Részletes keresés

A kortárs fotográfia a kortárs képzőművészetnél is kortársabb

A legnagyobb hazai kortárs fotógaléria vezetőivel a fotográfia, mint gyűjtési terület fejlődéséről és sajátosságairól beszélgettünk.

- Keresztneveitek kezdőbetűiből összeállított névvel 2013-ban nyitottátok meg a TOBE Galleryt. Egy fellendülőben lévő piacot láttatok, amiből részesedni akartatok, vagy épp ellenkezőleg, úgy gondoltátok, a fotográfia egy méltánytalanul kezelt gyűjtési terület, amire egyfajta misszió is felhívni a figyelmet, bemutatni a benne rejlő lehetőségeket?

- Tomas Opitz (T.O.): Az igazsághoz talán az utóbbi áll közelebb, de a tényleges kiindulópontot közös utazásaink jelentették – Bécstől Londonon át Miamiig – amik során láttuk, hogy a fotográfiának milyen fontos helye lehet egy város életében. A fotó hangsúlyosan jelent meg galériákban, fesztiválokon és helyet kapott az emberek mindennapjaiban – mindez Budapesten jóval kevésbé volt tapasztalható, annak ellenére, hogy a magyar fotográfiának nemzetközi rangú múltja van és nincs hiány nívós kortárs, köztük fiatal alkotókban sem. Így esélyt láttunk arra, hogy behozzunk valami újat a köztudatba és lépésről lépésre haladva felépítsünk egy galériát.

Opitz Tomas és Puskás Bea, TOBE Gallery
fotó: Bodnár Zsófi

- Nyolc év alatt már nyilván kialakult a vevőkörötök. A fotót gyűjtők inkább más gyűjtési területeik mellé emelik be a fotót, vagy azok vannak többségben, akik ezzel kezdenek?

- T.O.: Az utóbbi a gyakoribb, már csak azért is, mert mi nagyon tudatosan törekszünk, más nemzedékeket persze nem elhanyagolva, egy fiatal gyűjtői kör megnyerésére; úgy gondoljuk, hogy a fotográfia szinte kínálkozik első gyűjtési területnek. De persze nem ritka az sem, hogy valaki már komoly képzőművészeti gyűjteménnyel a háta mögött fordul a fotó felé.

- Milyen szerintetek a jó gyűjtő?

- Puskás Bea (P.B.): Mindenekelőtt nyitott. Nyitott az újdonságok befogadására, figyel az új trendekre, nem fél kísérletezni – miközben határozott elképzelései vannak arról, milyen gyűjteményt szeretne. És figyel a határokon túlra is, igyekszik kollekciójának nemzetközi dimenziót is adni. Mi például ennek az igénynek a kielégítésére törekszünk a művészkörünkhöz tartozó ibero-amerikai fotógráfusok munkáival. A nemzetközi dimenzió igénye itthon csak mostanában jelenik meg erőteljesebben, miközben a külföldi vásárokon kezdetektől fogva azt tapasztaljuk, hogy a legtöbb helyen ez régóta természetes.

 

Kiállítási enteriőr
Monsanto®: A Photographic Investigation by Mathieu Asselin TOBE Gallery, 2018
a TOBE Gallery jóvoltából

- Milyenek ma a kortárs magyar fotóművészet nemzetközi pozíciói?

-  T.O.: Szerencsére nagyon jó alapokra lehet építeni, hiszen a két világháború közötti időszak nagy magyar fotogáfusaira ma is mindenütt jól emlékeznek, de ettől még a maiaknak ugyanúgy meg kell küzdeniük az elismerésért. Az út ehhez a nemzetközi vásárokon, pályázatokon keresztül vezet. Ezeken művészeinkkel komoly sikereket érünk el. A még mindig nagyon fiatal Bartha Máté például 2019-ben az arles-i fotófesztiválon elnyerte a Prix Découverte Louis Roederer fődíját, vezető külföldi lapok írtak róla és számos további fesztiválra kapott meghívást. A díjazott anyagot később bemutattuk a legnagyobb fotós vásáron, a Paris Photon is. Az ilyen sikerek egy galéria és egy művész összefogásával jöhetnek létre. 

Bartha Máté, KONTAKT
Prix Découverte Louis Roederer
Les Rencontres de la Photographie Arles, 2019
a TOBE Gallery jóvoltából

- A magyar fotográfia világsztárjai és a neoavantgárd alkotók iránt ma már komoly a gyűjtői érdeklődés, aligha kell érvelni mellettük. Mi szól ugyanakkor a kortársak gyűjtése mellett?  

