Az Artprice minden ősszel közzéteszi a globális kortárs művészeti piacon folytatott kutatásának eredményeit. Az idei éves jelentés - amelyet az Art Basel a Frieze London és a Paris+ kiállításokkal egy időben tett közzé - kifejezetten az ultrakortárs művészetre (40 év alatti művészek alkotásai) összpontosít. E vadonatúj jelentés mellett az Artprice továbbra is elemzi a kortárs művészeti piac egészére (1945 után született művészek) vonatkozó összes aukciós adatot.

Stabilizáció a legmagasabb szinten

A 2021/22-es időszakban a kortárs művészeti aukciók globális forgalma nagyon enyhe, -1,1%-os csökkenést mutatott. Ez a csökkenés főként a Kínában bevezetett zero-covid politikának volt köszönhető, ahol az eladások ebben a szegmensben rendkívüli mértékben, -33%-kal estek vissza. Emlékeztetőül: egy évvel ezelőtt Kína világelső volt ebben a szegmensben. Az elmúlt évben az USA 20%-os növekedéssel az első helyet szerezte meg, második helyen Kína állt.

2021. július 1. és 2022. június 30. között a globális kortárs művészeti eladásokból származó forgalom 2,7 milliárd dollár volt, szemben az előző évi 2,73 milliárd dollárral.

A kínai zero-covid politika nélkül és a kínai kortárs művészeti piac elmúlt öt évének adatai alapján a globális kortárs művészeti piac +9%-kal növekedett volna.

2021/22-ben az Artprice by Artmarket 39 880 kortárs műtárgyat számolt össze aukciókon (szemben az előző évi 34 602-vel), beleértve 5300 új belépőt (jóval többet, mint a tavalyi 1284). Ez a növekedés az új aukciósházak megjelenésének volt köszönhető, amelyekkel összesen 5100 új aukciós rekordot tudhat maga mögött a szegmens.

A kortárs művészeti szegmens forgalma kiemelkedő volt. A 2,7 milliárd dolláros globális aukciós forgalom (amelynek 38%-a New Yorkból származik) egy olyan piacot tükröz, amely erősebb és diverzifikáltabb, mint valaha. A 12 hónapos időszakban összesen 119 400 kortárs műtárgy cserélt gazdát (2020/21-ben 102 000), ami +12%-os növekedés az előző évhez képest, és tízszer több, mint 21 évvel ezelőtt. Eközben az el nem kelt tételek aránya a tranzakciók felgyorsulása ellenére tökéletesen stabil maradt, 33% volt.

Ez a figyelemre méltó eredmény egy olyan műtárgypiac dinamizmusát tükrözi, amely folyamatosan bővíti vásárlói körét. A szegmens értékesítési forgalma 10 év alatt megduplázódott, 20 év alatt pedig 31-szeresére nőtt.

A kortárs művészeti piac, amely 2000-ben mindössze 90 millió dollárt hozott, ma már 2,7 milliárd dollárt ér, és - ismét - a globális művészeti piac fő mozgatórugója volt.

Részletesebben azt látjuk, hogy a képzőművészeti médiumok (festmények, szobrok, rajzok, fényképek, grafikák, nyomatok, videók, installációk, gobelinek) forgalma +0,8%-kal nőtt, ami rekordot jelentő 2,64 milliárd dollárt hozott, azaz a kortárs művészeti piac értékének 98%-át tette ki. Ezzel szemben az NFT-k második éve a mainstream másodlagos műtárgypiacon erőteljes, közel -46%-os visszaesést könyvelhettek el (110,5 millió dollárról 60 millió dollárra).

A 2021/2022-es időszakban a kortárs művészet a teljes művészeti piac 17,6%-át tette ki, míg az ultrakortárs művészeti piac (40 év alatti születésű művészek) a teljes művészeti piacnak mindössze 2,7%-át képviselte. Ennek az alszegmensnek a növekedése azonban önmagában is megmagyarázza a teljes művészeti piac átalakulásának jó részét: az ultrakortárs művészet az összes főbb piaci tendenciát (női művészek, NFT-k, utcai művészet, afrikai művészek stb.) magába foglalja, és megmutatja a New York, London és Hongkong közötti ultraversenyes dinamikát, valamint a nemzetközi piac új fővárosainak, például Tokiónak és Szöulnak a megjelenését.

