Parádés évzárásnak lehettünk tanúi a műtárgypiacon, az utolsó nagy árveréssorozaton New York-ban minden összejött, kivételes, ritkaságokban gazdag gyűjtemények kerültek szinte varázsütésre kalapács alá, és a vásárlók nem voltak hálátlanok. A nagy aukciósházak mérlege látványosan alakult, és az elemzők három évnyi kopp után, ismét aranykort emlegettek. A józanabb elemzők, igaz nem túl hangosan, de arra figyelmeztettek, hogy a látványos, a műkereskedelmet valóban húzó eredmények „felül” születtek, deréktájon inkább a hajdani esztelen árak kiigazítását lehet megfigyelni, míg a spekulánsok kedvenc terepét jelentő, olcsó befektetést kínáló kortársak mintha elvesztették volna vonzerejüket.
Több, mint kétmilliárd dollárt költöttek a vásárlók egyetlen hét alatt a tengeren túli év végi árveréseken, bizonyítva, hogy az igazán kiemelkedő műalkotásokra mindig van fizetőképes kereslet. Az eredmények látványosak, szinte mindent eladtak, egymilliárd dollárt ostromolta a Christie’s bevétele, a Sotheby’s pedig 1,2 milliárddal dicsekedhetett.
Történelmi rekordot jegyeztek fel egy Klimt-portré mellé 236,4 millió dollárral,
egy Van Gogh 62,7, egy Rothko 62,2, Frida Kahlo 54,7 millióért kelt el, és még további két Klimt forgott, az egyik 86 millió dollárért, a másik 68,3 millióért talált vevőt tavaly év végén.
Amúgy a három Klimt-alkotás vezeti a legmagasabb éves leütések rangsorát, az értük kifizetett összeg forintban több mint 150 milliárdot tesz ki. A gyűjtemények, amelyekből kivételes blue chipek kerültek elő, csillagászati összegeket fialtak, a Lauder 527,5 millió dollárt, a Pritzker 109 milliót, a Weis pedig 218 milliót jegyzett fel bevételként. De, és ez nem ünneprontás, hanem a realitás, a felső szegmensben eladott portéka háromnegyede garantált volt. Azaz nem igazán a szenvedélyes gyűjtők vásároltak bármi áron, hanem nagyon is előre megfontolt döntések irányították az üzletmenetet.
A piac természetes törvényei kevesek a portéka becsalogatásához,
az eladók meggyőzéséhez immár nélkülözhetetlenné vált a garancia intézménye, ahogy az előzetesen adott „visszavonhatatlan ajánlat” is egyre általánosabb eszközzé vált.
- A garancia keretében vagy az aukciósház, vagy harmadik fél elkötelezi magát, hogy egy eldöntött minimumáron megvásárolja a tárgyat akkor is, ha az árverőteremben nincs ajánlattevő, vagy a licit nem éri el a garantált szintet. A garantált árat nem kötelező publikálni, így történt most is, sem a Christie’s, sem pedig a Sotheby’s nem osztotta meg ezeket, miközben például a 18 tételes Weis-kollekcióból 15 mögött, a Lauderből pedig 20 tétel mögött volt garancia.
- A másik biztos eszköz a visszavonhatatlan ajánlat, amit bárki tehet, magasabb ajánlatok hiányában az ajánlattevő köteles megvásárolni a tételt azon az áron, amelyre elkötelezte magát.
Ennek tükrében eufóriáról nem szabad beszélni, az üzletek javát előzetes szerződések szerint rendezik, a vevők spontán versengése nem igazán kap szerepet. A piac most fényesen csillog, de korlátok között, a garanciák béklyójába zárva működik – mondják erről a megfigyelők.
Christie’s
A nagy aukciósházak már nyilvánosságra hozták a tavalyi eredményeiket. A Christie’s mérlegébe összesen 6,2 milliárd dollár került. A londoni székhelyű, a francia milliárdos François Pinault tulajdonában lévő árverőház 7%-kal növelte bevételeit 2024-hez képest, a nagyobbik részt az év második felében realizálta. A nyilvános aukciók 4,7 milliárd dollárt hoztak, a privát értékesítés pedig 1,5 milliárddal járult a kasszához.
A legnagyobb leütés a novemberi aukción történt, a Weis-kollekció sztártétele, Mark Rothko No. 31 (Yellow Stripe) című vászna 62,1 millió dollárért talált vevőt. Az év egy másik szenzációját a Fabergé-tojás hozta a Christie’s-nek, Londonban 30,2 millióért adták el az orosz cári család számára készített dísztárgyat.
A sikerek között említik még az autóágazatot, a gyűjtői kategóriába sorolt, kivételes muzeális járművek értékesítése, történelmi rekordnak számító, 234 millió dollárt fialt. A mezei luxuscikkek online forgalmazása 17%-kal hozott többet mint 2024-ben, az új vásárlók számának jelentős gyarapodása mellett, ők egyébként átlag 22700 dollárt költöttek a társaság digitális platformján.
