Részletes keresés

ArtReview Power 100 – 2019 A status quo megkérdőjelezése

A menetrendet betartva idén november közepén is megjelent a művészeti szcéna szereplőit rangsoroló listák legismertebbje, az ArtReview Power 100-a, és miközben ezt is viták fogják kísérni, a rangsor ezúttal „konszenzusosabbnak” tűnik az elmúlt években közzétetteknél.

A képzeletbeli dobogó legfelső fokára a brit művészeti folyóirat zsűrije olyan szereplőt állított, aki szinte mindig benne volt a TOP 10-ben, de talán még sosem érdemelte ki annyira az első helyet, mint idén. Glenn D. Lowryról, a New York-i Museum of Modern Art igazgatójáról van szó, akinek a múzeumok világában az elmúlt évtizedekben súlyát, rangját tekintve csak a Tate intézményeit vezető Sir Nicholas Serota volt vetélytársa. Serota azonban, aki 2014-ben volt a lista éllovasa, és a 8. helynél alább sosem adta, 2017-ben, 71 évesen visszavonult – legalábbis félig, mert az Arts Council England vezetését azért még elvállalta. A 67 éves Lowry viszont egyelőre gondolni sem akar erre, sőt a múzeum épp a közelmúltban változtatta meg alapszabályát, hogy 1995-ben kinevezett igazgatója egészen 2025-ig, azaz 73 éves koráig hivatalában maradhasson. A nagy múzeumokat a hirtelen irányváltoztatásra képtelen olajszállító hajókhoz szokták hasonlítani. Lowrynak sikerült bizonyítania, hogy a hasonlat nem feltétlenül helytálló: gyorsan lépett azokban a témákban, amelyek az elmúlt években kerültek napirendre a múzeumok fokozottabb társadalmi felelősségvállalását, az etikai normák következetesebb érvényesítését, a művészettörténeti kánon globálisabb szemléletű megközelítését, a művészek és a műalkotások sokféleségének erőteljesebb reprezentációját illetően. A MoMA idei, több hónapos zárvatartást igénylő átalakítása megteremtette a lehetőséget a speciális hely- és technikai igényű progresszív műfajok jobb bemutatásához, az állandó gyűjtemény jelentősen átalakított kiállítása pedig már – többek között afro-amerikai, afrikai és ázsiai művészek hangsúlyos szerepeltetésével – a fenti követelmények szellemében született. Ráadásul ez a tárlat állandó mozgásban marad, a legfrissebb trendekre is reagálva 6–9 hónaponként megújul.

Glenn D. Lowry és Patricia Phelps de Cisneros műgyűjtő (a Power 100 rangsor 25. helyezettje) a venezuelai Alejandro Otero Színes vonalak fehér háttér előtt c. 1950-es festménye előtt

Fotó: Timothy Greenfield-Sanders, a MoMA jóvoltából

A lista megfelel a várakozásoknak abban is, hogy honorálja – művészi munkásságukon túlmenően – az alkotók társadalmi aktivitását, szerepvállalását. Ez persze nem új, de a reflektorfény most másokra irányul, mint korábban. A tavaly meglepetésre a 3. helyre sorolt #me too mozgalom a 21. helyre esett vissza, Ai Weiwei az 5.-ről a 24.-re, a brexit és az európai parlamenti választások ügyében is aktív német fotós, Wolfgang Tillmans pedig a 11.-ről a 15.-re. Idén a rangsor 2. helyéig jutott viszont a tavaly a 18. helyen debütált legendás amerikai fotós, Nan Goldin, aki élére állt a „piszkos” forrásokból származó pénzadományok múzeumok általi elfogadása, illetve az ilyen pénzeket adományozó személyek vezető testületi tagsága ellen tiltakozóknak. Elsősorban az általa alapított P.A.I.N. csoport akcióinak köszönhető például, hogy a legtöbb múzeum ma már visszautasítja a múzeumi világ legnagyobb szponzorai között számon tartott Sackler család adományait. (Ők a tulajdonosai annak a cégnek, amelynek fájdalomcsillapítója csak az Egyesült Államokban emberek tízezreinek halálával hozható összefüggésbe.) Új szereplő a 19. helyen egy másik aktivista csoport, a New York-i székhelyű Decolonize This Place, amely az őslakosok jogaitól a nemek közötti egyenlőségig számos kérdésben hallatja hangját, rendszerint látványos, széles körben figyelmet keltő akciókkal.

Szinte példa nélküli, hogy a listán egy új szereplő rögtön a 6. helyen kezdjen. Most a szenegáli Felwine Sarr író-közgazdásszal és a francia Bénédicte Savoy művészettörténésszel ez történt. A két szakembert Macron elnök bízta meg a gyarmati kontextusú restitúcióra vonatkozó ajánlások kidolgozásával. Sarr és Savoy ajánlásaikban messzebbre mentek, mint a francia elnök nagy hullámokat felvert javaslatai, és tény, hogy nem kis részben ennek hatására azóta több országban is komoly változások tapasztalhatók az egykori gyarmatokról többnyire erőszakos úton szerzett műtárgyak kezelésében.

Ugyancsak látványosan, a 10. helyen kezdett a listán a jakartai ruangrupa művész-aktivista csoport. Ez részben eddigi, alulról építkező művészetszervező tevékenységük elismerése, de inkább annak szól, hogy őket bízták meg a 2022-es Documenta kurátori teendőivel: tőlük várják e kulcsfontosságú, de válságba került intézmény megújítását. A felsorolt példák azt mutatják, hogy az élbolyban többnyire a művészeti szcénában kialakult status quót megkérdőjelező személyek és csoportok kaptak helyet – ez bizonyos értelemben még Glenn D. Lowryról is elmondható.