Erős növekedés nyugaton

Az ország nagyvárosait megbénító zero-covid politika következtében Kína 2021 második felében és 2022 első felében jelentős visszaesést tapasztalt a művészeti piacon. Csak a kortárs művészeti forgalom -33%-os, 740 millió dolláros csökkenést könyvelhetett el Kínában, Hongkongban, Makaón és Tajvanon. Szerencsére egészen más volt a helyzet Nyugaton, ahol a nagyon jó teljesítmények ellensúlyozták a kínai visszaesést.

Egyedül New York a kortárs művészet globális aukciós forgalmának 38%-át termelte ki. Ez elképesztő 1,05 milliárd dollárt jelent, ami +20%-os növekedést jelent az egy évvel korábbi időszakhoz képest. Ennek a történelmi teljesítménynek köszönhetően az Egyesült Államok visszaszerezte vezető státuszát.

Európában az Egyesült Királyság 486 millió dollárral a globális kortárs művészeti aukciós forgalom 18%-át adta, megszilárdítva ezzel előnyét Franciaországgal (68 millió dollár) szemben, amely még mindig csak 3%-át adja a globális forgalomnak. Míg Németország meglehetősen jelentős visszaeséssel szembesült (-15%), addig Olaszországnak sikerült mérsékelnie az egészségügyi válságból való kilábalás hatásait (-3%). Svájc viszont továbbra is gyorsan növekedett ebben az ágazatban (+31%), és a kortárs művészet fontos piacterévé fejlődik a kontinens szívében.

Ázsiában, különösen Dél-Koreában a kortárs művészeti aukciós eladások értéke elérte a 66 millió dollárt, ami tizenkét hónap alatt gyakorlatilag megegyezik a franciaországi eladásokkal. Szöulban a kortárs művészet forgalmának jelentős, +344%-os növekedése volt tapasztalható. A város nem csupán teljesen kilábalt az egészségügyi válságból, hanem mostanra a kortárs művészet egyik új fővárosává vált globális szinten. Szöul mostanra megelőzte Tokiót, annak ellenére, hogy az utóbbi +55%-kal nőtt a szegmensben.

A kortárs művészet tekintetében az angolszász aukciósházak dominanciája abszolút: A Christie's (a globális forgalom 31%-a), a Sotheby's (26%) és a Phillips (14%) a szegmens értékének több mint 70%-át adja. Ezekkel az eredményekkel szemben a nagy ázsiai aukciósházaknak - a China Guardian (3%), a Poly Auction (3%), a Seoul Auction (1,3%) és az SBI Art Auction (1,2%) - lényegesen kisebb a forgalma. 

Top 50 kortárs művész az aukciós forgalom alapján

Fókuszban a 40 év alatti művészek az aukciós piacon

Irányváltás! Ezzel az új jelentéssel az Artprice az ultrakortárs művészeti piacra világít rá, és arra összpontosít, amellyel a piac  „referenciáiként” üdvözli a mai új tehetségeket.

Valóban érdemes elidőzni azon azon, hogy a gyűjtők és az aukciósházak mekkora energiával támogatják manapság a fiatal generációt: Thierry Ehrmann, az Artmarket.com és az Artprice elnöke és alapítója megjegyzi, hogy „a kortárs művészet legfiatalabb csillagai néhány év alatt sokkal drágábbak lehetnek, mint a nagy régi mesterek. Úgy tűnik, ma már sem egy mű ritkasága, sem egy művész helye a művészettörténetben nem számít annyira, mint az újdonság érzése és az általa kiváltott szenvedély”.

Ha közelebbről megvizsgáljuk ezt a jelenséget, egyszerre látjuk zavarba ejtőnek (a sebességet, amellyel a fiatal művészek lélegzetelállító árakat érnek el) és lenyűgözőnek, mert úgy tűnik, hogy integrálja korunk szinte valamennyi aktuális trendjét. Ezek közé tartozik az NFT, a Street Art, az afrikai művészet és természetesen a női művészek erőteljes támogatása.

A művészeti piac féléves vagy éves aukciós forgalmi teljesítménye már semmiben sem hasonlít az ezredforduló elején tapasztaltakhoz.

Húsz évvel ezelőtt egyetlen mű sem érte el a 100 millió dollárt árverésen, ezt az árküszöböt mostanra tizennyolcszor lépték át, ebből hétszer a 20. század második feléből származó művek (Andy Warhol, Francis Bacon, Alberto Giacometti és a legfiatalabb, Jean-Michel Basquiat).

