A téli időszak a képzőművészet terén is kiemelten fontos eseményeket tartogat az érdeklődő közönség számára, ezért a nagy ünnepi készülődés mellett érdemes egy-egy kiemelkedő kiállítás megtekintésére is időt szakítani. A műtárgy.com ajánlója kilenc év végi kiállításra hívja fel a figyelmet, amelyeket kár lenne kihagyni.

 

1. El Greco – Szépművészeti Múzeum, 2022. október 28 - 2023. február 19.

Első alkalommal láthat a magyar nagyközönség El Greco életművét átfogóan bemutató kiállítást Budapesten. A tárlat célja, hogy széles körű áttekintést adjon az európai művészet történetének egyik legkiemelkedőbb mestere, El Greco, azaz Domenikosz Theotokopulosz (1541–1614) életművéről, bemutatva a festő teljes formai komplexitását és nagy ívű stílusfejlődését. Az összesen csaknem hetven művet bemutató kiállításon a látogatók több mint félszáz alkotást láthatnak a spanyol-krétai mestertől.

 

El Greco: Krisztust megfosztják ruháitól, 1579-1580 körül.
Forrás: Szépművészeti Múzeum

 

A nagyszabású bemutatóra olyan kiemelkedő művek érkeznek Budapestre, mint például a Szent Sebestyén a palenciai katedrálisból, a Krisztus megkeresztelése a madridi Pradóból, a Szent Lajos francia király egy apróddal a párizsi Louvre-ból, A kufárok kiűzése a templomból a londoni National Gallery-ből, az Idősebb Szent Jakab mint zarándok a  toledói Érsekséghez tartózó San Nicolás de Bari-templomból, vagy szintén Toledóból, a Santo Domingo el Antiguo-kolostorból kölcsönzött, Krisztus feltámadása című oltárkép, amely eddig még sosem hagyta el a várost.

 

2. Vaszary. Az ismeretlen ismerős – Magyar Nemzeti Galéria, 2022. szeptember 14. - 2023. január 15.

A magyar képzőművészet egyik jelentős mestere, a rendkívül változatos stílusokban alkotó Vaszary János kiállításán bemutatott mintegy 70 műből 24 mindeddig teljesen ismeretlen volt mind a szakma, mind a közönség számára. A tárlaton látható festmények a teljes életmű szinte minden korszakát képviselik: a korai impresszionisztikus időszaktól az expresszív kompozíciókig, a párizsi art deco stílustól a Duna-korzó-képekig és a mediterrán hangulatú tengerparti jelenetekig.

 

Vaszary János: Virágoskert, 1930 körül.
Forrás: Magyar Nemzeti Galéria

 

Vaszary János (1867–1939) a 20. századi magyar művészet egyik legsokoldalúbb alakja. Az 1890-es évek végén a szecesszió egyik első hazai képviselője volt, később az impresszionizmus, az expresszionizmus, majd az art deco stílusában is alkotott. Művészetét már kortársai, a kritikusok és művészettörténészek is nagyra értékelték. Képeinek színessége, a formálás magabiztossága és ereje, a nagy, szintetikus formalátás képessége tette őt művészként és tanárként is kora egyik legnagyobb hatású mesterévé.

 

3. Műveljük kertjeinket! – Egyedülálló Bukta Imre kiállítás a Godot-ban – GODOT Kortárs Művészeti Intézet, 2022. november 27-től

November 27-én nyílik meg a nagyközönség előtt a kortárs magyar képzőművészet legnagyobb hatású, nemzetközi viszonylatban is jelentős mesterének, Bukta Imrének kiállítása, Műveljük kertjeinket! címmel. A művész születésének 70. évfordulója alkalmából létrejött tárlaton kizárólag új művek is megjelennek. A művész a legkorszerűbb technikákra épülő látvánnyal közvetíti azt a világot, ami körülöleli őt a vidéki Magyarországon. A kivételes művészeti esemény több mint 1000 m2-en, a Godot Kortárs Művészeti Intézet óbudai, négyszintes kiállítóterében látogatható jövő tavaszig.

