A műtárgy.com sorozatának folytatásaként az Art Basel és az UBS Art Market 2022 riportjának művészeti NFT-kre vonatkozó szegmensét mutatja be.

A digitális technológiák a galériák és aukciósházak hagyományos infrastruktúrán kívüli értékesítésre is hatással voltak. A technológiáknak a kulturális piacokra gyakorolt hatását a "platformizáció" (a kulturális munka, a gyakorlatok és a kreativitás újraszerveződésének platformokon való felismerése), valamint a "dezintermediáció" fogalmával határozták meg (például közvetítők csökkenése, mivel az online platformok közvetlenebb kommunikációt és cserét tesznek lehetővé a kultúra és a kultúraközvetítők között).

A művészeti piacon belüli a dezintermediáció hatása azonban eddig viszonylag gyenge volt, még 2020 és 2021 folyamán is. Az online értékesítés növekedésének nagy része a művészeti piacon közvetlenül a meglévő közvetítőkön keresztül, a kereskedőkön és aukciós házak saját weboldalain és platformjain keresztül történt.

A legtöbb kereskedő és aukciósház általában pozitívan nyilatkozott az NFT-k hatásáról. A műtárgyak iránt érdeklődő gyűjtői réteg az NFT-k népszerűségének növekedésére vonatkozóan egyelőre viszonylag korlátozott hatásról tudott beszámolni az értéket tekintve az üzletágon belül.

A Sotheby's és a Christie's vezető aukciósházak 2021-ben 230 millió dollár értékben értékesítettek NFT-ket (több mint 14 milliárd dolláros bruttó bevétel mellett). A többi aukciósház mindössze 5%-ban kereskedett NFT-kel, és hasonlóan csekély, 6%-os kisebbségben voltak a kereskedői szektorban működő vállalkozások is.

Az NFT-ket értékesítő platformok hatása azonban a műtárgypiacon kívül is jelentős volt és 2021-ben jelentős eladásokat generáltak, aktív elsődleges és másodlagos piacokat hozva létre a műtárgypiacon kívül. Az NFT-platformokon keresztül lebonyolított tranzakciók azonban a becsült műtárgypiaci összértékbe nem számítanak bele (mivel ezek a galériákon, kereskedőkön és aukciósházakon kívül történő tranzakciók voltak).

Az NFT platformokra vonatkozó adatokat az Art Market Report 2022 jelentéshez a NonFungible.com szolgáltatta, amely nyomon követi az összes minősített NFT értékesítését az Ethereum, Flow és Ronin blokkláncokon.

Ezek az adatok fenomenális értéknövekedést mutatnak az elmúlt két évben. NFT platformokon számos kategóriájával kereskednek, beleértve a művészetet, a sportot, a zenét és a szórakoztatást is. A művészeti alapú NFT-k 2019-ben az összes NFT-értékesítés értékének mindössze 2%-át, a további 16%-át pedig az egyéb gyűjtői tárgyak tették ki.

Népszerűségük és értékük azonban gyorsan eszkalálódott, és 2020-ra a művészeti NFT-k értékének arány (24%) nagyobb volt, mint a gyűjteményeké (12%). 2021-re a műtárgyak és a gyűjtemények tették ki az NFT-értékesítés többségét (63%).

A művészeti és a gyűjteményes NFT-k eladások a 2019-es 4,6 millió dollárról 11,1 milliárd dollárra emelkedtek 2021-re.

A művészethez kapcsolódó NFT-k eladásainak értéke 2021-ben több mint százszorosára nőtt az előző évhez képest, elérve a 2,6 milliárd dollárt, a gyűjtemények esetében pedig még nagyobb, 8,6 milliárd dolláros növekedéssel. A tranzakciók volumene szintén gyorsan bővült, a 2019-es 755 760-ról 5,5 millióra nőtt.

Az NFT-k továbbértékesítési láza:

A viszonteladások 73%-át tette ki a művészeti NFT-k kereskedelme 2021-ben, míg az elsődleges értékesítés 27%-ra esett vissza.

A vásárlás és a viszonteladás közötti időtartam az NFT-k esetében általában csak 48 nap, a művészeti NFT-k esetében ez még rövidebb, 33 nap. Ezek a rendkívül likvid és folyamatosan kereskedő piacterek nagyon spekulatív vevőket vonzottak, akiket elsősorban a rövid időn belüli vásárlás és továbbértékesítés érdekelt a pénzügyi megtérülés érdekében. A tranzakciók álnév nélküli jellege azt is jelentette, hogy kevés akadálya van a piacra lépésnek, ellentétben a hagyományos műtárgypiaccal.

A művészeti NFT-ket átlagosan körülbelül egy hónapon belül vásárolják meg és adják el újra (szemben az átlagos viszonteladással, ami a műtárgypiacon 25-30 év). A NonFungible.com adatai szerint ezek közül a viszonteladások közül eddig sok volt nyereséges (82%), és a viszonteladásokból származó teljes nyereség (valamivel több, mint 1 milliárd dollár 2021-ben) meghaladta a veszteségeket (65,8 millió dollár). Kérdések merültek fel azonban a pálya fenntarthatósága, és a kockázatra való nyitottsága kapcsán, ha valamilyen változás a buborék kipukkadását okozná. Valamint probléma az is, hogy ez a tendencia milyen hatással van a hosszú élettartamra és a művészek karrierjére.

