A művészetek történetét személyes történetek is alakítják. Vannak olyan nevek, amelyek nélkül a nagy, közös történet korántsem lenne ugyanolyan. A harmadik Műtárgyak Éjszakáján a szakmai előadások sorában találunk olyanokat, amelyek ilyen, meghatározó egyéniségekhez kapcsolhatók. Ezekből hoztunk most egy kis ízelítőt.

Ha azt mondjuk, Salvator Mundi, mindenkinek eszébe jut legalább néhány információmorzsa a közelmúltban hallottakból, látottakból. A világ legdrágább műtárgyával számtalan sajtóorgánum foglalkozott, a hírek pedig találgatásokkal, spekulációkkal voltak tele. És ez ma sincs másképp. Az árverésen 119 462 milliárd forintnak megfelelő összegért elkelt mű története tele van kérdésekkel, bizonytalanságokkal. (Kezdve azzal, hogy sokan még mindig kételkednek a Leonardo-attribúcióban.) Ki volt a vevő? Hol van ma a festmény? Az előadáson Martos Gábor műkereskedelmi szakíró válaszol a kérdésekre, valamint bemutatja azokat a művészeket is, akik Leonardót követik az összesített árverési toplistán.

(A világ legdrágább műtárgya. Kalandozás művészettörténetben és árverési toplistákon Leonardótól de Koonigig)

Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája nem egyszerűen egy három képből álló együttes. A három, grandiózus vászon hazánkban számos többletjelentést hordoz, nemzeti identitásunk része. Jelen van a tudatunkban, főleg a közelmúlt történései miatt. Mégis, sok az ismeretlen tényező a trilógia keletkezéstörténetében, fogadtatásában, további sorsában, amelyek mind árnyalnák a festményekről alkotott képet. Mi alapozta meg a Krisztus-trilógia hírnevét? Munkácsy hogyan határozta meg alkotásainak kiállítási körülményeit? Hogyan menekült meg a sorozat két darabja egy amerikai tűzvészből? Hogyan került a trilógia végül a magyar állam tulajdonába? Ilyen, és ehhez hasonló kérdéseket is érinteni fog előadásában Hargitay D. Dávid művészettörténész.

(Munkácsy Mihály: Krisztus-trilógia)

Újabb rejtélyes, legendákkal tarkított életmű a következő, Rotschild Kláráé, aki a 20. századi magyar divattörténet ikonikus alakja volt. A személyét övező történetek egy részét ő maga találta ki és a márkaépítés részeként terjesztette is. Tevékenységének sikerességét mutatja, hogy neve és szalonja luxusmárka lett a szocializmusban. Hogy mik igazak a legendákból, kiderül Simonovics Ildikó előadásából.
Rotschild Klára

(Clara - Rotschild Klára)

Victor Vasarely (Vásárhelyi Győző) az op art egyik legkiválóbb alkotója. Műveinek népszerűsége töretlen, sőt, napjainkban a képek reneszánszukat élik. A párizsi Centre Pompidouban nemrég zárult a festőművész retrospektív kiállítása. Érdekes adalék, hogy 50 éve, tehát 1969-ben a Műcsarnok termeiben nyílt Vasarely-tárlat - a hivatalos kultúrpolitika a hatvanas évek közepétől megpróbálta hazacsábítani a külföldön élő alkotókat. Vasarely nemzetközisége, újrafelfedezése a témája Dr. Mészáros Flóra művészettörténész, egyetemi adjunktus előadásának.

(Az újra felfedezett Victor Vasarely. Vasarely munkásságának reneszánsza és nemzetközisége)

Még több izgalmas előadás itt!
Szerző: műtárgy.com

Source: Portfolio.hu