 

Bukta Imre: Majd írunk, 2021.
Forrás: GODOT Kortárs Művészeti Intézet

 

Utoljára 10 éve, 2012-ben jelentkezett hasonló jelentőségű kiállítással a kortárs magyar képzőművészet kiemelkedő jelentőségű alkotója, Bukta Imre. Az akkori, műcsarnokbeli eseményt nagy érdeklődéssel várta a szakmai közvélemény, de a nagyközönség számára is kihagyhatatlannak bizonyult: azóta sem akadt olyan kortárs kiállítás Magyarországon, melyre több látogató lett volna kíváncsi.

„Mit jelent ma a vidékiség tapasztalata, a természethez való viszony, hogyan élhető meg a szakralitás, miképpen mennek veszendőbe értékek, miből fakadnak az otthon megtalálásának nehézségei, hogyan nézhetünk szembe az elmúlással, miért oly fontos az ember számára az alkotás, a teremtő munka. Bukta Imre művei ezekre a kérdésekre a magas művészet eszközeivel reflektálnak, árnyalt és gazdag jelentésrétegeket teremtve” – Gulyás Gábor kurátor.

 

4. Dezső Tamás: Hipotézis: Levél minden – Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ, 2022. szeptember 22. – 2022. december 23.

„Az emberek álmukban sem képzelik, hogy aki bevégez egy dolgot, az nem ugyan az, mint aki elkezdte, még ha mindketten ugyan azt a nevet viselik is, mert egyedül ez az, ami állandó, semmi más.” – José Saramago

Dezső Tamás az összes élő – köztük az ember – önazonosságát vizsgálja legújabb munkájában. Mi az a rejtélyes és megmagyarázhatatlan kapocs, ami összeköti az összes élő személyiségét egy életen át? Fizikailag állandó változásban vagyunk: a többi élőlényhez hasonlóan az ember testének szinte valamennyi molekulája folyamatosan újakra cserélődik. Intellektuálisan is állandó átalakulásban vagyunk: gondolkodásmódunk egész életünk során változik. Miben áll mégis az identitás? Hogyan nevezhetjük magunkat mindvégig egy és ugyanazon személynek mindezen változások ellenére? Tíz- és ötvenéves önmagunk közt több a különbség, mint a hasonlóság. Egy mag és az abból kinőtt, terebélyes fa között látszólag semmi közös nincs, mégis ugyanarról az élő szervezetről beszélünk.

 

Az identitás kérdését körüljárva Dezső Tamás az emberi létezés metaforáját a növényekben találja meg, amelyek ugyanabból az anyagból és hasonló struktúrákból épülnek fel, mint mi. Minden élőt – legyen az emberi vagy nem emberi – ugyanaz az anyag alkot, amely majdnem egyidős az univerzummal. Más szóval, egy végeláthatatlan metamorfózis átmeneti állomása minden, ami élő. A testünket alkotó elemek is részei voltak már más testeknek, más időben, más helyen, és csak ideiglenesen tartózkodnak bennünk: idegen anyagok közvetítő közegei vagyunk. Elkülönülő környezet tehát nem létezik, csak különféle létezők és élők, végtelen formákban.

 

5. Nagy Judit: Személyes átváltozások – Műcsarnok, 2022. november 11. – 2023. 01. 15.

Nagy Judit friss diplomásként, 1978-ban a szombathelyi Textil Biennálén első helyezést ért el a színes pillangót ábrázoló, háromrészes gobelinjével. Ezzel a klasszikus kárpitszövési technikával már a középiskolában megismerkedett, és egy életre beleszeretett. A művész több interjúban is elmondja: „a gobelin rabszolgamunka”. Ugyanakkor szenvedélyes viszony fűzi a kárpitkészítéshez, amit napi több órában gyakorol, mivel ezt a speciális technikát „csak rendszeres, napi gyakorlással lehet elsajátítani”.

 

 

Nagy Judit műcsarnoki kiállításának címe: Személyes átváltozások. Nem életmű-tárlat, inkább leltár a most-nak. Személyes, mert minden műben ott vannak az érzések, gondolatok, az élet munkával töltött órái. Átváltozások, mert alkotójuk tudatosan építi az útját, témái egymást folytatják, mindig új létállapotokat fednek fel, ahogy a természet lényei átváltoznak, valami újjá alakulnak át, ugyanakkor magukban hordozzák a korábbi állapotukat is, mint egy lepkévé váló hernyó, vagy az ősszel elszáradó falevél.

