Az Artnet legújabb The Hunt című sorozatában olyan művészeti alkotásokat és ősi relikviákat kutat, amelyek - sajnos - az idők során elvesztek. A frigyládától Kleopátra sírjáig ezek a legendás kincsek régóta megragadják a történészek és a régészek fantáziáját, még akkor is, ha a történelem rétegei alá vannak eltemetve. 

Az OCTOGON és az Art Advisory Budapest közös sorozatában – az aktuális online tematikához kapcsolódóan – mindig egy-egy újabb hazai művészre és alkotására hívjuk fel olvasóink figyelmét. Az áprilisi, Építészet & Művészet fókuszunknak megfelelően ezúttal Wolsky András Random Space-Constellation NO'1 című térbeli művét mutatjuk be.

A művészet és a dizájn szerelmesei számára talán még soha nem volt alkalmasabb időpont Milánó meglátogatására. Április közepén a Design Hét, a Miart és a Velencei Biennále hármasa találkozik, a város irigylésre méltó művészeti, dizájn és gasztronómiai célpontjai pedig a figyelem középpontjába kerülnek. Azonban, ahogyan azt a város bármelyik galériása el fogja mondani, Milánó számtalan kulturális gyöngyszemét egész évben meg lehet tekinteni.

A kiállításon más alkotások és fotók is láthatóak lesznek, amelyekkel a néhai, 2023. augusztusában elhunyt művészről emlékeznek meg.

Lakner László Barikád című festménye bekerült a párizsi Centre Pompidou rangos gyűjteményébe. Lakner a magyar neoavantgárd egyik legjelentősebb képviselője, az 1972-ben készült alkotása a Pompidou Kelet-közép Európai Akvizíciós Bizottság magyar tagjainak közvetítésével került be a párizsi múzeum állandó válogatásába.

Párizs, a művészetek városa, lenyűgöző kulturális pezsgéssel büszkélkedhet. A múzeumok széles tárháza, a galériák sokasága és a magángyűjtemények – például a Pinault-gyűjtemény vagy a Fondation Louis Vuitton - lenyűgöző választéka nem mindennapi élményeket teremt a művészet rajongóinak. A Louvre örök klasszikusai mellett Párizs napjainkban a kortárs kiállításai révén is jelentős vonzerővel bír az érdeklődők számára.

A Velencei Biennálé nemzeti pavilonjának megszervezése igazi kihívás elé állítja a kurátorokat. A Giardini történelmi épületei egyedülálló keretet adnak a kiállításoknak, ugyanakkor komoly korlátokat is szabnak. Emellett a nemzeti identitás és képviselet koncepcióját is alaposan át kell gondolni a pavilon berendezésekor.

Ha nagy fotográfussá kívánsz válni, „nem elég a tehetség, magyarnak is kell lenni” – mondta a 20. század egyik legismertebb amerikai magyar fotográfusa, Robert Capa. A Szépművészeti Múzeum Kertész, Moholy-Nagy, Capa…Magyar fotóművészek Amerikában (1914–1989) című új kiállítása többszörösen alátámasztja ezt a gondolatot. Fókuszában olyan meghatározó, magyar származású alkotók állnak, akiknek munkássága jelentősen hozzájárult a fotográfia műfajának fejlődéséhez. A tárlaton Kertész André, Moholy-Nagy László, Robert Capa, Martin Munkácsi és Kepes György munkái egyaránt megjelennek.