Detailed search

Tavaszi tárlatok, amelyről nem érdemes lemaradni

A jó idő beköszöntésével egyre nagyobb kedvvel mozdulunk ki otthonról. Szabad óráink eltöltésére, idén tavasszal is számos program közül válogathatunk, Budapesten innen és túl. Kulturális élményt kereső közönségünk számára, a műtárgy.com kiállításajánlójában most összegyűjtöttünk 6 kimagasló hazai tárlatot, amelyre mindenképpen érdemes ellátogatni.

1. Szépművészeti Múzeum: Csontváry 170

Csontváry Kosztka Tivadar születésének 170 éves évfordulóját közös kiállítással ünnepli a Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum. A festőgéniusz műveit legnagyobb számban őrző két közgyűjtemény anyagából összeállított válogatás (három magángyűjtő Csontváry-képeivel kiegészítve) a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében látható a Szépművészetiben. A mintegy 40 művet felvonultató tárlat tisztelgés a magyar festészet történetének egyik legeredetibb és legismertebb alkotója előtt.

Csontváry 1853. július 5-én született a felvidéki Kisszebenben, Kosztka Mihály Tivadar néven. Évekig patikusként dolgozott, majd 1880-ban egy sorsfordító belső sugallat következményeként határozta el, hogy festő lesz: egy hang állítólag megjósolta neki, hogy ő lesz a világ legnagyobb „plein air” művésze. Csontváry élete nem nevezhető átlagosnak, halála után művei kalandos utat jártak be, mire elnyerték a kellő elismerést (emiatt számos műve megsemmisült). 11 évvel halála után, 1930-ban az Ernst Múzeumban megrendezett kiállításán aratott először átütő sikert. 1919-ben különcnek bélyegezve, magányosan halt meg Budapesten. Az autodidakta művész kora egyetlen divatos festőirányzatához sem tartozott, az emberi lét egyetemes kérdései, a belső és a külvilág ellentmondásai ismerhetők meg alkotásaiban.

A Szépművészeti Múzeumban utoljára 60 évvel ezelőtt, 1963-ban nyílt kiállítás Csontváry műveiből. A jelenlegi tárlat, 2023. április 14. és július 16. között látogatható.

 

Csontváry Kosztka Tivadar, A magányos cédrus, 1904-1905
Forrás: Szépművészeti Múzeum

 

2. Magyar Nemzeti Galéria: GULÁCSY. Na’Conxypan hercege. Gulácsy Lajos (1882–1932) életmű-kiállítása

Szintén a Bartók Tavasz keretin belül nyílt meg Gulácsy Lajos életmű-kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában. A 20. századi magyar művészet egyik legkülönösebb alakjának, mintegy kétszáz művet, (azon belül 84 festményt) felsorakoztató nagyszabású tárlat új összefüggések megvilágításával tárja fel munkásságának változatos mélységeit. A kiállításon  – a sok jól ismert remekművön kívül – Gulácsy több újabban azonosított alkotása látható, valamint olyan művek is, amelyek korábban még soha nem szerepeltek kiállításon. A festmények, rajzok, illusztrációk mellett Gulácsy-kéziratok, a művészről készült fotók, illetve kortársainak néhány jellemző alkotása teszik teljessé a tárlatot. A kiállítás minden korábbinál teljesebb képet ad a magyar századforduló és a korai modernizmus egyik legeredetibb művészének életművéről.

Gulácsy Lajosé az egyik legkedveltebb festői életmű Magyarországon. A művész képeit álomszerűség, játékosság és a hétköznapi hangulatok megidézése jellemzi. Szenvedéllyel festette meg sajátos birodalmát és önmagát a különféle szerepekben, a természetet és benne az embereket. Hétköznapi jeleneteket varázsolt álomszerűvé. Nem csak festéssel foglalkozott, díszleteket tervezett, könyvillusztrációkat készített, színdarabokat is írt. Korában kívülállónak számított, aki a saját jelenével nem volt teljesen kibékülve, ezért az álmok világába menekült, az itáliai múltba, és egy olyan vidékre, mint a marsi Na’Coxypan, amely a valóságban nem létezett, csak festményein. Rajongott az itáliai mesterekért, a rokokóért, a reneszánszért és a preraffaelita művészekért, magáért Olaszországért, ahol képeinek jelentős része is készült. Az 1882-es születésű művész élete tragikus véget ért: az első világháború borzalmai rányomták a bélyeget mentális egészségére, hosszas idegszanatóriumi kezelések után, 1932-ben hunyt el a Lipótmezei elmegyógyintézetben.

