Az Alvitr Gallery a moszkvai Magyar Kulturális, Tudományos és Tájékoztatási Központban rendezi meg Barabás Zsófi „Kiterjesztés” című szólókiállítását 2017. április 7. és 30. között. A kiállítást ezt megelőzően az Alvitr Gallery  Jekatyerinburgban mutatta be saját kiállítási programja részeként.  A tárlaton szereplő festmények, grafikák és objektek Barabás különböző korszakait képviselik, bemutatva a művészi alkotómunka különböző aspektusait. A kiállítást Szoboszlai János, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képzőművészet-elmélet tanszékének tanszékvezető docense nyitja meg április 7-én, 19.00-kor, a moszkvai Magyar Kulturális, Tudományos és Tájékoztatási Központban.

Perenyei Mónika szerint  “a női alkotók általában testük és érzelemviláguk kiterjesztéseként hozzák létre műveiket”. Barabás Zsófi esetében is ezt tapasztaljuk. A “kiterjesztés” több ponton is megfigyelhető a művész alkotásait szemlélve. A kép hangulatokból, érzelmekből és a világ dolgainak értelmezéséből lépésenként alakul ki. Ennek a lassú folyamatnak az eredményként jön létre maga a mű, mint korábban nem létező jelenség, mint a szerzői én kiterjesztése. A személyiség nem mint statikus, hanem mint dinamikus jelenség mutatkozik meg a művekben, amelyek szinte mozogni látszanak.

Barabás Zsófi festményei és rajzai szabályos, gemometrikus és mesterséges, illetve apró, eleven, áramvonalas és organikus formák kombinációi. A kortárs szerző kiterjesztett személyisége e mesterséges és természetes formák egymásra hatása által jelenik meg. A kiterjesztett személyiség ebben az  esetben vizuális sémákban, a művészre jellemző vizuális nyelv alkalmazásával mutatkozik meg. Ezek a sémák és azok rendszere Barabás Zsófinál mindig mélységesen személyes. Azt mutatják meg, hogy hogyan, milyen sémákon keresztül szemléli a szerző a modern, nagyvárosi életet.

Barabás Zsófi: Attempts for perfection

Barabás Zsófi művei, amelyek Japánban való tartózkodása és tanulmányai során készültek, összevethetők Joseph Cornell alkotásaival. Ugyanakkor a hasonlóság elsősorban a dobozforma alkalmazására és a műalkotás koncepciójának dobozba rejtésére korlátozódik. Barabás objektjei nem csak a dobozban rejtőző életet, hanem a kiterjesztett mindennapokat is megmutatják, amelyekre az origamihoz hasonló, apró, a drótszárakhoz különös módon illeszkedő papírtárgyak utalnak. A dobozokban tehát nem halott tárgyak, hanem maga az eleven élet jelenik meg, a gyermekkor hitvilágától a mesék valósággal párhuzamos világáig. Nem meglepő, hogy ez az eleven élet ki szándékszik törni a dobozból, hogy határok nélkül terjeszkedjen tovább.

Barabás Zsófi: White in the sky

Barabás Zsófi minden műve izgalmas vizuális jelenség, a sémák szerkezete és a színek a káosz és a harmónia együttesét, egymásra hatását mutatják meg. Az intenzív esztétikai élmény átélése és a kép befogadása során a művek nézői maguk is részesülhetnek a kiterjesztett élet élményében.