Nagykanállal merített Kieselbach Tamás a karácsony előtt eladásra szánt portékákból, rég látott mennyiség és minőség vár vevőre a vasárnapi aukción. Az árverés vitathatatlan sztárját, Vaszary János Séta a Parkban című alkotását 120 millió forintról indítják, a másik százmilliós tétel Bernardo Bellotto alkotása. Az ilyen kategóriájú mű nem szokványos a hazai aukciókon, az 1745 körül készült Velencei részlet (A Campo San Giacomo di Rialto) a maga nemében múzeumi ritkaság, egy magyar magángyűjteményből került a nyilvános piacra.
Vaszary első nagy korszakából származik a Séta a parkban című alkotás, amelyet a magyar festészet ikonikus műveként jegyeznek, ha úgy tetszik „színköltészet”, ahogy írja az egyik róla szóló tanulmány. A fiatal Vaszary János az impresszionisták nyomán járva ment ki palettájával a szabad levegőre, a nőalakok, az egymást felerősítő színkontrasztok, a lágyan örvénylő ecsetvonások Monet stílusát idézik.
A védett vászon remények szerint ostromolhatja a 200 milliós kalapácsárat, legalább is, ha reális a 160-220 millió forint közé belőtt becsérték.
A hazai piacon időnként gyanakvás fogadja a régi mesterek nagy műveinek felbukkanását. Belotto alkotásának eredete azonban megnyugtatóan nyomon követhető. Első magyar gyűjtője Back Bernát (1871–1953) volt, aki 1907-ben a müncheni Julius Böhlertől 4800 márkáért vásárolta meg a vásznat. Back földbirtokos, gabonakereskedő és malomtulajdonos zsidó családba született. A Vidéki Malomiparosok Országos Egyesületének alapítója és társelnöke, a Kereskedelmi és Iparkamara vezetőségi tagja volt, de a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár elnöki tisztét is betöltötte, kormányfőtanácsos és Szeged város képviselője volt a felsőházban. Mindezen felül szenvedélyes gyűjtőként is ismerték: Van Dyck, Murillo kép is volt birtokában. Szerencsésen túlélte a vészkorszakot, de gyűjteményéből jeles tételek eladására kényszerült. Kitűnő kapcsolatot ápolt Petrovics Elekkel, a Szépművészeti Múzeum igazgatójával, így juthatott kollekciójának több fontos darabja közgyűjteménybe.
Az 1953-ban elhunyt Back Bernát örökösei megőrizték életük folyamán a Bellotto-festményt. Back unokája, Kamlach János azután eladogatta más velencei tájképek mellett a Belottót is, amelyet 1979-ben a BÁV aukcióján Antalóczy Zoltán szívgyógyász professzor vett meg. A védett alkotásért 100 millió forintról indítják a licitet.
A felkínált 265 kép „legjei” között Czóbel Béla Német kisváros című vászna ugyancsak eséllyel pályázik a százmillió feletti leütésre. Kikiáltási ára 75 millió forint lesz, de maximális becsértéke 130 millió forintra rúg. Czóbel másik kivételes képe, a Fiú a domboldalon, ugyancsak ostromolhatja a kilencszámjegyű eladási árat, a licitet 65 milliónál indítják a művész nagybányai periódusának kiemelkedő darabjáért, amelynek létéről csak nemrég szereztek tudomást a szakértők – tudtuk meg Kieselbach Tamástól. Időről időre újabb lappangó, még fényképről vagy kiállítási dokumentumokból sem ismert korai Czóbel-művek érkeztek haza külföldről az elmúlt évtizedben. Közülük az egyik legjelentősebb, nyugati gyűjteményből előkerült, 2021 decemberében a Kieselbach Galéria téli aukcióján 90 millió forinton leütött Gyermekek a réten című kép a most felbukkant alkotás egyik legközelebbi párhuzama.
Különleges ajándékként került be a válogatásba Bernáth Aurél 7 rajzát tartalmazó Graphik mappa című 1922-es gyűjtemény, amelyet a magyar avantgárd egyik legnagyobb teljesítményeként tartanak nyilván. Domboldalon sorakozó házikók, templomtornyok, pléh Krisztusok, parasztok és grófok misztikus aranyfénybe burkolva, a német expresszionisták gyerekrajzszerű nyelvezetét és a régi ikonok aranyló naivitását idézik. „Bizonyos fokig misztikus érzések, valami, amit úgy lehetne nevezni, hogy neo-romanticizmus, és még inkább, hogy neo-katolicizmus, a hallucinatív rajongásnak egy neme” – írta róla 1922-ben a Bécsi Magyar Újság kritikusa. Bernáth önéletírásában részletesen elmesélte a mappa születéseinek körülményeit. Már 1920-ban gondolkodott egy rajzsorozaton, de csak a következő évben, a bécsi emigrációban fogott hozzá a megvalósításnak. A licit 18 millió forintról indul majd.
Ugyanerről a szintről kezdhetnek alkudni Aba-Novák Vilmos Zugligeti vendéglő című hangulatos vásznáért, egy másik Aba-Novák-mű, a Borfejtő pedig 6,5 milliónál száll versenybe. 14 millió forinton kiáltják ki Márffy Ödön téli tájképét, Rippl-Rónai József Kalapos francia fiú című pasztellje pedig 12 milliós indulóárról vár vevőre.
Batthyány Gyula Jazzmulatója az 1920-as évek pesti éjszakáját, egy azóta elsüllyedt világ hangulatát idézi. Vonagló táncosok színes kavalkádja, amelynek becsértéke 40-65 millió forint között van, indulóára 34 millió forint lesz.
