Részletes keresés

Alföld – Nem pusztán táj

Alföld – Nem pusztán táj

Magyar remekművek az elmúlt kétszáz évből a MODEM-ben

 

Hosszú idő után újra egy klasszikus gyökerű válogatás látható a MODEM-ben. Az Alföld című tárlaton többek között Csontváry Kosztka Tivadar, Fényes Adolf, Holló László, Koszta József, Lotz Károly, Markó Károly, Mednyánszky László és Tornyai János munkái mesélnek történeteket az alföldi festészetről, hagyományhűségről, progresszióról. A kiállítás egyedülálló módon egy tájegység földrajzi és kulturális rétegeit mutatja be képzőművészeti alkotásokon keresztül. Az Alföld érdekessége, hogy ábrázolás szempontjából szinte „anti-táj”, hiszen képi világa és geográfiai formakincse meglehetősen egyszerű – mégis, a hegyvidékekkel és a dombságokkal szemben éppen ez a látvány inspirálta a legerőteljesebben a magyar művészeket majd kétszáz éven át. A MODEM a magyar puszta szívében, Debrecenben egy olyan sétára, kalandozásra invitál, ahol a látogatók a tájegységgel mint kulturális térrel ismerkedhetnek meg.

 

Járt-e Csontváry a Hortobágyon?

A tárlat első szekciójában az Alföld egyfajta szimbólumként jelenik meg – a nemzeti identitás és egy vágyott idilli világ szimbólumaként. Itt szerepel Markó Károly emblematikus alkotása, az 1853-ban készült Magyar alföldi táj gémeskúttal; melyen a végeláthatatlan puszta és a gémeskút erőteljes függőleges vonalának kontrasztja dominál. A közismert alkotásból a művész két változatot is készített négy évvel az elbukott szabadságharc után. Az elsőn a magyar tájat viharfelhők árnyékolják, amelyből reménysugárként tör elő a kettős ívű szivárvány, az itt látható második változaton azonban az égbolt már derűs.  Ugyanitt, az első térben találkozhatunk a XIX. század nagy festőegyéniségeinek – Barabás Miklós, Ligeti Antal, Than Mór, Lotz Károly és Munkácsy Mihály – több meghatározó munkájával is. Külön fülkében kap helyet Csontváry Kosztka Tivadar Vihar a nagy Hortobágyon című műve, amelyet egy debreceni amatőr fotográfus, Haranghy György fényképeivel illusztrált, a Hortobágyról szóló tudományos előadás ihletett. A korabeli cikkírók szerint Haranghynak sikerült először megörökíteni a sajátos pusztai fényjelenséget, a délibábot. Érdekes, hogy a fotográfus és a „napút festője” közti levelezésből nem derül ki egyértelműen, hogy Csontváry járt-e a Hortobágyon, tehát valójában nem lehetünk biztosak abban, hogy valós élmények inspirálták volna a művészt, a történet viszont tanúbizonyságot tesz a téma iránti fokozott érdeklődésről a korban.  A festményt a korai fotóművészeti remekekkel együtt kiállítva a nagyközönség első ízben a MODEM-ben tekintheti meg.

 csontvry_kosztka_tivadar_vihar_a_nagy_hortobgyon_1903_olaj_vszon_mng_lett_a_pcsi_csontvry_mzeumban_400_01

Csontváry Kosztka Tivadar: Vihar a nagy Hortobágyon, 1903, olaj, vászon, 58 x 116,5 cm, Magyar Nemzeti Galéria – Szépművészeti Múzeum, letét a pécsi Csontváry Múzeumban

 