Az 2023. április 7. -től -augusztus 27.-ig megtekinthető tárlat az eddigi legteljesebb bemutatása Gulácsy művészetének, ahol először láthatók együtt Na’Conxypan festményei.

 

Gulácsy Lajos, Na’Conxypan város a Marsban, 1902
Forrás: Szépművészeti Múzeum/Magyar Nemzeti Galéria

 

3. MOdern MŰtár (MOMŰ), Balatonfüred: Európa összeköt. Találkozások. A képek játéktere.

Április 22-től látogatható Balatonfüreden az ország legújabb kortárs kiállítótere, a MOdern MŰtár (MOMŰ). A Szöllősi-Nagy András hidrológus professzor és Nemes Judit festőművész házaspár nevével fémjelzett gyűjtemény képzőművészeti és fotográfiai anyagot foglal magában. A zömében a nemzetközi geometrikus, valamint konkrét művészetet reprezentáló modern és kortárs kollekció harminc év után került haza Párizsból és talált otthonra Balatonfüred két ikonikus villaépületében.

Szöllősi-Nagyék a hetvenes évek elején kezdtek képzőművészeti gyűjteményük felépítésébe Budapesten. Első szerzeményeik az Európai Iskola néhány, akkor még élő mesterének művei voltak. A nyolcvanas évek végén a házaspár Párizsba költözött, ahol a XX. században Franciaországban élt magyar képzőművészek és fotográfusok még fellelhető munkái kerültek gyűjtői tevékenységük középpontjába. A kilencvenes évek közepétől figyelmük a nemzetközi művészet felé fordult. Elsőként a francia geometrikus művészet képviselői, majd a svájci, holland, német, svéd, észak- és latin-amerikai konkrét és geometrikus művészek alkotásai kerültek a magyar művészek alkotásai mellé a több ezer műből álló gyűjteménybe.

Füred reformkori városrészében, a Blaha-villával szemközti két felújított épületében kaptak helyet a gyűjtemény legfontosabb darabjai, de könyvtár, történeti adattár és közösségi tér is kiegészíti a múzeumi kiállítótermeket.

Az Európa összeköt elnevezésű, bemutatkozó képzőművészeti tárlatába Rényi András kurátor olyan művészek alkotásait válogatta be, mint Bob Bonies, Carlos Cruz-Diez, Haász István, Hantai Simon, Anna Mark, Maurer Dóra, Marta Pan és Luis Tomasello. A fotókiállítás kurátora, Somosi Rita szintén rangos nemzetközi és hazai mezőnyből dolgozhatott: Brassaï, Paul Alamssy, Benkő Imre, Lucien Hervé, Kerekes Gábor, Kinszki Imre és Sugár Kata munkái kaptak helyet az induló anyagban. Az Európa összeköt címmel a gyűjtők azt kívánják illusztrálni, hogy az elmúlt száz év nehéz közép-európai, politikai rezsimjeinek dacára volt egy kulturális kontinuitás, folytonosság, s mára kiderült, hogy ez az avantgárd vonal az igazán maradandó érték.

 

A MOdern MŰtár (MOMŰ) kiállítótere.
Forrás: Veszprém-Balaton 2023

 

4. Veszprém, Dubniczay-palota: Folyékony Időszeletek. Női művészek az MNB kortárs gyűjteményből

A Magyar Nemzeti Bank által életre hívott kortárs művészeti gyűjteményben szereplő női művészek munkáiból nyílt kiállítás április 15.-én a veszprémi Dubniczay-palotában. Az MNB Arts and Culture szervezésében létrehozott tárlat csatlakozik a Veszprém-Balaton EKF (Európa Kulturális Fővárosa) programsorozatához. A közönség által közel három hónapig ingyenesen látogatható veszprémi kiállításon a banki kollekció neoavantgárd mesterei mellett a legfiatalabb művészgeneráció is képviselteti magát. Erre a kettősségre utalva a kiállítás címét Vető Orsolya Lia azonos elnevezésű sorozatától nevezték el.

