Beköszöntött a nyár és ezzel együtt az utazási főszezon is. A tengerparti desztinációk mellett érdemes egy-egy nagyvárost is meglátogatni, hiszen a kulturális pezsgés nyáron sem csillapodik. Erre tökéletes példa London, kollégánk is itt járt, ezért a legfrissebb kiállítás ajánlót innen hoztuk.

Sorolla: Spanish Master of Light

 

 

Az irizáló fények mesterének tartott Joaquín Sorolla y Bastida 58 képből álló kiállításának különlegessége, hogy az élénk tengeri tájairól és napsütéséről ismert festőnek a sötétebb oldalát is bemutatja.

Személyes kedvenc: a Running Along the Beach c. kép és a Sad Inheritance c. kép, mindkettő tengerparti jelenetet ábrázol gyerekekkel: míg az elsőn az önfeledtség, a másodikon a testi fogyatékkal élő gyerekeket megsegítő szerzetes jelenléte dominál.

Cindy Sherman

 

 

Cindy Sherman retrospektív kiállítása a művész 1970-es évektől napjainkig tartó munkásságát dolgozza fel. A 150 képet felvonultató kiállítás központi témája külsejének megváltoztatása, amelynek forrásai filmek, divatmagazinok és reklámok. A néhány alkalommal groteszknek is ható kiállítás remek példája annak, hogyan lehet egy művész maga is a műalkotás alanya, oly módon, hogy folyton azt a kérdést tesszük fel, vajon melyik képen láthatjuk az ő valódi arcát.

Személyes kedvenc: a 70-es években készült sorozata, amely az 50-60-as évek amerikai filmjeinek női alakjait dolgozza fel.

Natalia Goncharova

 

 

A fiatalon sikeressé vált orosz avantgard művész első kiállítása Nagy Britanniában, amely egy gazdag és időnként ellentmondásos életművet mutat be. A kiállítás az orosz motívumokkal díszített népi életképekkel kezdődik, később vallási témájú képeket, reklámplakátokat, majd jelmezeket is bemutat, amelyeket a művész az Orosz Balett számára készített.

Személyes kedvenc: az Orange Vendor c. kép, amely egy színpompás spanyol nőt ábrázol egyben színpadi jelmezterv és festményt előkészítő vázlat is.

Summer Exhibition 2019.

 

 

Az 1769 óta megszakítás nélkül futó nyári kiállítás sorozat igazi ünnep a művészetkedvelők számára.

A bemutatott munkák között a festményeken és printeken túl, fotók, építészeti makettek, szobrok, videók és installációk is megtalálhatók.
A királyi akadémia művészeitől kezdve a fiatal feltörekvő tehetségek munkáit is megtaláljuk. Az idei év kiemelt témája az állatok, ezt a központi terem hatalmas installációja egyértelművé is teszi számunkra, de alapvetően minden terem egy-egy olyan aktuális témára reflektál, mint például a környezetszennyezés, fenntarthatóság, illetve gender kérdések.

Személyes kedvenc: Hayden Kays: Eat Sleep Pollute Repeat c. munkája, amely akár a National Geographic magazin címlapjára is kerülhetne, hiszen legalább olyan erős, mint a magazin tavalyi száma a műanyag zacskó - jéghegy kombinációval.

FOOD: Bigger than the Plate

 

 

A kiállítás központi témája olyan innovatív egyéni és csoportos projektek bemutatása, amely radikálisan megváltoztatja az eddigi élményeinket és véleményünket az élelmiszeriparral kapcsolatban. A komposztálástól indulva a termelésen és az aratáson túl eljutunk az étkezés pillanatáig. Több mint 70 kortárs projektet láthatunk, művészek és designerek munkáit, akik farmerekkel, chefekkel, kutatókkal dolgoztak együtt és alakítottak ki egy interaktív, kreatív és izgalmas kiállítást.

Személyes kedvenc: a kiállítás végén egy foodlab-ben összeállíthatjuk a saját fogásunkat, olyan értékek és tulajdonságok alapján, mint például: hulladékmentes, szezonális, tápanyagban gazdag stb., majd kóstolás után egy rövid kimutatást kapunk az összeállításunkról, hogy miből áll, illetve az eddigi látogatók közül hányan választották ezt a kombinációt.

The EY Exhibition: Van Gogh and Britain

 

 

Van Gogh örök és mindig közönségkedvenc. A Tate Britain kiállítása arra a közel 3 évre koncentrál, amelyet Angliában töltött a művész. Ezek az évek meghatározóak voltak számára.

A kiállítást lehetőséget ad számunkra, hogy a művész szemén keresztül láthassuk a kor Angliáját, illetve, munkáinak hatását az 1950-es évek Brit művész generációjára, például Francis Baconre.

Személyes kedvenc: az 1886-ban festett Parasztcipő képe, amely később Martin Heidegger A műalkotás eredete c. munkájának egyik meghatározó gondolatmenetében is megjelenik.

Frank Bowling

 

 

Az első retrospektív életmű kiállítás, amely bemutatja a Guyanaban született Frank Bowling hosszú és kitartó munkásságát. A 19 évesen Londonba költözött fiatal művész a Royal College of Artson tanult, olyan művészek társaságában, mint a fiatal David Hockney vagy R.B. Kitaj.

A korai munkái főleg személyes élményeit és véleményét tükrözik a társadalmáról és a kora politikai helyzetéről. Ebből kiindulva épül fel a kiállítás és tekinthetjük meg, hogy változik át a kezdetben figurális művész munkássága és milyen képek kerülnek ki a ma is aktív, minden nap dolgozó 85 éves Bowling műterméből.

Személyes kedvenc: az utolsó terem utolsó képe 2017-ből, amelynek címe: Iona Miriam's Christmas Visit To & From Brighton. Bowling címadása a művek elkészülése után általában helyekhez és személyekhez köthető élmények eredménye.

Kiss My Genders

 

 

A kiállítás több mint 30 nemzetközi művész munkáját mutatja be, akik a nemi identitás feltárását vették munkájuk alapjául. A kiállítás túlmutat a konvencionális testkép értelmezéseken és új mélységekben mutatja be az emberi test ábrázolását. Izgalmas, kreatív sokszor határokat feszegető alkotásokat láthatunk a fotók, videók és installációk között.

Személyes kedvenc: Martine Gutierrez videója a Clubbing, ami a monoton zene és tánc hipnotikus elegye. Egyszerűen nem lehet nem nézni.

Valamennyi most bemutatott kiállítást szívből ajánljuk, mind a művészek, mind az intézmények kiemelt jelentőségűek a londoni kulturális életben, így érdemes figyelemmel követni őket az év további részében is.

szerző: Szabó Andrea, műtárgy.com

Source: Portfolio.hu