Az 1990-es évek végén Basquiat volt az egyetlen 40 év alatti művész, akinek egyetlen műve több mint egymillió forintot ért el egy árverésen. Ma már nem 1 millió dollárt érnek a legjobb művei, hanem 30, 40, 50, sőt, akár 100 millió dollár feletti összeget is, mivel a Basquiat „mítosz” az évek során egyre erősebbé vált.

De kik lesznek a holnap Basquiatjai és Warholjai? A művészeti piac új művészek iránti étvágya minden bizonnyal tanúskodik a holnap sztárjainak kereséséről. A nagy gyűjtők és kereskedők olyan művekre akarnak „fogadni”, amelyek néhány év vagy évtized múlva a bolygó legkeresettebb és legjobban értékelt művészeti produkcióinak panteonjában szerepelnek majd. Ennek eredménye egyes fiatal művészek árainak szédítő felgyorsulása, akiktől a gyűjtők azt remélik, hogy a jelenlegi korszellemet legjobban megragadó alkotóként ismerik majd el.

Ha megnézzük a 40 év alatti művészekre leütött Top 5 aukciós eredmény alakulását, azt látjuk, hogy az árszint nem egyszerűen megemelkedett, hanem szó szerint felrobbant. A rangsor 2000-ben Jean-Michel Basquiat egy művéért mindössze 732 000 dollárral érte el a csúcsot. Ma a harmincasokat három-, sőt hatmillió dollárra értékelik vásznanként - Flora Yukhnovich 3,6 millió dollárra, Matthew Wong pedig 5,9 millió dollárra -, ezek olyan összegek, amelyek húsz évvel ezelőtt, de még négy-öt évvel ezelőtt is elképzelhetetlenek voltak.

Női művészet

Az aukciósházak (de a gyűjtők és az intézmények) prioritásai úgy tűnik, alapvetően megváltoztak a női művészek népszerűsítésére való tudatos összpontosítás irányába. Az eredmények olyan erősek, hogy idén tulajdonképpen egy fordított helyzetnek lehetünk tanúi: a művészeti aukciók történetében először fordult elő, hogy a női művészek több aukciós forgalmat generáltak, mint a férfiak.

A 40 év alatti fiatal művészeket a 2022 első féléves aukciós forgalom alapján rangsoroló Top 10-es listánkon nem kevesebb, mint hét fiatal nő szerepel: Ayako Rokkako, Flora Yukhnovich, Avery Singer, María Berrío, Anna Weyant, Christina Quarles és Loie Hollowell, akik mind 1980 után születtek. Harmincas éveikben járva a kortárs festészet új reménységei közé tartoznak, és áraik gyorsabban emelkednek, mint generációjuk legtöbb férfi alkotójának árai.

Jelenleg több mint 2600 40 év alatti művész foglalja el az ultrakortárs művészeti piacot, és munkáik 2022 első félévében 200,9 millió dollárt hoztak.

Egyesült Államok

Itt nem tér ki a kutatás az amerikai művészeti hálózat szilárdságára, sem a legfontosabb múzeumok befolyására, sem a leghatalmasabb galériák és aukciós házak (Christie's, Phillips, Sotheby's stb.) szerepére. Tény, hogy a globális művészeti piac szíve New Yorkban dobog, ahol az ágazat jelentős szereplőinek magas koncentrációja nagy hatással van a nemzetközi eladásokra. Ez a dinamika már jól dokumentált. New York már régóta a világ vezető piaca a kortárs művészet terén, és az energia nagy része most az ultrakortárs művészetre (U-C art) összpontosul.

Az Egyesült Államok a világ teljes képzőművészeti aukciós forgalmának egyharmadát bonyolítja le és ugyanekkora forgalmi részesedéssel rendelkezik az ultrakortárs szegmensben is.

Kik azok a művészek, akik az ultrakortárs amerikai művészeti piac középpontjában állnak? A válasz részben három névben rejlik: Matthew Wong (21,3 millió dollár), Maria Berrio (1,5 millió dollár) és Avery Singer (5,2 millió dollár), akiknek legjobb eredményei 7 számjegyűek, és akiknek összesített eredményei 2022 első félévében az ország ultrakortárs aukciós forgalmának több mint felét (54%) teszik ki.

Egyesült Királyság

A brit kulturális színtér mindig is úttörő szerepet játszott abban, hogy eklektikus kiállításoknak adott otthont, amelyek lehetővé teszik a látogatók számára, hogy a világ minden tájáról származó művészeti jeleneteket fedezzenek fel, és az aukciós piac tükrözi ezt a nyitottságot és sokszínűséget. Az év első felében közel 600 fiatal művész alkotását adták el ott, összesen 52 millió dollár értékben, ami az ultrakortárs szegmens globális forgalmának egynegyede.

