Reigl Judit halálával változik az élő magyar művészek toplistája,  méghozzá jócskán, hiszen a tavalyi aukciós indexünkben a kategória Top20-as listáján, az eladott tételekből 18 alkotás szerzője Reigl Judit volt.

A műtárgy.com 2017 óta jelenteti meg a magyar művészek hazai és külföldi aukciókon elért eredményeit közreadó nagyságrendileg 50 ezer adattal dolgozó kiadványát. “A magyar művészek aukciós piaca” című füzet az előző évi nyilvános árakat összegzi, és különböző szempontok és műfajok szerinti toplistákat és elemzéseket ad közre. 2019-ben az élő magyar művészek aukciós szerepléseinek szenteltünk kiemelt figyelmet, mert ebben a nem elhanyagolható, de még mindig igen kicsi szegmensben 2016-17 óta folyamatos növekedés volt tapasztalható, nem utolsósorban Reigl Judit dinamikusan növekvő leütési árainak köszönhetően.

Az élő magyar művészek aukciós piacát egyértelműen Reigl Judit dominálta, 2008 és 2018 közti tíz évben az ő eladásai tették ki a forgalom több mint a felét ezen a területen, úgy is, hogy élő művészek esetében kiemelten fontos csatorna a galériás értékesítés, ám ezek az eladások többnyire nem publikusak, így a statisztikákban sem szerepelnek. 2018 különösen sikeres éve volt Reigl Juditnak, 3 alkotása is 60 millió forint feletti leütési árat ért el. A Virág Judit Galériában “A semmi szétzúzása” 65 millió forintos leütési áron, a Kieselbach galériában a Robbanás sorozatból egy kép 60 millió forintos leütési áron kelt el, és a párizsi Sotheby’s-nél egy Tömbírás csaknem 90 millió forintot ( 273 ezer eurót) ért.

Az 1923-ban született Reigl volt a TOP20 lista legidősebb szereplője, élete során érdekesen növekedett az árszintje. Bár a kezdetektől elismerték, kétség sem fért művészi tehetségéhez és eredetiségéhez, a fontos múzeumi gyűjteményekbe hamar bekerült, ennek ellenére a műkereskedelem meglepően későn fedezte fel. Művei megtalálhatók  a New York-i MoMa-ban, a Metropolitan és Guggenheim Múzeumban, a párizsi Centre Georges Pompidou-ban és a londoni Tate Modern-ben. Az ötvenes évek közepétől már úgy tartották számon, mint a háború utáni absztrakt művészet kiemelkedő képviselőjét. A hatvanas években díjakkal tüntették ki, 1964-ben elnyerte a Guggenheim International Award -ot, 1967-1968-ban Carnegie Díjat kapott. 2016-ban a francia kormány a l'ordre des Arts et des Lettres díjjal tisztelgett művészete előtt, 2017-ben ő kapta meg elsőként a frissen alapított AWARE díjat. Itthon 2008-ban tüntették ki a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével, majd 2011-ben Kossuth Díjban részesült.

80 éves korában kezdte meg együttműködését Makláry Kálmánnal, aki sokat tett az életmű elismertetéséért, a korai korszak képeinek felfedezéséért és fontos katalizátor szerepe volt abban is, hogy 2005-ben a Műcsarnokban megrendezték az első életműkiállítását, megjelentettek hozzá egy három nyelvű katalógust és ez a tárlat gyakorlatilag elindította az akkor 80. életévét betöltött művész műkereskedelmi menetelését. Itt is az történt, ami szokott, hogy a múzeumi életműkiállítás visszahatott a festő árszintjére, visszaigazolta a “múzeumi kvalitást”,  másrészt átláthatóvá tette az életművet.

Gyűjtői azért korábban is voltak, elsősorban francia értelmiségiek. Legnagyobb gyűjtője  a Versaille-ban élő, örmény származású Gorelli volt, aki a hatvanas években örökölt egy nagy és régi gyűjteményt, amit eladott és kortársakat vásárolt helyette. Bretontól kért tanácsot, kiktől vásároljon, Breton pedig Reigl Juditot és Hantai Simont ajánlotta a figyelmébe, Gorelli mindkét művésztől 50-60 főművet emelt be a kollekciójába. A hetvenes évek végén Reigl Judit bekerült a neves Galerie France művészei közé, aminek köszönhetően számos állami és múzeumi vásárlási programban benne volt. A nyolcvanas években hátrébb húzódott, vidékre költözött, kivonult a művészeti életből. Osztozott pályatársa és barátja, Hantai vélekedésében is, miszerint a műkereskedelem spekulációi tisztátalanok. Nem akart minden áron eladni, az érdeklődőket leinformálta, kiről van szó, milyen gyűjteménybe kerülne a műalkotása, és nem volt ritka, ha a gyűjtő nem bizonyult szimpatikusnak a számára, nem adta el neki a kiválasztott képet.