- T.O.: Hadd kezdjem azzal, hogy néha nemcsak a kortársak, hanem általában a fotó mellett is érvelnünk kell; még nem mindenki tekinti egyenértékűnek a képzőművészettel. Ezért szervezünk olyan kiállításokat is – noha művészkörünkhöz csak fotográfusok tartoznak – ahol a fotó és a különböző képzőművészeti műfajok egyenrangú szereplők, ahol egy-egy fotó és festmény nem egyszerűen megfér egymás mellett, de együtt él és még erősíti is egymás hatását. Ami pedig a kortársak melletti érveket illeti, ezek alapvetően hasonlóak, mint a kortárs képzőművészet mellettiek. Egy olyan műhöz, ami arra a korra reflektál, amiben a gyűjtő maga is él, rendszerint sokkal közelebb lehet kerülni. A befogadást ráadásul nagyban segítheti az alkotókkal való közvetlen kapcsolat, amihez mi például a galériánkban klubszerű keretek között rendszeresen biztosítunk lehetőséget. És hadd tegyem hozzá, a kortárs fotográfia a kortárs képzőművészetnél is „kortársabb”; nyersebben, direktebben reflektál a világra, életünkre. Talán ennek is köszönhető, hogy nagyon gyorsan tud kapcsolódni valamilyen élményhez, előhívni valamit a memóriából, így gyorsabban kialakul a szemlélő kötődése a műhöz.    

 

Kiállítási enteriőr
Winter Show: The Nightmare Before Xmas csoportos kiállítás, TOBE Gallery, 2020
a TOBE Gallery jóvoltából

- Mennyire versenyképes a fotográfia befektetési szempontból?

- P.B.: Mi azt tapasztaljuk, hogy a fotót gyűjtők többsége kezdetben érzelmi alapon közelít a munkákhoz; a befektetési szempontok inkább később merülnek fel, amikor már javában benne vannak a gyűjtésben. Ma a fotós piacon sem ritkák a gyorsan elszálló árak és a műfaj „versenyképességét” az is nagyon jól demonstrálja, hogy a nemzetközi vásárokon egyre több, korábban csak képzőművészeket képviselő neves galéria jelentkezik bővülő fotós portfólióval is. Megtérülési garanciák természetesen ezen a piacon sincsenek, de az esélyek jók, nem utolsó sorban a magyar fotográfia iránt külföldön tapasztalható jelentős érdeklődés miatt.

UNSEEN Amsterdam, TOBE Gallery stand, 2019
a TOBE Gallery jóvoltából

- Idehaza is egyre több kortárs képzőművészeti galéria bővíti művészkörét egy-két fotográfussal, de rajtatok kívül egyelőre alig van a piacon a fotót középpontba állító galéria. Örülnétek, ha hirtelen felbukkanna jó néhány új piaci vetélytárs?

- T.O.: Igen, ez nagyon jó hír lenne nekünk is és a fotográfia iránt érdeklődőknek is. Egy galéria viszonylag kisszámú művésszel tud érdemben foglalkozni, miközben egyre több olyan alkotó teszi le a névjegyét, akiknek a továbblépését galériájuk segíteni tudná. Több galériával az egész műfaj jobban láthatóvá, jelenléte hangsúlyosabbá válna, ami több embernek csinálna kedvet a gyűjtéshez, azaz nemcsak a kínálat bővülne, hanem a kereslet is.

 

szerző: műtárgy.com


Forrás: Portfolio.hu
További cikkek
Dresszkód: szecesszió

Dresszkód: szecesszió

2021-06-25

Az Iparművészeti Múzeum kiállítása a Ráth György-villában

Nyitva: 2021. június 26. - augusztus 15-ig

Próbálta már?

Hirdetés feladása

Meghirdetheti eladó műtárgyait.

Aukciós értesítés

Valamennyi új aukciós katalógusról email értesítést kap.

Műtárgyfigyelés

A keresésének megfelelő műtárgyakról értesítést kap.

Értékbecslés

Értékbecslést kérhet műtárgyáról.

Kedvencek

Elmentheti kedvenc műtárgyait, hogy később a Kedvencek menüpontban könnyen megtalálhatók legyenek.

Projektjeink

Partnereink

Hiba!

  • A művelethez kérem jelentkezzen be!

Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozáshoz adja meg az e-mail címét és kattintson a feliratkozás gombra.