_1.gif?1713474950460)
Bevezetés a kortárs művészetbe - októberben előadássorozat indul gyűjtőknek
A kortárs művészet történetét sokan autodidakta módon ismerik meg, hiszen az művészeti egyetemeken vagy nem szerepel a tanrendben, vagy nem jut rá kellő idő. Még a legtapasztaltabb gyűjtőknek is sokszor homályos folt egy-egy XX. század végi korszak vagy művészeti irányzat. Ennek a hiánynak a betöltésére vállalkozik a műtárgy.com idén októberi előadássorozata, melyen Petrányi Zsolt, a Magyar Nemzeti Galéria Jelenkori Gyűjteményének főosztályvezetője vezet be minden érdeklődőt az elmúlt 70 éve magyar művészetének titkaiba.
A három előadásból álló sorozat október első három hétfőjén, 1-én, 8-án és 15-én a KUBIK coworking irodában fog zajlani. Az előadások során mindenki betekintést nyerhet a jelen és a közelmúlt képzőművészeti folyamataiba. Ez már csak azért is fontos és izgalmas, mert a kortárs művészet sokszor egy zárt, nehezen érthető világnak tűnhet, de értő tolmácsolással és bevezetéssel egy a kép könnyen megváltozhat. Az előadássorozat a kortárs művészeten belül is a magyar művészet 1945 utáni tendenciáira fókuszál, melyek feltárása és megismerése sok esetben csak nem régen kezdődött el. Így ez az előadássorozat egyszerre szólítja meg azokat, akik jobban meg szeretnék ismerni az elmúlt évtizedek sokszor méltánytalanul elfeledett magyar művészetét, és azokat, akik akár vásárolni is szeretnének a korszak ma még általában megfizethető műalkotásai közül.
Az előadásokat Petrányi Zsolt művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria Jelenkori Gyűjteményének főosztályvezetője, a Műcsarnok korábbi igazgatója tartja, akihez olyan kiállítások kötődnek, mint például a tavalyi nagysikerű Keretek között - A hatvanas évek művészete Magyarországon.
Az első előadás témája a magyar művészet második világháború utáni útkeresésével foglalkozik, egészen 1968-ig követve a történéseket. Ez az alkalom áttekinti, hogy a II. világháborút átélt művészgenerációk hogyan reagáltak a világháború utáni politikai változásokra. Szó lesz arról is, hogy az Európai Iskola milyen szerepet töltött be, hogyan folytatta a háború előtti művészeti hagyományt, és hogyan élt tovább a két értéknek tekintett hagyomány, a figuratív és a nonfiguratív művészet. És természetesen nem maradhat ki annak a kérdése sem, hogy milyen stratégiák létezhettek az ötvenes évek alatt, és az sem, hogy a hatvanas években miért kapott pozitív előjelet a modernizmus.
Időpont: 2018. október 1. 18.00
A második előadás azzal a húsz évvel foglalkozik, ami a rendszerváltást megelőzte. 1968 és 1989 közt a hazai kultúrpolitika fokozatosan egyre szabadabb teret adott a művészeteknek, miközben az államszocializmus egyre mélyebb válságba került. Az ekkoriban kibontakozó neoavantgárd irányzatok művészei a nemzetközi kapcsolatokat keresték és használták a nyolcvanas években, míg megjelent egy akkor fiatal generáció, aki nem a művészeti tendenciákra, hanem sokkal inkább az akkori európai rebellis fiatalokra figyelt, akiket a punk-mozgalom inspirált.
Időpont: 2018. október 8. 18.00
A harmadik előadás abba vezet be, hogy hogyan alakították a rendszerváltás utáni művészetet a megváltozott intézményi keretek és támogatási rendszerek. A kilencvenes években induló fiatalok számára az új médiumok, a számítógép és a videó technika új kihívást jelentett, de az ezredforduló körül a társadalmi érdeklődés vált a művészet egyik lehetséges perspektívájává. A három előadásból álló sorozat záró előadása azt is összefoglalja, hogy a mai művészeti szemlélet és értékrend hogyan kapcsolódik az előző évtizedek történetéhez és személyes küzdelmeihez.
