Kétszámjegyű növekedéssel zárta a tavalyi évet a nemzetközi aukciós műkereskedelem. A tízes listán idén először szerepelt Frida Kahlo. A csúcskategóriába tartozó festményekért is jóval mélyebben nyúltak a zsebükbe a gyűjtők – derül ki a műtárgy.com összefoglalójából.
Míg a tavalyi év legdrágább tételei az előző néhány évinél alacsonyabb áron keltek el itthon, tükrözve a piac egészén tapasztalt visszaesést, a globális piacon fordított volt a helyzet: a három nagy nemzetközi aukciósház tavalyi számai jelentős növekedést mutatnak és a jó eredményhez ezúttal is nagyban hozzájárultak a legkiemelkedőbb tételekért fizetett csúcsárak.
Tavaly 757,2 millió dollárt fizettek vásárlóik a 10 legdrágább műtárgyért – melyek csakúgy, mint 2024-ben, kivétel nélkül festmények voltak – 45%-kal többet, mint 2024-ben.
A tavalyi összeg a 2023. évinél is magasabb, de még mindig jelentősen elmarad a 2022-es, 1,1 milliárd dolláros csúcstól. A legdrágább tétel tavaly 236,4 millió dollárért, egy évvel korábban 121,1 millióért kelt el, a legkisebb ár pedig, amivel még be lehetett kerülni a TOP 10-be, tavaly a 2024-es 32,4 millió dollárral szemben 45,5 millió volt.
Ebben a kategóriában a piac a korábbinál is erősebb koncentrációt mutat; míg 2024-ben a tíz legmagasabb ár 4 különböző aukciósháznál született, tavaly már csak a Sotheby’s és a Christie’s osztozott a csúcseredményeken. Az ezeket elért művészek listáján nincsenek nagy változások: a tavalyi TOP 10-es művek nyolc alkotója közül öt rajta volt az egy évvel korábbi listán is. Frida Kahlo nevét először olvashatjuk a listán – egyúttal ő az egyetlen női alkotó is a legdrágább művek szerzői között – Picasso és Mondrian viszont visszatérő szereplők. Picasso, a korábbi rangsorok leggyakoribb éllovasa 2024-ben nem szerepelt a TOP 10-ben, és tavaly is csak a 9. helyen tudott visszatérni; 45,5 millió dolláros legjobb ára messze elmarad 10 éve elért 179,4 milliós életműrekordjától.
Tavalyelőtt Ed Ruscha személyében élő művész is felkerült a listára, 2025-ben erre nem akadt példa. Valamennyi TOP 10-es mű egy közel 100 éves idősávban, 1888 és 1981 között keletkezett, többségük a XX. század első harmadában.
A legfrissebb lista különlegessége, hogy az első három helyen egyetlen művész, Gustav Klimt munkái szerepelnek, ráadásul mindhárom alkotás ugyanabból a gyűjteményből és egyszerre került kalapács alá a Sotheby’s november 18-i New York-i árverésén.
Lássuk ezek után az év „győztes” tételeit.
1. Gustav Klimt: Elisabeth Lederer portréja, 1914-16, Sotheby’s, 236,4 millió dollár
A globális piac tavalyi fellendülésének egyik oka az volt, hogy a megelőző éveknél több jelentős magángyűjtemény került a piacra. Ezek közül is kiemelkedett a tavaly elhunyt Leonard Lauder kollekciója, amely a Sotheby’s-nél került kalapács alá. A három legfontosabb tétel a gyűjtő kedvence, Gustav Klimt három, 1908 és 1916 között született festménye volt. Ezek közül is kiemelkedett kései korszakának remeke, Elisabeth Lederer portréja, melyen a művész három évig dolgozott. A győri gyökerű bécsi nagyiparos August Lederer és felesége Klimt legfontosabb támogatói és gyűjtői közé tartozott, ők adtak megbízást lányuk egészalakos portréjának elkészítésére, ami 1939-es kisajátításáig, majd 1948-as restituálását követően a család tulajdonában volt és később került be a műkereskedelembe. Lauder 1985-ben vásárolta meg.