A kiállítás témájában helyspecifikus, hiszen Veszprémre – Gizella királyné történelmi kötődése miatt – hagyományosan a királynék városaként hivatkoznak. A Veszprém-Balaton 2023 projekt és MNB Arts and Culture egyaránt kiemelt figyelmet szentel a női alkotóknak. A gyűjtemény kortárs anyagában jelenleg 23 női és 48 férfi alkotó szerepel, ami azt jelenti, hogy művészeinek egyharmada nő (mely arány a nyugati intézmények és a globális művészeti világ statisztikáival összevetve magasnak számít).

A tárlat sajátos kapcsolódásokra épít: olykor művész-tanítvány viszonyról van szó (mint például Keserü Ilona és Barabás Zsófi esetében), máskor egy fiatal művész hivatkozik egy idősebb mesterre (például Horváth Lóczi Judit Hommage á Vera Molnár című alkotásában), vagy lazább a kötelék, legyen az a kollázs, mint munkamódszer (Szilvitzky Margit, Koszorús Rita és Tóth Anna Eszter alkotásain).

Kiállító művészek: Barabás Zsófi, Fábián Erika, Horváth Lóczi Judit, Keserü Ilona, Kóródi Zsuzsanna, Koszorús Rita, Kusovszky Bea, Maurer Dóra, Molnár Vera, Pál Katja, Rákóczy Gizella, Reigl Judit, Szilvitzky Margit, Tóth Anna Eszter, Vető Orsolya Lia

A kiállítás június 11-ig tekinthető meg.

 

Vető Orsolya Lia, Folyékony időszeletek
Forrás: MNB Arts and Culture

 

5. Műcsarnok: Jan Saudek provokatív világa; Súlypontok - A megjelenítés határai a kortárs szobrászatban

Idén hetedik alkalommal rendezték meg Magyarország legnagyobb fotós eseményét, a Budapest fotófesztivált, nyitóeseményének hagyományosan a Műcsarnok adott otthont március 31-én. Az intézmény a BPF-al együttműködésben szervezett életű kiállítást a cseh Jan Saudek munkásságából.

A még mindig aktív, 87 éves fotográfus az 1990-es években a festészet és a fotográfia világát ötvöző erotikus képeiről vált világszerte ismertté, melyek elkészítéséhez a fotográfia hajnalának műtermi hangulatát, a kopott falú, hajópadlós atelier-t és az anilinfestékkel színezett képet idézi fel. Az élet valóságának megragadására törekvő műveiben totális végleteket, lázas víziókat ábrázol, ami részben az elszenvedett traumákra, részben zaklatott szerelmi életére vezethető vissza. Saudek számára a test az élet vizuális metaforája, a tökéletes forma éppúgy kifejezi a szépséget, mint a formátlan vagy öreg test. Kimerevített jeleneteiben a túlfűtött erotika mellett a cseh humor frivol burleszkjelenetei is megjelennek. Kezdetben klisének, giccsnek titulált munkái mára ikonikussá váltak a fotográfia történetében.

A kiállítás május 14-ig látogatható.

 

Jan Saudek, Kártya No. 346, Ida, 1985
Forrás: Jan Saudek – Műcsarnok

 

6. Q Contemporary: Keserü Ilona – MIND

Keserű Ilona (1933) közel hét évtizedet felölelő életműve széles körben ismert a magyar közönség körében. Az 1960-as és 1970-es évek magyar neoavantgárdjaként emlegetett generáció egyik legjelentősebb művésze. 1967-ben fedezte fel a Balatonudvari temető szív alakú sírköveit, amelyek festményének központi motívumává váltak. Az elmúlt évtizedekben munkái számos hazai és nemzetközi egyéni és csoportos kiállításon szerepeltek, és több jelentős közgyűjteménybe is bekerültek. Legutóbbi nemzetközi fellépései igazi diadalmenetet jelentettek, amely jelentős figyelmet keltett a szakmai sajtóban. A Keserü Ilona munkáit bemutató mini retrospektív kiállítás a Q Contemporarynál a művész pályafutásának évtizedeiből gyűjti össze a jelentős darabokat.