Időpont: 2018. október 15. 18.00
Source: Portfolio.hu
A három előadásból álló sorozat október első három hétfőjén, 1-én, 8-án és 15-én a KUBIK coworking irodában fog zajlani. Az előadások során mindenki betekintést nyerhet a jelen és a közelmúlt képzőművészeti folyamataiba. Ez már csak azért is fontos és izgalmas, mert a kortárs művészet sokszor egy zárt, nehezen érthető világnak tűnhet, de értő tolmácsolással és bevezetéssel egy a kép könnyen megváltozhat. Az előadássorozat a kortárs művészeten belül is a magyar művészet 1945 utáni tendenciáira fókuszál, melyek feltárása és megismerése sok esetben csak nem régen kezdődött el. Így ez az előadássorozat egyszerre szólítja meg azokat, akik jobban meg szeretnék ismerni az elmúlt évtizedek sokszor méltánytalanul elfeledett magyar művészetét, és azokat, akik akár vásárolni is szeretnének a korszak ma még általában megfizethető műalkotásai közül.
Az előadásokat Petrányi Zsolt művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria Jelenkori Gyűjteményének főosztályvezetője, a Műcsarnok korábbi igazgatója tartja, akihez olyan kiállítások kötődnek, mint például a tavalyi nagysikerű Keretek között - A hatvanas évek művészete Magyarországon.
Az első előadás témája a magyar művészet második világháború utáni útkeresésével foglalkozik, egészen 1968-ig követve a történéseket. Ez az alkalom áttekinti, hogy a II. világháborút átélt művészgenerációk hogyan reagáltak a világháború utáni politikai változásokra. Szó lesz arról is, hogy az Európai Iskola milyen szerepet töltött be, hogyan folytatta a háború előtti művészeti hagyományt, és hogyan élt tovább a két értéknek tekintett hagyomány, a figuratív és a nonfiguratív művészet. És természetesen nem maradhat ki annak a kérdése sem, hogy milyen stratégiák létezhettek az ötvenes évek alatt, és az sem, hogy a hatvanas években miért kapott pozitív előjelet a modernizmus.
Időpont: 2018. október 1. 18.00
Korniss Dezső: Sárkányos, 1945
A második előadás azzal a húsz évvel foglalkozik, ami a rendszerváltást megelőzte. 1968 és 1989 közt a hazai kultúrpolitika fokozatosan egyre szabadabb teret adott a művészeteknek, miközben az államszocializmus egyre mélyebb válságba került. Az ekkoriban kibontakozó neoavantgárd irányzatok művészei a nemzetközi kapcsolatokat keresték és használták a nyolcvanas években, míg megjelent egy akkor fiatal generáció, aki nem a művészeti tendenciákra, hanem sokkal inkább az akkori európai rebellis fiatalokra figyelt, akiket a punk-mozgalom inspirált.
Időpont: 2018. október 8. 18.00
Tót Endre: Talpra magyar avantgárd, 1973
A harmadik előadás abba vezet be, hogy hogyan alakították a rendszerváltás utáni művészetet a megváltozott intézményi keretek és támogatási rendszerek. A kilencvenes években induló fiatalok számára az új médiumok, a számítógép és a videó technika új kihívást jelentett, de az ezredforduló körül a társadalmi érdeklődés vált a művészet egyik lehetséges perspektívájává. A három előadásból álló sorozat záró előadása azt is összefoglalja, hogy a mai művészeti szemlélet és értékrend hogyan kapcsolódik az előző évtizedek történetéhez és személyes küzdelmeihez.
Időpont: 2018. október 15. 18.00
Komoróczky Tamás: Addikció, 1997
Source: Portfolio.hu
