aláírásának vagy az általa használt pecsétnek.
Korniss Péter: Leánybúcsú. 1969, 40x30cm, brómezüst zselatin nagyítás. Forrás
4. Válhat- e egy felhasználásra készített kép autonómmá?
Igen! Gyakran találkozunk felhasználásra készített képekkel, ilyenek a riport vagy akár a divat fotók. Ezek is autonóm képekké válhatnak, azonban ilyen esetben is szükséges legalább egy aláírásra a hitelességhez. Érdemes tisztában lenni azzal, hogy méret váltás esetén már új sorozatot képez az alkotás.
Robert Capa: A milicista halála. 1936. Forrás
5. Miért fontos a magyar fotóművészet?
A fotóművészetet nagyban befolyásoló huszadik századi mesterek, mint Brassai, André Kertész, Robert Capa és Moholy-Nagy László mind magyar származásúak. Ezen túl pedig Közép és Kelet Európa egyetlen fotóművészeti vására, az Art Photo Budapest is Budapesten kerül megrendezésre az Art Market Budapest keretein belül. A klasszikus és kortárs magyar fotógráfia értékeit és újdonságait méltóképpen mutatja be a 2017 tavaszán első alkalommal megrendezésre kerülő Budapest FotóFesztivál.
André Kertész: Distortion #40. 1933, 8,3 x 10,1 cm brómezüst zselatin nagyítás. Forrás
Szerző: Bárdi Sára; műtárgy.com
...
Forrás: Portfolio.hu