Sotheby’s
A Sotheby’s ezúttal egy kis lépéssel megelőzte vetélytársát, 17%-kal növelve a tavalyihoz képest eladásait, 7 milliárd dolláros forgalomról számolt be. A New York-i székhelyű, eredetileg brit társaság, tulajdonosa Patrick Drahi francia-izraeli milliárdos, az év végén tett rá nagy lapáttal a bevételekre. A piac fénykorát idéző gyűjtemények, amelyek novemberben az új, marketingszempontból is kivételes sikert hozó új székházban, a Breuer Buildingben kerültek kalapács alá, nagyot javítottak a ház nem egészen problémamentes helyzetén.
Leonard Lauder gyűjteménye egymaga 10%-kal járult hozzá az 5,7 milliárd dollárt kitevő teljes aukciós bevételhez, ami 26%-kal volt több az előző esztendeinél. A privát műtárgy-értékesítés 1,2 milliárd dollárt fialt. Szárnyaltak a luxuscikk-eladások, 22%-os gyarapodással, 2,7 milliárdot tettek a mérlegbe, az autókereskedés (az RM Sotheby’s) pedig története során először egymilliárd dollár felett zárt.
A ház egyébként kilenc országban 450 árverést tartott tavaly, 87%-os eladási ráta mellett, tételenként 4,5 alkudozót regisztrálva. A licitálók 35%-ka új vevő volt. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a fénykort idéző rekordárak mögötti árnyékban galériák sora húzta le a rolót.
Mit hoz a jövő?
Bizonytalan geopolitikai, kereskedelmi és jogi helyzetben az elemzők a várható vevők anyagi helyzetét vették górcső alá. Nem fog változni a mai állapot, amelyben egyértelműen a csúcsról, nem pedig a derékhadat jelentő, klasszikus értelemben vett gyűjtői körökből irányítják a műtárgy-kereskedelmet.
A 2025-ös gyorsmérleg szerint a teljes aukciós forgalom 77%-át az 1 millió dollár felett eladott portéka generálta. Számszerűen ez az eladott tételek mindössze 7%-a.
Azaz kevesek privilégiuma a műkincsgyűjtés. Ezen kevesek, a szakzsargon szerint a HNWI-körhöz (HNWI=High-Net-Worth Individual) körhöz tartozók, akik legalább 1 millió dollár, akár műtárgyakba fektethető likvid eszköz felett rendelkeznek, tavaly befektetéseik 20%-át fordították gyűjteményük gyarapítására. A szupergazdagok, az 50 millió dollár feletti vagyonnal rendelkezők 28%-ot szántak erre a célra.
Az Art Basel, az UBS és az Arts Economics reprezentatív felméréséből az derül ki, hogy ez a kör a tavalyinál több műtárgyat vásárolna, ugyanakkor kevesebbet adna el ebben az esztendőben. Az elemzők amerikai, brit, kínai francia, svájci, német, japán, brazil piacokon aktív, 3100 vagyonos befektető szándékaira voltak kíváncsiak. A megkérdezettek 40%-a tervezi gyűjteménye továbbépítését, és csak 25 % gondolkodik leépítésben. A gazdagok amúgy kevésbé az aukciókat, mint inkább a galériákban történő személyes vásárlásokat preferálják. A nyilatkozók alig fele vásárolt tavaly árverésen, egy évvel azelőtt még 70% feletti volt arányuk. Egyre többen vesznek viszont egyenesen az alkotóktól, becslések szerint az összforgalom 20%-át tette ki a direkt értékesítés.
A pénzhiány vélhetően nem akadályozza szándékaikat idén sem. Az elmúlt évben 340 új dollármilliárdos iratkozott fel a gazdagok ranglistájára, szám szerint 3148 olyan személyt jegyez a Forbes, aki tízszámjegyű összeg felett rendelkezik. Ez a kör összesen 18700 milliárd dollárt mondhat magáénak, 10 ezer milliárddal többet, mint öt esztendővel ezelőtt. A gyarapodás szédületes, 19-en vannak a százmilliárdosok, és a leggazdagabb Elon Musk 754 milliárd dollárja Bill Gates tíz évvel ezelőtti rekordjának tízszeresét teszi ki.
A World Inequality Report 2026 szerint az ultragazdag kategóriába 60 ezren tartoznak, százmilliárdostól felfelé, ők gond nélkül adnak egymillió dollárt, vagy többet egy műtárgyért. Az emberiség 0,001 százalékáról van szó, ők évi átlag 8%-kal gazdagodnak az 1990-es évek óta.
Címlapkép forrása: Christie’s
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
