Festetics Leó 1800-ban született Pécsen. Jó nevelésben részesült, művelt, zenerajongó főnemesként inkább a kultúra iránt érdeklődött, a politika kevésbé vonzotta. A pozsonyi és pesti kulturális élet aktív szereplője volt, Liszt barátja lett és itthoni koncertkörútját is ő segítette. Az 1830-as években indult óvodamozgalom támogatójaként nevéhez fűződik az első vidéki óvoda megalapítása. Pesten megszervezte az óvodai tanítók képzését. A szabadságharc alatt megpróbált közvetíteni Kossuth és a bécsi udvar között, de nem járt sikerrel. Birtokán visszavonultan élt, míg 1852-ben Albrecht főherceg kinevezte a Nemzeti Színház igazgatójának. Ezt a feladatot igazi kihívásnak tekintette, és nagy reményekkel vágott bele a színház anyagi és egyéb ügyeinek a rendezésébe. A most előkerült, eddig publikálatlan magyar nyelvű naplója az 1853-54 között színházigazgatói tevékenységének, páratlanul részletes dokumentuma. A naplót 1853 április elsején kezdte vezetni és már első sorai is jelzik, hogy milyen fontossággal bírt ez a megbízatás számára: "E könyvet azért akarom teljes lelkiisméretemmel vezetni, hogy enmagamnak adhassak számot naponkénti működéseimről, és a reám bízott nemzeti intézet miként való előmozdításáról. "Ezt a fogadalmat be is tartotta, hisz a naplóban ezután minden nap, egészen 1854 november 16-án történt felmentéséig precízen beszámolt az igazgatói tevékenységéről, a napi problémákról és történésekről. Naplója lapjain megelevenednek a korabeli kulturális élet nagyjai, színészek, operaénekesek, balett táncosok, írók, zeneszerzők és politikusok. A Nemzeti Színház felújításáról a különböző művészek szerződtetéséről, a szereposztásról, próbákról, stb. tudósít. Várostörténeti és kultúrtörténeti szempontból is rendkívül érdekes dokumentum, Festetics színházi munkáját pedig teljes részletességgel örökíti meg.