A festménynek nem volt nyilvános becsértéke, de a Sotheby’s nem csinált titkot belőle, hogy életműrekordot várnak tőle. A 20 perces licitcsata után megszületett eredmény több mint megduplázta a művész három éve született 104,5 milliós csúcsárát, de egyben Leonardo Salvator Mundija után a világ aukciókon értékesített második legdrágább műalkotása és a legdrágább modern festmény lett. Hivatalosan ugyan nem erősítették meg, de a sajtóban az a hír járja, hogy a festmény az Egyesült Arab Emírségek elnöke, Mohamed bin Zayed Al Nahyan sejk tulajdonába került és az Abu Dhabiban a közelmúltban megnyílt Zayed Nemzeti Múzeumban fogják bemutatni.
2. Gustav Klimt: Virágos mező, 1908, Sotheby’s, 86 millió dollár
Lauder ezt a Klimt-tájképet ugyanattól a New York-i galériától vásárolta, ahol a Lederer-lány portréját is, és ez is kiváló befektetésnek bizonyult, hiszen egy Klimt-tájképért fizetett második legmagasabb áron kelt el, alig néhány perccel a Lederer-portré leütése után. A mű alkotójának egyik kedvelt nyári tartózkodási helyén, a salzkammerguti Attersee-n készült; mozaikszerű színmezői és négyzetes formája miatt Klimt egyik leginnovatívabb tájképének tartják. Eddigi tulajdonosa számos kiállításon mutatta be, 2002-2003-ban még Bécsbe is visszatért, ahol a Belvedere-ben volt látható. Nyilvános becsértéke ennek a festménynek sem volt, 86 milliós ára megfelel az előzetes várakozásnak.
3. Gustav Klimt: Erdei lejtő az attersee-i Unterachnál, 1916, Sotheby’s, 68,3 millió dollár
Ugyanezen a nevezetes tavaly novemberi árverésen, három tétellel a Virágos mező után került kalapács alá a második, az előzőnél 8 évvel később készült Klimt-tájkép, ami szinte bármilyen árverésen a fő attrakció lehetett volna, itt azonban kicsit árnyékban maradt a művész két másik, addigra már elárverezett munkája mellett. A három Klimt-kép közül ez került a legkorábban, már 1972-ben Lauder tulajdonába. Többnyire a Virágos mezővel azonos kiállításokon mutatták be; így szerepelt többek között a Belvedere tárlatán is. Ez Klimt utolsó fennmaradt tájképe, mely 1916-os attersee-i tartózkodása során készült. Bár hivatalos becsértéket a Sotheby’s ezúttal sem hozott nyilvánosságra, de jelezték, hogy 70 millió dollár körüli árat várnak érte. Az új tulajdonos végül valóban csaknem ennyit fizetett érte, igaz, jutalékkal együtt. (A becsértékek nem tartalmazzák az aukciósházak jutalékát.)
4. Vincent van Gogh: Párizsi regények és rózsák egy pohárban (Párizsi regények), 1888, Sotheby’s, 62,7 millió dollár
Alig néhány nappal a Lauder-kollekció átütő sikere után egy újabb jelentős magángyűjteményt árverezett a Sotheby’s: az építészeti Nobel-díjként számontartott Pritzker-díj alapítója, Jay Pritzker gyűjteményét. Ennek ékköve Van Gogh kevés „könyves” csendéletének egyike, egy 1887-es olajkép volt, ami egyedüli XIX. századi műként került be a TOP 10-be. A festmény nagyon sok tulajdonosváltáson esett át az idők folyamán, 1988-ban egy Christie’s aukción is szerepelt, majd hat évvel azt követően került Pritzkerék tulajdonába. A nagyközönség addig is és azt követően is számos kiállításon láthatta, többek között Párizsban, Essenben, Londonban és legutóbb Chicagoban. Van Goghot a művészettörténet legnagyobb és legnépszerűbb festői között tartják számon, egy-egy műve szinte minden évben benne van a TOP 10-ben, de 82,5 millió dolláros életműrekordját már 35 éve nem sikerült megdönteni. Ez most sem sikerült, ám a 62,7 millió dolláros ár mégis rekord: közel a kétszerese a művész Párizsban festett munkái által elért eddigi legmagasabb árnak. A művészettörténészek úgy vélik, hogy a festmény Van Gogh testvére, Theo lakásának egyik szobáját ábrázolja. Theo volt a kép első tulajdonosa is.