 

6. Új közvetítések. #modem #Ygeneration #internetaesethics #newmediations – MODEM Debrecen, Modern és Kortárs Művészeti Központ, 2022. október 1. - 2023. január 22.

Az internet technológiai fejlődése soha nem látott szintre fokozta a képek közvetítését, melyben egyszerre vagyunk képek és tartalmak mediátorai, fogyasztói és (újra)alkotói. Ebben az új közvetítési eljárásában mi, a nézők, a tartalommegosztók és az alkotók egyszerre válunk befogadóvá és termelővé a képek állandó keringésének folyamatában. Ez a médiatörténeti változás meghatározó nyomot hagyott a kultúránkon, az anyagok merevségét rugalmas kölcsönhatások sorozata váltotta fel, melynek következtében cselekedeteinket a közvetítés új formáiként érthetjük meg.

 

 

A kiállítás egy aktuális nemzetközi művészeti trend, az Y-generációs művészek alkotta, földrajzi kötöttségektől független online és kortárs művészeti közösség angol, német, szerb és hazai jelentős képviselőinek munkásságát kívánja felmutatni. Az Y, vagy milleniumi generáció képviselői, akik erőteljesen kötődnek mind az anyagi, mind a virtuális univerzumhoz, szó szerint belenőttek az internet és a közösségi média világába, amely jelentős változásokat idézett elő világérzékelésükben, szemléletükben.

A MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ új nemzetközi tárlata tizenkét kortárs művész és egy négytagú művészcsoport alkotásain keresztül nyújt betekintést az internetes esztétika sokszínű, személyes felfedezésébe, új képeket és formákat hozva létre, amelyek kilépnek az anyagok merevségéből, további teret adva a valós és a virtuális közvetítéseinek.

Kiállító művészek: Batykó Róbert, Arno Beck, Birds of Cool (Gresa Márton, Kármán Dániel, Németh László [Laca], Radvánszki Levente), Maja Djordjevic, Hannah Sophie Dunkelberg, Oli Epp, Liam Fallon, Tim Freiwald, Christian Holze, Keresztesi Botond, Nemes Márton, Harrison Pearce, Aaron Scheer

 

7. Közvetlen történelem. Juhan Kuus életműve – Mai Manó Ház, 2022. október 19. – 2023. január 15.

A nemzetközileg elismert és többszörösen díjazott Juhan Kuus (1953–2015) észt származású, de Dél-Afrikában élő és dolgozó világhírű dokumentarista fotográfus volt. Munkái és fotóesszéi rendkívül nagyhatásúak abban a tekintetben, hogy képesek voltak társadalmi, politikai cselekvésre ösztönözni a bemutatott és vizsgált környezetüket.

 

 

Tizenhét évesen kezdett fotóriporterként dolgozni, és negyvenöt éves pályafutása során az ország egyik legbefolyásosabb és legradikálisabb fotográfusává nőtte ki magát. Pályafutása csúcsán, 1986 és 2000 között az 1973-ban Franciaországban alapított neves Sipa Sajtóügynökség párizsi és New York-i szerkesztőségének dél-afrikai tudósítójaként és fotóriportereként dolgozott. Munkáit többek között a Times, az Independent, a New York Times, a Paris Match és a Los Angeles Times is rendszeresen közölte. Fotográfiái az országában zajló konfliktusok harcait és brutális erőszakát örökítették meg, ami iránt a sajtó világszerte érdeklődött ezekben az években, de képei az egyszerű emberek örömeit és gondjait, mindennapi életüket és hagyományaikat, az ember és a természet kapcsolatát, valamint az uralkodó társadalmi normákat és tabukat is ábrázolják.