Bús magyar sors

Az alföldi táj kietlenségén üde színfoltot jelentett a kocsma, ezzel a helyszínnel a látogatók a zsánerképeken keresztül ismerkedhetnek meg.  Ez egy olyan színtere a pusztának, ahol egymás mellé kerülhet és össze is olvadhat a juhász, a betyár, a szabadságharcos vagy akár Petőfi figurája is – vagyis azok az alakok, akik a kor polgára számára a szabadság eszméjét testesítették meg. A képen végighaladva elgondolkozhatunk a magyar emberekről alkotott sztereotípiákról, mely szerint őszinték, büszkék és szélsőséges indulatokra hajlamosak vagyunk. A nemzeti karakter skálája a féktelen mulatozástól a melankolikus búsulásig terjed, mely végül a sírva vigadásban olvad össze. Egy pillanatra álljunk meg Izsó Miklós terrakotta szobrai előtt, aki a táncot járó magyar paraszt lendületes mozgását örökítette meg rendkívül érzékletesen, a mozgásfázisokat egyenként, gondosan tanulmányozva!

tornyai_jnos_bs_magyar_sors_nletrajz_1908_olaj_vszon_tornyai_jnos_mzeum_hdmezvsrhely_400_01

Tornyai János: Bús magyar sors (Önéletrajz), 1908, olaj, vászon, 110 x 150 cm, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely

 

Művésztelepek az Alföldön

A második szekcióban a szimbolikus táját az életműveket inspiráló konkrét táj váltja fel. Tornyai János, Endre Béla, Koszta József, Holló László, Nagy István és Tóth Menyhért művészetében közös, hogy a fővárosi és a külföldi akadémiákon végzett tanulmányaik után a falusi környezetet választottak lakóhelyül, ez a miliő alakította egyéni hangjuk kibontakozását. Itt találkozhatunk tehát azokkal a festőkkel, akiket „alföldi festőkként” is emlegetünk, és akik a XX. század első felében például HódmezővásárhelyenDebrecenben, vagy a szolnoki művésztelepen alkottak. A szoros közösségek mellett olyan magányos alkotók is megfordultak itt, mint Mednyánszky László, aki környezetét rendkívül érzékeny festőiséggel ragadta meg, ezzel a tájképfestészetet szinte vallásos magasságokba emelte.

A második világháború aztán megváltoztatta az Alföld képét. A korábban gazdaságilag meglehetősen elmaradott terület 1945 után a szocialista modernizáció terepévé vált. A hagyományos paraszti gazdálkodást központilag irányított téeszek váltották fel, a Hódmezővásárhelyen csoportosuló „alföldi festők” viszont egy szimbolikus tartalmú nosztalgiavilágot hoztak létre, munkáikon a szocialista fejlődés dicsőítése helyett az életvitelükből kibillentett parasztsággal való együttérzés jelenik meg. A tárlat harmadik szekciója tehát az 1945 után főként Hódmezővásárhelyhez kötődő „alföldi festők”, többek között Hézső Ferenc, Kurucz D. István, Kohán György, Németh József és Szalay Ferenc műveiből válogat.

hzs_ferenc_legeln_1976_farost_tempera_60_x_80_cm_tornyai_jnos_mzeum_hdmezvsrhely_400_01

Hézső Ferenc: Legelőn, 1976, farost, tempera, 60 x 80 cm, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely


Volt egyszer egy Vadkelet

Az Alföld című tárlatot az emblematikus festmények mellett több film is színesíti. Talán kevesen tudják, hogy a puszta ihlette az első magyar művészfilmet, Georg Höllering 1936-os Hortobágy című alkotását, amelyben az elsődleges szerepet szokatlan módon nem a színészek vagy a forgatókönyv, hanem a táj szépsége kapta. A hatvanas évek közepén az akkor fiatal filmes nemzedék munkáiban is feltűnik az Alföld. A mozgóképeken többnyire régebbi korok elevenedtek meg: a XIX. századi viszonyok ábrázolása azonban lehetővé tette a kor aktuális problémáinak kimondását is. Jancsó Miklós Szegénylegények illetve Szomjas György Talpuk alatt fütyül a szél című filmjeiben az Alföld szinte egy helyi westernfilmként értelmezhető, ahol a törvényen kívüli magányos hős a jó és a rossz, az egyén és a hatalom, berögzült ősi rend és gyorsan változó jelen örökös harcát vívja meg. A filmeket a kiállítás látogatói a megadott időpontokban, vetítőboxokban tekinthetik meg. Kuriózum, hogy éppen a tárlattal egy időben készül Hajdú Szabolcs – egy hortobágyi rabszolgatelepen játszódó – legújabb, Délibáb című filmje, mely ismét a western zsáneréhez nyúl. A kiállítás Szilágyi Lenke a forgatáson készített werkfotóival zárul.