Az árak felhúzása semleges ügyletekkel:

A számos, tisztán spekulatív jellegű ügylet és a platformok szabályozatlansága miatt a magas jövedelmezőség kétes és illegális vagy félig legális gyakorlatokat is ösztönzött.

Az NFT-platformok általában szabadon működhetnek, lehetővé téve az olyan tranzakciókat, amelyek más pénzügyi piacokon nem lennének megengedettek. A „wash trading” (semleges ügylet: nulla eredményű, sem veszteséget, sem nyereséget nem eredményező ügylet) a piacon egyre fokozódó problémaként került kiemelésre: 2021-ben bizonyítottan a piaci szereplők által működtetett számlák közötti, emelkedő árakon történő kereskedés volt megfigyelhető ugyanazon tulajdonos között, annak érdekében, hogy egy NFT értékesebbnek tűnjön, és a piaci árakat felhúzzák. Bár ez a gyakorlat számos joghatóságban, így az Egyesült Államokban is illegális, azonban az NFT-k esetében még nem szabályozták, illetve nem vonták be semmilyen végrehajtási utasításba.

A spekulációra és az újdonságokra való összpontosítás átvilágítás nélkül lehetővé tette az olyan kevésbé gyakori, de súlyos csalásokat is, mint a „rug-pulls” (amikor a fejlesztő csapat hirtelen magára hagyja a saját projektjét és eladja vagy megszünteti az a mögött álló likviditást), ahol egy műalkotás vagy projekt létrehozója nagymértékben részt vesz az ár feltornázásában, majd hirtelen eladja, ami a befektetők jelentős veszteségéhez vezet.

A szellemi tulajdon megsértése:

Egy másik, a művészek és a gyűjtők számára nagyon fontos kérdés az NFT-kel kapcsolatban a művészek képeinek és szellemi tulajdonának másolása és eltulajdonítása volt.

Mivel az NFT platformok a decentralizált, Web3 blokkláncon működnek, az eladóknak nem kell megismerniük a vásárlóikat, nincs egyéb átvizsgálás, mielőtt engedélyezik az eladást, mint ahogyan a hagyományos internetes platformokon tennék. Potenciálisan számos platformon bárki (akár egy bot is) képes NFT-t készíteni, létrehozva egy fájlt, majd azt NFT-vé alakítja, akár akkor is, ha nincs joga a tartalomhoz, és eladásra kínálhatja.

A szellemi tulajdonjogok megsértését nagyon nehéz felfedezni, időigényes a küzdelem, és bár egyes platformok korlátozásokról és tiltásokról tárgyaltak az ismert jogsértőkkel szemben, az ezen eszközök által lehetővé tett viszonylagos anonimitás miatt lehetséges, hogy más pénztárca és álnév használatával folytassák tevékenységüket.

Az NFT-kkel kapcsolatos visszaélések miatt az egyik legnagyobb NFT-platform, az OpenSea átmenetileg korlátozta a 2021-ben verhető NFT-k számát (öt gyűjteményre és 50 tételre gyűjteményenként). A negatív visszajelzések miatt azonban később feloldotta a korlátozásokat, de kifejtette, hogy azoknak bevezetését azért tartották indokoltnak, mivel "...a közelmúltban visszaéléseket tapasztaltak ezzel a funkcióval kapcsolatban".

Ez a kijelentés már önmagában is mutatja a probléma igen jelentős mértékét a nagy platformokon. Az ilyen jogsértések figyelemmel kísérése és felderítése érdekében a művészek és gyűjtők nevében a DeviantArt, az egyik legnagyobb, 2000 óta létező, művészeknek szóló nemzetközi tartalomszolgáltató platform, 2021-ben elindította a DeviantArt Protectet, egy új képfelismerő szoftvert, amely a nyilvános blokkláncok és a piacterek között a potenciális műtárgyvédelmi jogsértések után kutat. A szoftverük 2021 szeptemberében történt elindítása óta 2022. január végéig 120 000 jogsértési figyelmeztetést küldtek felhasználóiknak.

Az ilyen gyakorlatok előfordulása az NFT-platformokon komoly problémákat vet fel a piac hosszú távú stabilitása szempontjából. Az általános laza szabályozási felügyelet volatilitást és kockázatkerülést eredményezett, amely aláássa számos meglévő és potenciális felhasználó bizalmát az NFT-ökoszisztémában. Ez kétségtelenül gátolja a jövőbeli növekedést.

E piac egyik nagy előnye, hogy a blokkláncadatok átláthatósága megkönnyíti e tevékenységek felfedezését és forrásuk azonosítását, ami azt jelenti, hogy az önszabályozás, beleértve a felhasználók kitiltását vagy büntetések alkalmazását, potenciálisan bizonyos mértékig mérsékelheti a kockázatokat. A piac ilyen tempójú növekedése miatt azonban mielőbbi kormányzati szabályozásokra lenne szükség.

A sorozat következő részében a műtárgypiac gyűjtői oldalát vizsgáljuk közelebbről.

Forrás: Art Basel & USB Report, Art Market 2022

Source: Portfolio.hu