5. Mark Rothko: No. 31, (Sárga csík), 1958, Christie’s, 62,2 millió dollár
A Sotheby’s fentebb ismertetett árveréseivel szinte egyidőben született meg a Christie’s idei legjobb ára is, ami ugyancsak egy ismert magángyűjtemény részeként került kalapács alá. Robert F. és Patricia G. Ross Weis az élelmiszer-kiskereskedelemben szerzett vagyonból építette fel a XX. századi művészet ikonikus mestereinek alkotásaiból álló gyűjteményét, aminek kvalitásait jelzi, hogy most e kollekció két darabja is bekerült az év tíz legdrágább tétele közé. A single owner sale, azaz a kizárólag ennek a gyűjteménynek szentelt árverés utolsó tétele volt a Rothko pályájának csúcsán született nagyméretű, jellegzetes munka, ami számos tulajdonosváltás után 1985 óta volt a házaspár tulajdonában. 62,2 millió dolláros ára megfelelt az előzetes várakozásnak.
6. Frida Kahlo: Az álom (Az ágy), 1940, Sotheby’s, 54,7 millió dollár
Frida Kahlo remekét eddigi tulajdonosai, Selma és Nesuhi Ertegun 45 évvel ezelőtt ugyancsak a Sotheby’s-nél vásárolták. Az ő gyűjteményük is egyben került most árverésre és elsősorban a szürrealista művészet kedvelői között keltett nagy izgalmat, hiszen többek között Magritte, Max Ernst és Dalí jelentős munkáit tartalmazta. A legnagyobb érdeklődés azonban kétségkívül Kahlo pályája csúcsán festett, önarckép-jellegű munkáját kísérte, amitől az árverőház és a szakmai közvélemény nemcsak a művész életműrekordjának megdöntését várta, hanem olyat árat, amilyet női alkotó munkája még sosem ért el. És nem is csalódtak: a festményért kifizetett, a 40-60 milliós becsértéknek megfelelő 54,7 millió dollár mindkét rekordot megdöntötte. (Kahlo eddigi rekordja 2021 óta 34,9 millió dollár volt, azaz az „ugrás” jelentős, míg a női alkotók korábbi csúcsára 44,4 millió dollárral 2014 óta Georgia O’Keeffe nevéhez fűződött.) A festmény Kahlo életművének egyik, az élet és a halál egységét jelképező kulcsműve, ugyanakkor – legalábbis eddig – nem tartozott alkotójának legszélesebb körben ismert munkái közé.
7. Jean-Michel Basquiat: Koronák (Peso Neto), 1981, Sotheby’s, 48,3 millió dollár
Az utóbbi évek TOP 10-es listái szinte elképzelhetetlenek a fiatalon elhunyt amerikai festőzseni művei nélkül, és nem volt ez másképp tavaly sem. A mostani rangsorba jutott nagy méretű festménye pályájának talán legkeresettebb évében, 1981-ben született, egészen pontosan Karácsony estéjén és a következő évben már szerepelt a kasseli Documentán. Sorsa elég kalandosan alakult, számos gyűjteményben fordult meg, többnyire mindössze néhány év erejéig, de aukción korábban nem szerepelt. A kép fő motívumai a koronák, amiket Basquiat gondolatban talán a saját fejére illesztett, tisztában lévén munkáságának jelentőségével. A mű legutolsó birtokosát nem jelöli meg az aukciós katalógus, de a sajtó tudni véli, hogy Francis Lombrail francia színészről van szó, aki most 9 év után vált meg tulajdonától. A festmény hosszú licitcsata után, a becsértéke felső határához közeli áron cserélt gazdát.