Az Egyesült Királyság kilépése az EU-ból minden bizonnyal kedvezőtlen hatással lesz a brit műtárgypiac általános teljesítményére, mivel az EU-ból importált művekre 2021. január 1-jétől 5%-os importadó vonatkozik. A 2021. évi visszaesés után azonban az Egyesült Királyság képzőművészeti aukciós forgalma 2022 első félévében 26%-kal bővült. Mindenekelőtt úgy tűnik, hogy az ultrakortárs művészeti piacot egyáltalán nem érintette a Brexit, sőt, 2021 és 2022 első féléve között lenyűgöző, +141%-os növekedést könyvelhetett el.

Ez a rendkívüli vitalitás nagyrészt a fiatal briteken alapul, akiknek karrierje és értékelése ugyanolyan extravagánsnak bizonyul, mint az újonnan felavatott amerikai művészeké. Az Egyesült Királyság ultrakortárs aukciós forgalmához három brit művész is jelentősen hozzájárult, és amerikai társaikhoz hasonlóan mindegyikük 7 számjegyű eredményt ért el: Flora Yukhnovich 11,9 millió dollár, Jadé Fadojutimi 4,6 millió dollár, Rachel Jones 2,5 millió dollár.

Hongkong

Már tavaly is láthattuk Hongkong rendkívüli felemelkedését a kortárs művészeti szegmensben, köszönhetően a merész választásoknak, különösen az ultrakortárs alszegmensben.

A város a világ második számú kortárs művészeti piaca lett New York mögött (1945 után született művészek), köszönhetően a Christie's, a Sotheby's, a Phillips, a Poly International és a China Guardian lenyűgöző eladásainak.

Számos rekordot döntöttek meg nem ázsiai művészek, például a svájci Nicolas Party, a pakisztáni Salman Toor, a ghánai Amoako Boafo, a nigériai Toyin Ojih Odutola és az amerikai Avery Singer, Loie Hollowell és Emily Mae Smith. Ezek a rekordok igazán figyelemre méltóak, mert korábban az „új generáció” először New Yorkban vagy Londonban, de soha nem Hongkongban alapozta meg árait. Hongkong idén is folytatja az ultrakortárs művészet kereskedelmének zászlóshajójaként betöltött szerepét, miközben a legjobb nyugati piacokkal vetekszik.

A hongkongi eladásokon a legértékesebb művek általában nem ázsiai művészek alkotásai. Az amerikai Loie Hollowell aukciós összértékének 55%-át (míg hazájában csak 26%-ot), Lucy Bull aukciós összértékének 53%-át (míg New York-ban csak 33%-át) és az angol Mr Doodle aukciós összértékének 58%-át hongkongi eladásoknak köszönhetik.

2022 első félévében Kína a világ ultrakortárs művészetből származó aukciós forgalmának negyedét (50,6 millió dollárt) generálta a Sotheby's, a Christie's és a Phillips hongkongi aukciósházain keresztül, amelyek mind új rekordokat döntöttek a nemzetközi művészeti piac fiatal sztárjai számára.

A három aukciósház hongkongi aukciósházainak mindegyike gyorsan növekszik: a Christie's az ultrakortárs művészeti forgalmának 30%-át (16,3 millió dollár 2022 első félévében), a Sotheby's 18%-át (11,1 millió dollár), a Phillips pedig 48%-át könyvelhette el ott, ami a szegmensben elért globális teljesítményének közel felét jelenti. Azt is meg kell jegyezni, hogy az ultrakortárs művészet eladásai néha jobb eredményeket hoznak Hongkongban, mint Londonban vagy New Yorkban, ami három-négy évvel ezelőtt még nehezen elképzelhető lett volna. Ez valóban így van a Christie's és a Phillips esetében, amelyek legutóbbi eredményei a következők:

Az ultrakortárs művészet aukciós forgalma (2022. első félév)

Christie's Hong Kong (16,3 millió dollár) szemben Christie's London (12,7 millió dollár)

Phillips Hong Kong (15,3 millió dollár) szemben Phillips New York (13,3 millió dollár)

Azt is meg kell jegyezni, hogy a Phillips Hong Kong rendkívüli növekedést könyvelhetett el: az ultrakortárs szegmensből származó 15,3 millió dollár 2022 első félévében egész egyszerűen tizenötször nagyobb volt, mint a 2019 első félévi forgalma ugyanebben a szegmensben.