Egy másik Batthyány-alkotást, egy férfiportrét, 8,8 millió forintos indulóáron dobnak piacra, míg a Rózsaszín blúzos lányért 7,5 milliónál kezdődhet a licitálás. Scheiber Hugó 7,5 millió forintról induló Futurista revütáncos képét is a jazz ihlette. „Művészete rokon a jazz-zenével” – írta róla 1929-ben a Pesti Hírlap kritikusa, Tamás Ernő, sőt stílusát nemes egyszerűséggel „jazz-festészetnek” titulálta.
24 millió forinton kiáltják ki Perlott Csaba Vilmos Fekvő aktját, Szobotka Imre Kubista csendéletéért pedig 36 milliónál kezdődik az alku, miközben maximális becsértéke 75 millióra rúg. Egy másik Szobotka-akvarell, a kubista Fekete macska, 6,5 milliónál kezdi meg szereplését.
Boromissza Tibor nagybányai Téli látképét 22 millió forintért kiáltják ki, de 40 milliót is érhet. Boromisza különös figurája volt a nagybányai művésztelep modern festőnemzedékének. Huszártisztből lett művész: elvégezte a Ludovika Katonai Akadémiát, majd leszerelt, és festőnek tanult, előbb Nagybányán, majd Münchenben és Párizsban.
Molnár C. Pál Art deco lány (Római lány) című 1931-es vásznán a figura naiv rajzolata a korai reneszánsz képek ártatlan báját idézi. Molnár C. Pál azok közé a 20. századi művészek közé tartozott, akik az avantgárdból visszatértek a klasszikusok világába. Bár erősen hatott rá a szürrealizmus, az expresszionizmus és a futurizmus, a biztos alapot a régi mesterek jelentették számára. Lányportréját 6,5 millióért kínálják fel, és mint az esetében szokatlanul magas, 15 millió forintos becsértéke is jelzi, a művész egyik kiemelkedő alkotása került piacra.
A Kieselbach Galéria válogatásába több, a külsők által talán kevéssé, a vájtszemű, képzett szakértők számára viszont nyilvánvalóan ismert remekmű került, amelyek alkotóival érdemes ismerkedni a közönségnek is. Így Lehel Mária neve sem cseng ismerősen, miközben Kieselbach Tamás szerint az orosz avantgárd legkiválóbb képviselőihez, így például Natalja Goncsarovához mérhető alkotó. Nyugaton előbb szerzett ismertséget, itthon a Nyolcak 2010-es nagy pécsi kiállításának egyik felfedezésszámba menő sztárképe volt a most piacra került primitivista ikonnak minősülő Játszó gyermek. A 36 millióról induló mű felső becsértékét 70 millióra tették a szakértők.
Román György, a figurális festészet képviselője, sem gyakori szereplője a hazai aukcióknak. Kalandos élete volt, Berlinben hivatalos ökölvívóként lépett fel, Sanghajban csokoládégyártásba fogott, Budapesten kalandregényeket írt. Rajongott a gésákért, sűrűn látogatta a távol-keleti mulatókat, de közben képzőművészként is működött. A Fiúk motorbiciklivel című 1946-ban készült alkotás felső becsértéke 65 millió forint, indulóára 38 millió.
Kassáról indult el Kontuly Béla, akinek 1933-ban készült Narancsos csendélete méltán nevezhető a mostani aukció egyik legérdekesebb tételének. Két palack bor, nyolc lángoló színű narancs, egy porcelántányér és egy teáscsésze, valamint egy – az 1930-as években egzotikusnak számító – nyúlánk kaktusz és a mögötte kitáruló tér; csodálatosan letisztult alkotás, amelyre 55 milliónál indítják majd a licitálást, miközben a becsértéke ostromolja a százmilliót.
Krocsák Emil Két akt (Lélek születése) című vászna ugyancsak ezidőtájt készült. Közel százesztendős lappangást követően, Krocsák hagyatékának felbukkanása a közelmúlt egyik legizgalmasabb művészettörténeti eseményét jelentette. A most kalapács alá kerülő, amúgy „védett” mű kikiáltási ára 24 millió forint, felső becsértéke 50 millió.
Végül egy önkényes csokorra való kortárs alkotásokat sorolunk fel az ötvenes évektől napjainkig:
- Czimra Gyula: Szobák – kikiáltási ára 7 millió forint
- Keserű Ilona: Kompozíció – kikiáltási ára 800 ezer forint
- Hencze Tamás: Gesztus fénycsíkkal – kikiáltási ára 950 ezer forint
- Gyémánt László: Álombéli város – kikiáltási ára 750 ezer forint
- Mácsai István: Modell cserépkályha előtt – kikiáltási ára 600 ezer forint
- Nádler István: Zene (Xenakis: Diamorphoses) – kikiáltási ára 5 millió forint
- Fehér László: Dunaparton – kikiáltási ára 3,6 millió forint
- Maurer Dóra: Ixek – kikiáltási ára 1,5 millió forint
És egy kedves maci, vagy Levy, alkotója Noon Azaki, bár valószínűleg többen ismerik Kováts Lajosként, a hajdani Blitz Galéria tulajdonosaként, aki egy ideje átállt a másik oldalra, és festőként valósítja meg önmagát. A maci egy évekkel ezelőtt elkezdett projekt terméke, alkotója castingot hirdetett baráti körben, mindenki elhozta játékmackóját, viseletes bundájú öreg figurákat. Kováts Lajos megörökítette a kiválasztottakat, a gombszemekben felfedezve, a festményeken láttatva az emberit. Hogy megérinti-e a közönséget is, az hamarosan eldől, az alkut 1,3 milliónál kezdik majd az árverésen.
Címlapkép: Román György: Fiúk motorbiciklivel (Forrás: Kieselbach Galéria)
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