Reigl Judit élete során ciklikusan vissza-vissza tért a figuralitáshoz, az “Ember-széria”-ról például mindig úgy nyilatkozott, hogy szándéka ellenére jönnek elő az emberalakok, és az is igaz, a közönség legalább ilyen ambivalensen fogadta őket.

Az ötvenes-hatvanas évek festményeit Reigl Judit hazai galeristája Makláry Kálmán vezette be a nemzetközi piacra is. Árveréseken sokáig nagyon kevés Reigl Judit mű szerepelt, s ha igen, akkor is jellemzően franciaországi aukciókon bukkantak fel képei, leginkább Párizsban ismerték. 2006 előtti aukciós eladásai ezer euró vagy azalatti leütési árakat produkáltak.

Elindulnak felfelé az árak

1995-ben egy Cím nélküli festmény 300 euróért, 2000-ben egy 1968-as mű a Guanó sorozatból 1296 ezróért, egy Tömbírás 1220 euróért, egy hatvanas években festett Meun 1984 euróért kelt el az Artprice adatbázisa szerint, amely a 2000-es évek közepig mindössze 22 mű árát tartotta nyilván.  2001-ben az 1978-as Folyamat sorozat egy képét 2515 euróért adták el, egy másikat ugyanebbből a sorozatból 3200 euróért. 2003-ban a Breton hagyaték elárverezésekor az “Olthatatlanul szomjazzák a végtelent” című nagyon híres képét, amit ő ajándékozott Bretonnak,  60.000 eurón ütötték le. Az árverésen a Centre Pompidou élt elővásárlási jogával így ez a festmény a legfontosabb kortárs francia közgyűjtemény része lett. 2005-ben egy 1955-ös Robbanás 16.500 eurós leütési árat ért el, most 15 évvel később ebből a sorozatból egy képnek az ára 400.000 euró felett van. 2008-ban Budapesten a Makláry és Erdész közös árverésen a Homme kép 17 millió forintért ( 64.000 euróért), egy Tömbírás pedig 28 millió forintért (akkori áron 106.000 euróért) kelt el, egy külföldi vevő licitát rá. 2013 tavaszán a londoni Sotheby’s árverésen egy híres svájci gyűjtő kollekciójából elárvereztek  egy  Tömbírást 175 ezer euróért, decemberben pedig a Christie’s-nél Párizsban szintén egy Tömbírást adtak el 85 ezer euróért. 2015-ben a Robbanás sorozat egy darabjáért 412.000 ezer eurót adtak aukción, galériás eladásokban pedig stabilan 500 ezer euro fölött cserélnek gazdát a sorozat darabjai.

Reigl Judit galériás árai mindig is magasabbak voltak, mint az akciókon elért eredményei, de a privát eladások árai akkor sem tekinthetők igazoltak, ha kiszivárognak. A 2014-es TEFAF-on 340 ezer euróért adott el a francia Beres galéria egy Reigl művet, és ugyanebben az évben a bécsi és New Yorki székhelyű Wienerroither & Kohlbacher galéria mindkét helyszínén egyszerre rendezett Reigl kiállítást, ahol nyilvánosságra hozott eladásaik szerint 220-260 ezer euróért el is adott műveket. 2019 őszén a Sotheby’s –nél egy magánügyletben gazdát cserélt Reigl képről azt nyilatkozták, hogy rekorder, de pontos összeget nem hoztak nyilvánosságra.  

Reigl Judit 2021-től a nem élő művészek listájában fogja előkelő helyét elfoglalni, a műtárgy.com A magyar művészek aukciós piaca c. kiadvány frissített kiadványa 2021 I. negyedévében várható.

Szerző: Jankó Judit

forrás: műtárgy.com

Source: Portfolio.hu