2021 júniusában a Phillips úgy döntött, hogy a Poly International támogatásával fiatal művészeket mutat be az ázsiai aukciós piacon. Ebből az alkalomból új aukciós rekordokat állított fel Salman Toor, Jadé Fadojutimi, Loie Hollowell és Ayako Rokkaku esetében. Idén a Phillips tovább bővítette az új rekordok listáját Lucy Bull, Trey Abdella és Ben Sledsens aukciós eredményeivel.

A Phillips hongkongi forgalma az ultrakortárs művészet terén magasabb volt, mint a New York-i aukciósháza által 2022 első félévében elért forgalom.

Összegzés

Az ultrakortárs művészet növekvő vonzereje nyilvánvaló a világ három fő piacán - az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Kínában (beleértve Hongkongot is) -, ahol az intézmények és a nagy galériák által már nagyon jól támogatott új, fiatal művészek árai rohamosan emelkednek. Ez a tendencia azonban globálisabb, és egyre inkább átterjed más országokra is. Bár az elért összegek máshol kevésbé kivételesek, mint a csúcskategóriás piac három súlypontjában, más piactereken is rendkívül bíztató eredmények születnek, amelyek a korábbiaknál lelkesebb keresletet tükröznek.

Tokió például, anélkül, hogy közvetlenül versenyezne Hongkonggal, az ázsiai kontinensen mégis a már befutott kortárs művészek (Andy Warhol, Yoshitomo Nara, Yayoi Kusama), és az olyan fiatal művészek, mint Mr Doodle és Ayako Rokkaku központjaként van jelen. Japánban az ultrakortárs aukciós forgalom 55%-kal nőtt 2021 első féléve és 2022 második fele között, hasonló számú eladott tétel mellett.

Meg kell említenünk Dél-Koreát is, amely meglepően dinamikus volt, a 2022. első félévi ultrakortárs forgalom +617%-kal (7,1 millió dollárra) nőtt. Az ország az ultrakortárs alkotások ötödik legfontosabb piaca lett a világon.

Ezután következik Franciaország, ahol az ultrakortárs szegmens forgalma 3,2 millió dollár volt 2022 első félévében, ami 94%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Ez a dinamika nem egy új „hazai” generáción alapul, mint az amerikai és a brit piac esetében, hanem olyan külföldi művészeken, akiknek munkái jelenleg különösen keresettek, mint például Aboudia Abdoulaye Diarrassouba, Eddy Ilunga Kamuanga és Ayako Rokkaku, akik 2022 első félévében a francia ultrakortárs művészeti piacnak a legjobb eredményt adták.

Top 200 40 év alatti művész a képzőművészeti és NFT aukciós forgalom alapján (2022 első félév)

Az Artprice Ultracontemporary Art Market Report 2022 utolsó kiemelendő részlete, a Top 200 ultrakortárs művész névsorának, aukciós összértékének és a legmagasabb áron eladott alkotásának értékét tartalmazó táblázat.

A táblázat 50. helyét nem más, mint a magyar származású, Londonban alkotó Bozó Szabolcs foglalja el, akinek 10 aukción eladott műalkotásai 521 613 dollárt (közelítőleg 211 253 265 forint) hoztak, legmagasabban eladott tétele pedig 176 579 dollárért (közelítőleg 71 514 495 forintért) kelt el.

A táblázat megtekinthető a riportban, erre a linkre kattintva.

A kortárs műgyűjtés folyamatát, a vásárlói trendeket, a műkereskedelem struktúráját érdemes hazai környezetben is vizsgálni. A november 10-ei Műtárgybefektetési Konferencia A kortárs műgyűjtés kulisszatitkai panelbeszélgetésén három, a nemzetközi műtárgypiacon is aktív műgyűjtő beszélget a motivációkról, stratégiákról és döntési preferenciákról. Rieder Gábor művészettörténész arról kérdezi a beszélgetésen résztvevő gyűjtőket, Spengler Katalin műgyűjtőt, Vizi Attila közgazdászt, a Gittinger Pince alapítóját és Kuknyó Lajos építészt, hogy milyen módon térképezték fel maguk számára a globális művészvilágot, milyen irányjelzőket és stratégiákat követnek, illetve milyen informális és formális csatornákon keresztül vásárolnak.

Részletek a Műtárgybefektetési Konferenciáról ide kattintva érhetőek el.

Forrás: Artprice

Címlapkép: Matthew Wong: The Night Watcher, 2018. Címlapkép forrása: Sotheby’s.

Forrás: Portfolio.hu