A kiállítás megtekinthető július 1-jéig.

 

Keserü Ilona: Narancs-rózsa közelítés, 2000
Forrás: Q Contemporary

 

7. Műcsarnok: Súlypontok - A megjelenítés határai a kortárs szobrászatban

A Műcsarnok a Saudek kiállítással párhuzamosan ad otthont Súlypontok - A megjelenítés határai a kortárs szobrászatban című tárlatának. Az intézmény hatodik alkalommal rendezi meg az „egy terem, egy művész, egy kurátor” típusú kiállítását. Idén először azonos műfaj szerint választottak alkotókat: a szobrászat lett a tárlat rendező elve. Az organikus anyagtól a műanyagig, a kisplasztikától az installációig szinte mindenre találunk friss példát. Az idei válogatásban szereplő művészek: Farkas-Pap Éva, Gálhidy Péter, Majoros Áron Zsolt, Menasági Péter, Polgár Botond, valamint Yengibarian Mamikon.

Az alkotók mindegyike egyedi módon viszonyul a hagyomány és a kapcsolódás kérdéséhez. Ez lehet egy egyéni hagyományokon alapuló viszonyrendszer, mely az emlékezés által válik ábrázolhatóvá, vagy egyetemes értelemben a kulturális hagyományokhoz való kapcsolódás. A kiállításon nagy hangsúlyt kap az emberi alak megjelenítése, mind az ábrázolás témájaként (motivikusan), mind az emberi percepció alanyaként, ahogyan értékeli saját, mostani és régmúltbeli történeteit és a világhoz, a természethez való viszonyulását (önreflexió).

A kiállítás 2023. június 25.-ig látogatható.

 

Majoros Áron Zsolt, Kontempláció - Súlypontok - A megjelenítés határai a kortárs szobrászatban kiállítás
Forrás: Jekken Péter/Papageno

 

Szerző: műtárgy.com

Források: Szépművészeti Múzeum, infostart, Magyar Nemzeti Galéria, We Love Budapest, MNB Arts and Culture, Veszprém Művészetek Háza, artnews.hu, Műcsarnok, Q Conteporary

 

Címlapkép: Mengyán András alkotása a MOMŰ megnyitó kiállításán.
Címlapkép forrása: Veszprém-Balaton 2023


Source: Portfolio.hu
More news
Mi várható a művészeti piacon 2024-ben?

Mi várható a művészeti piacon 2024-ben?

2024-03-25

Az Art Basel és a UBS március 13-án kiadott kutatásában, egy olyan művészeti piacról számol be, amely "bizonytalan gazdasági és politikai jövővel" néz szembe. A jelentés 2024-es, nyolcadik kiadását Dr. Clare McAndrew közga

A Christie's kiemelkedik, míg a Sotheby's és a Phillips gyengébben teljesít a 2024-es tavaszi aukciókon

A Christie's kiemelkedik, míg a Sotheby's és a Phillips gyengébben teljesít a 2024-es tavaszi aukciókon

2024-03-19

A Christie's 2024 tavaszi aukciós szezonjának 20-21. századi és szürrealista művészeti árverése (március 7.) kiemelkedő sikert aratott, díjakkal együtt összesen 137,7 millió font (174,8 millió dollár) bevétellel zárt. Ez a lenyűgöző eredmény ellentétben áll a Phillips gyengébb 20. századi és kortárs árverésével, amely alig haladta meg a 13,6 millió fontos (17 millió dolláros) becslést, illetve a Sotheby's 100 millió fontos (127 millió dolláros) árverésével, amely szintén nem hozta a várt eredményt.

Have you tried?

Place an art advert

You can place art adverts in order to sell them

Auction alert

We send you an email of all new auction catalogues

Art search alert

We send you an email when new item comes in matching your search alert

Appraisal

You can request an appraisal of your art object

My favorites

You can save your favorite art advert and view them later in My favorites menu

Projects

Partners

Error!

  • Please login for this action!

Subscription to our Newsletter

Please type in your email address and click on the Sign up button.