8. Piet Mondrian: Kompozíció nagy piros síkkal, kékes szürkével, sárgával, feketével és kékkel, 1922, Christie’s, 47,6 millió dollár
A TOP 10-es művek túlnyomó többségéhez hasonlóan ez a jelentős Mondrian-festmény is egy single owner sale keretében került kalapács alá. Leonard és Louise Riggio gyűjteményéből a várakozásnak megfelelően ez a kisméretű, letisztult, a holland mester művészetét a legmagasabb szinten reprezentáló festmény bizonyult a legkelendőbbnek, de az aukciósháznak mégis csalódnia kellett, mivel a remélt új életmű-rekord nem született meg; az elért ár alatta maradt Mondrian 51 millió dolláros csúcsárának. Abban, hogy a mű kétségtelen kvalitásai és jó provenienciája sem volt elég a rekordhoz, talán szerepet játszott, hogy a gyűjtők a múltban ritkán találkozhattak vele: nagyobb kiállításon mindössze kétszer, 1957-ben és 1994-96 között, aukción pedig egyszer (ugyancsak a Christie’s-nél, 1992-ben). Az ár tehát némileg elmaradt a várakozástól, ám a festmény egészen novemberig így is vezette a legdrágább tavalyi tételek rangsorát.
9-10. Pablo Picasso: Az olvasmány (Marie-Thérèse), 1932, Christie’s 45,5 millió dollár
Picasso egyéves kihagyás után visszatért ugyan a TOP 10-be, de árai tavaly sem ostromolták a csúcsokat. A kiemelkedő Picasso-művek aukciós szereplését azért is kíséri mindig kiemelt figyelem, mert a művész ismertsége és népszerűsége, folyamatos és intenzív piaci jelenléte és árainak viszonylagos stabilitása miatt egyfajta piaci barométerként tekintenek rájuk. A „barométer” ezúttal kicsit megtévesztő eredményt mutatott, hiszen a piac egésze magasabb fordulatszámra kapcsolt, mint amit a Picasso-portrénak a becsértéknél egy árnyalattal alacsonyabb ára jelez. A mű, mely kapcsolatuk első évében ábrázolja új szeretőjét, az akkor 17 éves Marie-Thérèse Waltert, a fentebb bemutatott Rothko-festmény után a második olyan alkotás, ami Robert F. és Patricia G. Ross Weis gyűjteményéből kalapács alá kerülve bekerült a tavalyi év 10 legdrágább aukciós tétele közé. Az aukción korábban nem szerepelt festmény egyébként 1966-ig alkotója tulajdonában volt, azóta viszont a legendás svájci műkereskedő, Ernst Beyeler galériájából indulva több amerikai és mexikói magángyűjteményt megjárt, mielőtt 40 éve Weisék tulajdonába került.
9-10. Claude Monet: Nimfák, 1907, Christie’s, 45,5 millió dollár
Monet élete utolsó 30 évében igen sok alkotásán örökítette meg a vízililiomokat, ezért szinte minden évben felbukkan közülük egy vagy akár több is az aukciókon. Az árak a művek kvalitásai, keletkezési ideje és mérete, illetve a mindenkori piaci helyzet függvényében elég széles skálán mozognak; az eddigi legdrágább közülük valamivel több mint 84 millió dollárért kelt el, még 2018-ban. (A művész jelenleg érvényes, 110,7 milliós csúcsára egy évvel később született.) A most kalapács alá került mű gyűjtői körökben jól ismert, hiszen nagyon sok kiállításon mutatták be, többször cserélt gazdát a legnevesebb galériákban és 40 éve a Sotheby’s-nél aukción is szerepelt már. Legutóbbi tulajdonosa nem fedte fel kilétét, de mivel a képet az utóbbi évtizedekben a legtöbbször Japánban állították ki, a sajtó ott sejti az eddigi tulajdonost is. Az ilyen magas árfekvésű tételekhez a aukciósházak nem mindig adnak meg nyilvános becsértéket, ezúttal azonban a Christie’s 40-60 millió dollárban jelölte azt meg. A leütési ár ettől valamivel elmaradt, de jutalékkal együtt már beért a becsérték sávjába.
Megjegyzések:
- az írásban szereplő árak tartalmazzák az aukciósházak jutalékát is (kivéve, ahol ezt jelezzük)
- a műtárgyak reprodukcióit az azokat árverező aukciósházak jóvoltából közöljük
Címlapkép forrása: Címlapkép: Gustav Klimt: Erdei lejtő az attersee-i Unterachnál, 1916, olaj, vászon, 110 x 110 cm