 szilgyi_lenke_cm_nlkl_2013_c-print_dibondra_kasrozva_1_400_02

Szilágyi Lenke: Cím nélkül, 2013, c-print dibondra kasírozva

A kép Hajdu Szabolcs Délibáb című filmjének forgatásán készült, jogtulajdonosok a Mirage Film Studio és a Filmpartners

 

 

 

További cikkek
Online műtárgyvásárlás – trendek, motivációk

Online műtárgyvásárlás – trendek, motivációk

2019-10-21
Idén tavasszal az Artsy nevű internetes művészeti, műkereskedelmi oldal online műtárgyvásárlási felmérést készített regisztrált felhasználói körében. A beérkezett 5807 válaszból végül 3638-at használtak fel a nemré
Art&Antique Residenzhof és SIAF, Salzburg -  Vásárok kastélykerti sátorban és reptéri hangárban

Art&Antique Residenzhof és SIAF, Salzburg - Vásárok kastélykerti sátorban és reptéri hangárban

2019-10-18

Idén egyszerre két művészeti mustra is fogadta a Salzburgi Ünnepi Játékok nemzetközi közönségét augusztus 10. és 18. között. A barokk hercegérseki palota udvarának klimatizált sátrában ötödször került sor az Art&Antique nyári vásárára tucatnyi vezető osztrák és német galériás részvételével, miközben először rendezték meg a Salzburg International Art Fair (SIAF) bemutatóját a repülőtéri amadeus terminal 2 modern hangárjában, 30 osztrák és német, valamint egy spanyol kiállítóval.

Időtálló időmérők

Időtálló időmérők

2019-10-15
Karórát viselni nem csak praktikus, de mindig is státuszjelző szimbólummal bírt. Egy ilyen ékszer minőségű tárgy amellett, hogy hasznos funkcióval rendelkezik, általában valamilyen nemes anyagból készül, hogy állja a minde
Műtárgy: egy szobor helye az otthonunkban

Műtárgy: egy szobor helye az otthonunkban

2019-10-10

Egy műalkotás, egy művész és egy enteriőr: új sorozatunkban antik és kortárs műtárgyakat mutatunk be olvasóinknak és szemléltetjük, hogyan simulhatnak bele ízlésesen a mindennapjainkba.

Mérnöki csodák a BÁV óraárverésén

Mérnöki csodák a BÁV óraárverésén

2019-10-09

A luxus luxusa is felvonul a BÁV október 21-ei óraárverésén a MOM Kulturális Központban. A legnagyobb presztízsű márkák mérnöki csúcsteljesítményei a földön, a vízen és a levegőben is bizonyítottak. A 180 tételt felsorakoztató kollekcióban megtaláljuk az iraki légierő hivatalos órája mellett Maradona kedvenc Hublot Bing Bangjét, de a búvárok és a hollywoodi sztárok társát, a Panerai Luminort is. Licitálhatunk a Jaeger-LeCoultre örökmozgó Atmos asztali órájára, és nem utolsó sorban egy 200 éves, de máig a világ egyik legvékonyabb függőórájára. Ha ez nem lenne elég, megvásárolhatjuk az amerikai elnökök karóráját, és válogathatunk a legnagyobb divatházak ékszerórái között is.

Próbálta már?

Hirdetés feladása

Meghirdetheti eladó műtárgyait.

Aukciós értesítés

Valamennyi új aukciós katalógusról email értesítést kap.

Műtárgyfigyelés

A keresésének megfelelő műtárgyakról értesítést kap.

Értékbecslés

Értékbecslést kérhet műtárgyáról.

Kedvencek

Elmentheti kedvenc műtárgyait, hogy később a Kedvencek menüpontban könnyen megtalálhatók legyenek.

Projektjeink

Partnereink

Hiba!

  • A művelethez kérem jelentkezzen be!

Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozáshoz adja meg az e-mail címét és kattintson a feliratkozás gombra.