Az eddigiek talán azt is sugallják, hogy a rangsorban idén a szokottnál több az új név, valójában azonban inkább csak a listán belüli pozíciók változásai lettek gyakoribbak. Mindössze kilencen szerepelnek először, hatan pedig hosszabb-rövidebb távollét után tértek vissza. Utóbbiak közé tartozik napjaink legismertebb graffitiművésze, a titokzatos Banksy, aki ügyesen gondoskodik arról, hogy ne szűnjön meg beszédtéma lenni – gondoljunk csak az aukció közben „ledarált” munkájára. És aki nem mellesleg – a brit parlament csimpánzokkal megtöltött üléstermét ábrázoló festményének 9,9 millió fontos árverési árával – belépett a legdrágább kortárs művészek közé.

A rangsort végignézve több érintettnek is van miről elgondolkodnia. Marc Spieglernek például, aki már hét éve a világ legfontosabb művészeti vására, az Art Basel igazgatója, és még nem sikerült bekerülnie a TOP 10-be, sőt idén már a 38. helyre zuhant vissza. Ez persze nem ítélet a vásár felett, de jelzi, hogy az utóbbi években kevés innováció történt. És valószínűleg meglepődött Jeff Koons is, amiért tavalyi „első hiányzása” után az sem volt elég a listára való újbóli felkerüléséhez, hogy idén tavasszal visszaszerezte a legdrágább élő művész címet.

A közép- és kelet-európai térség képviselete ezúttal a szokottnál is szerényebb, mindössze a neves osztrák galeristát, Thaddaeus Ropacot találjuk a rangsorban – igaz, őt a minden korábbinál előkelőbb 57. helyen.

A főbb elemeiben a Power 100 mintájára készülő Magyar Power 50 következő kiadása folyóiratunk jövő márciusi számában jelenik meg.

E. P.

 

Megjelent a Műértő december-januári lapszámában.

Műértő - művészeti és műkereskedelmi folyóirat A Műértő a HVG Zrt.
kiadásában megjelenő, szakemberek által írt és szerkesztett művészeti,
műkereskedelmi havilap. A múzeumi szférában és a műtárgypiacon érdekelt
valamennyi résztvevőhöz szól, igyekszik eligazítani a befektetési szándékkal
rendelkező üzletembereket. Nemzetközi kitekintéssel beszámol az árakról,
trendekről, jelentős aukciókról, vásárokról, kiállításokról és a színtér
meghatározó szereplőiről. Aktuális információkat és kritikai elemzéseket
közöl. Megjelenik minden hónap első péntekjén.

Főszerkesztő Andrási Gábor
Szerkesztő: Nagy Mercédesz
Hirdetés: Tasnádi Rózsa, tel.: 061-436-2450; hirdet@hvg.hu

Szerkesztőség:
1037 Budapest, Montevideo u. 14.
muerto@hvg.hu / www.muerto.hu

Előfizethető:
HVG Zrt. terjesztési osztály: ugyfelszolgalat@hvg.hu; tel.: 061-436-2045
Kiadja a HVG Kiadó Zrt, Felelős Kiadó: Szauer Péter

További cikkek
14,5 millió fontért ment el egy Rembrandt-kép

14,5 millió fontért ment el egy Rembrandt-kép

2020-07-28
Rembrandt egy ritka önarcképe 14,5 millió fontért kelt el kedden a londoni Sotheby's online árverésén, ami az aukciósház közlése szerint új árverési rekord a holland mester önarcképei esetében. A Sotheby's művészettört
Meghívó: GARTEN 2020 megnyitó

Meghívó: GARTEN 2020 megnyitó

2020-07-27

Idén több mint százharminc alkotó háromszáznál is több alkotása szerepel a kínálatban elérhető áron, a domináns festészeti anyag mellett a grafika és a fotó is fontos szerepet kapott. A több generációt, sokféle stílust és műfajt felvonultató tárlat átfogó képet nyújt a kortárs hazai képzőművészet palettájáról.

Új kortárs gyűjteményt alapozhatnak meg Bak Imre alkotásai

Új kortárs gyűjteményt alapozhatnak meg Bak Imre alkotásai

2020-07-20

A világ leghíresebb kortárs múzeumaiba kerültek be az elmúlt évtizedben Bak Imre képei. A magyar kortárs képzőművészet meghatározó, ma is aktív alkotójának életművét nemrégiben az acb Galéria mutatta be, most pedig a műveiből egy új gyűjtemény alapjait rakhatják le.

Próbálta már?

Hirdetés feladása

Meghirdetheti eladó műtárgyait.

Aukciós értesítés

Valamennyi új aukciós katalógusról email értesítést kap.

Műtárgyfigyelés

A keresésének megfelelő műtárgyakról értesítést kap.

Értékbecslés

Értékbecslést kérhet műtárgyáról.

Kedvencek

Elmentheti kedvenc műtárgyait, hogy később a Kedvencek menüpontban könnyen megtalálhatók legyenek.

Projektjeink

Partnereink

Hiba!

  • A művelethez kérem jelentkezzen be!

Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozáshoz adja meg az e-mail címét és kattintson a feliratkozás gombra.