 

8. A háborúnak vége! Ha akarod. Tribute to Yoko Ono – Magyar Nemzeti Múzeum, 2022. november 29. – 2023. február 18.

A második világháború után elkezdődő modernizmus legnagyobb hatású japán művésze leginkább az Egyesült Államokban népszerű. Magyarországon a popkultúrának köszönhetően vált a neve ismertté. Az 1933. február 18-án Tokióban született alkotó harminchárom zenei nagylemezt adott ki, több mint hatvan filmet készített, számos könyvet írt, de életművének legjelentősebb része a képzőművészethez kapcsolódik: a híres szamurájok leszármazottja a konceptualista művészet iskolateremtő mestere lett. Arisztokrata származásának köszönhetően a középiskolában egy osztályba járhatott Akihitóval, a későbbi császárral, ő volt az első japán nő, aki filozófiát tanulhatott egyetemen, húszévesen már együtt dolgozhatott John Cage zeneszerzővel, később John Lennonnal kezdhetett közös munkákba, s hosszan lehetne sorolni azoknak a kiemelkedő képzőművészeknek is a neveit, akikkel személyes munkakapcsolatba került, de talán érdemesebb azt rögzíteni: saját életművét Yoko Ono egyedül építette fel.

Ebből a jelentős életműből ez a tárlat olyan alkotásokat mutat be, amelyek kapcsolódnak a béke és a békevágy témájához. Yoko Ono többször járt Budapesten, az egyik műve itteni közgyűjteményben található, magyarországi kiállításokon is szerepeltek a munkái, de ilyen különleges tárlata korábban még nem volt a magyar fővárosban.

 

9. Keresztes Zsófia: Az álmok után: merek dacolni a károkkal. Az 59. Velencei Képzőművészeti Biennálé Magyar Pavilonja kiállítása – Ludwig Múzeum, 2022. december 16. – 2023. február 26.

Az idei kiállítás Keresztes Zsófia Az álmok után: merek dacolni a károkkal című kiállításának tematikája talán soha nem lehetne aktuálisabb, mint a pandémia krízisidőszakát követően. A kiállítás négy nagyobb egységben igyekszik körüljárni múlt és jelen jövőhöz való ambivalens viszonyát és az identitás megtalálásának stációit. Velencét követően hagyományosan Budapesten is bemutatja a Ludwig Múzeum a biennále magyar kiállítását.

A kiállítás koncepciója a művész egy korábbi kiállításához kapcsolódóan Arthur Schopenhauer sündisznódilemmájához nyúlik vissza. A filozófus által használt metafora az intimitás természetét hivatott érzékeltetni. Az ember, mint társadalmi lény képtelen arra, hogy egyedül éljen, ezért folyamatosan keres másokat, akikkel megoszthatja a gondolatait, az érzéseit és szeretetét, de a közelség egyúttal sérülésekkel, sebekkel is jár.

 

 

A schopenhaueri gondolatmeneten tovább haladva velencei kiállítás asszociatív kiindulópontját Szerb Antal Utas és holdvilág című regényének egy mozzanata adta. A regény főhőse a nászútján Velencéből Ravennába érkezve egyedül indul felfedezni a mozaikokat, hogy gyermekkorát felidézze. A sündisznódilemma tökéletesen illeszkedik a regény történetéhez: a hajdanvolt kultúrák emlékei nemcsak arra ébresztik rá a főhőst, hogy az egyén a saját társadalmi-kulturális meghatározottságából nyeri az önazonosságát, hanem arra is, hogy a jelene óhatatlanul a múlt fragmentumaira épül. A kiállítás nem a regény cselekményét parafrazeálja, hanem költői analógiaként használja fel a főhős mozaikokkal való találkozásának misztikus élményét, a megtapasztalás azon pillanatát, amikor a teljességélmény szétrobban, és az addig szilárdnak hitt világkép megkérdőjeleződik. A kétely révén ugyanakkor az ember képessé válhat arra, hogy szembenézzen a folyamatosan változó önmagával.

Az installáció mozaikkal borított szobraiban sajátosan keveredik az érzékiség és a virtualitás, az analóg és a digitális technikák, a valóságos és a szürreális: egy archaikus, mégis rendkívüli módon kortárs vizuális nyelvet megteremtve vizsgálják a szubjektum önazonosságának kérdéseit.

 

Forrás: Szépművészeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, GODOT Kortárs Művészeti Intézet, Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ, Műcsarnok, MODEM, Mai Manó Ház, Magyar Nemzeti Múzeum, Ludwig Múzeum

Címlapkép: Új közvetítések kiállítás, Fotó: Biró Dávid. Forrás: MODEM

Forrás: Portfolio.hu