A Covid utáni világban a technológiailag képzett gyűjtők továbbra is folyamatosan átalakítják a személyes értékesítés régi modelljét.

A művészeti piac és az antikvitások piaca ma már stabilan működik online. A TikTok-on az #antiquestorefinds hashtag több mint 36,9 millió megtekintéssel büszkélkedhet. Influencerek mutatják be szerzeményeiket, míg a kereskedők bennfentes tippeket osztanak meg arról, hogy mire kell figyelni vásárláskor. A nagy aukciósházak Instagram-sztorikat töltenek fel eladásaikról, amelyeket milliók követnek. A tech-érzékeny kereskedők weboldalain pedig nagyfelbontású képek láthatóak a gyűjteményükről, árakkal együtt.

Tavaly az online vásárlások a műtárgypiaci eladások 20%-át tették ki, ami több mint kétszerese a 2019-es, pandémiát megelőző szintnek (9%). A személyes értékesítések örvendetes visszatérése ellenére az e-kereskedelem 2022-ben is megmaradt. A digitalizáció a Covid-19-járvány régóta esedékes következménye volt, amikor a korlátozások számos vállalkozást arra kényszerítettek, hogy áttérjenek az online értékesítésre. A közösségi médiatartalmak és az online megtekintőszobák ma már széles körben használt értékesítési eszközök, és vitathatatlanul vonzották a fiatal gyűjtők egy vadonatúj generációját.

Ezek az újonnan érkező vásárlók és motivációik éppoly sokfélék, mint maga a piac. Egy 2022-es felmérés szerint a 35 év alattiak 74%-a elsősorban a művészeti közösség támogatása érdekében vásárol műtárgyakat - szemben az idősebb vásárlók 33%-ával. Az antik bútorokat és ékszereket vásárló fiatalok számára a társadalmi hatás is fontos. Az ilyen tárgyak felhasználtóak az újrahasznosításhoz és fenntarthatósághoz kapcsolódó üzenetekhez is. Eve Oliver, az IACF PR- és marketingmenedzsere rendszeresen kerül kapcsolatba gyűjtőkkel Európa néhány legnagyobb régiségvásárán: „A fiatalok olyan bútorokat akarnak vásárolni, amelyeket holnap már nem dobnak ki. Tízből kilenc [fiatal vásárló] számára, akikkel beszéltem, a legnagyobb hajtóerő a környezetvédelmi tényező.”

Ráadásul a lezárások alatt a fiatalok otthonai a közösségi médiacsatornák központi vizuális elemévé váltak. Az egyedi tárgyak sokkal inkább kiemelkednek a lakberendezési tartalmakkal elárasztott platformokon. Az olyan népszerű régiségekkel foglalkozó influencerek, mint például a @tradchap is, ezzel a trenddel összhangban elsődleges fiókjaik mellett sikeres otthoni dekor/inspirációs Instagram-profilokat működtetnek.

A nagy aukciósházaknál a fiatal, nagy vagyonnal rendelkező magánszemélyek is feltűnést keltenek. Bár a milliárdosok átlagéletkora 63 év, a fiatalabb (azaz 50 év alatti) milliárdosok száma egyre nő. Sokan közülük technológiai és pénzügyi területen vállalkozók, akik most a művészeti piacon tevékenykednek. Az idősebb rokonoktól vagyont öröklő fiatalok is gyűjtenek. A legújabb adatok azt mutatják, hogy a Z generáció és az Y generáció nagy vagyonnal rendelkező tagjainak többsége befektet képzőművészetbe, hasonlóan az X generáció tagjaihoz. A világjárvány idején azonban a vásárlás új módjai, köztük a kizárólag online aukciók és a kriptovalutában való fizetés lehetősége, kulcsfontosságú tényezők voltak abban, hogy a főként fiatalabb, technológiailag képzett milliomosok is nagy összegeket költsenek NFT-kre.

A gyors digitalizáció valóban végérvényesen megváltoztatta a műkereskedelem szerkezetét. A tételek árai ma már egyértelműen fel vannak tüntetve, függetlenül attól, hogy valaki egy vintage asztalterítőt vagy egy 17. századi holland remekművet vásárol. Oliver megjegyzi, hogy a vásárokon a kereskedők sokkal nyugodtabbak, ha az emberek fényképeket készítenek a tárgyakról, sőt, egyesek még élő közvetítésekben is szívesen részt vesznek. Christine Bourron, a Pi-eX vezérigazgatója elmondta, hogy a nagy aukciósházak a fizikai térben történő eladásai mostanában rendkívül jól teljesítenek: „A napi eladások ebben a szezonban nagyon jól teljesítettek, köszönhetően az online licitálási folyamatnak. Az új tendencia, amit látunk, hogy most már sokkal több résztvevő csatlakozik be online licitáláson keresztül.

De most, hogy a járványügyi korlátozások a legtöbb országban már távoli emléknek számítanak, hogyan egészíti ki az online értékesítés a kereskedelem hagyományosabb formáit? Itt válik kevésbé világossá a jövő. Amikor a hagyományos és a hibrid vagy a kizárólag digitális értékesítés közötti különbségről van szó, a vállalkozásoknak ki kell találniuk, hogy mi a legideálisabb eladási forma számukra. Sok nagy aukciósház még mindig kínál „phygital” galériákat (azaz fizikai megtekintőtermek virtuális másolatait), metaverzum technológiát és kizárólag online értékesítést a hagyományos élő árverések mellett. Ezáltal egyensúlyt tudnak teremteni a fiatalabb, technológiához értő, vagyonos réteg és a hagyományos licitálás izgalmát kedvelő, jellemzően már hosszabb ideje gyűjtők igényei között.

Egyes vállalkozások azonban kevésbé érdekeltek egy fizikai helyiség fenntartásában. Végül is az online platformok bebizonyították, hogy a művészeti közösségen belüli létfontosságú kapcsolatok némelyikét meg tudják ismételni, anélkül, hogy magas épületbérleti díjakra lenne szükség. Az influencerek támogatják a kereskedőket azzal, hogy megosztják a vásárlásokat a követőikkel. A közösségi média lehetővé teszi a vásárlók számára, hogy egy gombnyomással kérdéseket tegyenek fel és ajánlatokat tegyenek.

De akár úgy döntenek a vállalkozások, hogy a fizikai vagy az online teret helyezik előtérbe, egy dolog egyértelmű: izgalmas jövő áll előttünk, olyan jövő, amely minden eddiginél több lehetőséget kínál arra, hogy a hosszútávú vásárlók elégedettek maradjanak, miközben új, fiatal gyűjtők lépnek be a piacra.

Forrás: The Art Newspaper

Címlapkép forrása: műtárgy.com

Source: Portfolio.hu