Nem mindig baj, ha nem gyűrűznek be hozzánk a globális trendek. Míg a nemzetközi aukciós piacon idén visszaesés volt tapasztalható, az itthoni számok nem rosszabbak a tavalyiaknál – derül ki a műtárgy.com összefoglalójából.

A pontos százalékos mérték még nem ismert, de annyi bizonyos, hogy a nemzetközi aukciós piac idén nem tudja megismételni tavalyi teljesítményét. Ennek okai most elsősorban nem a világgazdasági helyzet alakulásában, hanem a műtárgypiacon belül keresendők: tőke és kedv lenne a vásárláshoz, de erősen megritkult a csúcsművek, a kiugróan magas árfekvésű tételek kínálata. Ez a jelenség nálunk is megfigyelhető volt, mégsem járt hasonló következményekkel, idehaza ugyanis a kortárs munkák iránti megnövekedett kereslet, illetve a magasabb árak kompenzálni tudták a klasszikus modern csúcsművek csökkenő számából adódó forgalomkiesést. A globális színtéren a kortárs piac már eddig is csúcsra járt, így nem tudott újabb tartalékokat mozgósítani.

Az idei év legdrágább aukciós tétele 190 millió forintos leütési árral Rippl-Rónai József: Kertben című festménye lett a Virág Judit Galériánál

Itthon az idei év – és ennek előszele már tavaly érezhető volt – egyértelműen a kortársaké volt. A kereslet jelentősen megnőtt, s ez magával hozta az árak régóta várt emelkedését. Legnevesebb „élő klasszikusaink” közül jónéhányan megtöbbszörözték eddigi csúcsáraikat, amik egyébként még így is igen távol vannak a klasszikus modernek áraitól. Az érdeklődés főleg a „klasszikus kortárs” munkákra, az 50-es-70-es években született alkotásokra irányul, de szerencsére ezek szerzőinek többsége ma is aktív, ők személyükben is hidat képezhetnek a legutóbbi évtizedek felé, így hamarosan a 80-as-90-es években született munkák árai is dinamikusabb fejlődésnek indulhatnak. A kortárs aukciós piac idei eseményei közül hármat emelünk ki:

• a korábban alapvetően klasszikus modernekre, azaz a XX. század első felére fókuszáló Virág Judit Galéria az ősszel megrendezte első, kifejezetten II. világháború utáni és kortárs árverését, ami önmagában is komoly üzenet a piacnak és a gyűjtőknek. Az aukció ebben a szektorban eddig sohasem látott árakat hozott: rekord a 239 milliós összbevétel és rekord – méghozzá a korábbiak többszöröse – az a 42 és 35 millió forint is, amit Lakner László, illetve Nádler István egy-egy munkájáért adtak.
• októberben a Dobossy Aukciósház – a magyar árverőházak közül elsőként – külföldön, Londonban tartott jól előkészített árverést, ahol több művész is életműrekordot jelentő árat ért el. A ház a jövőben rendszeressé kívánja tenni londoni aukcióit, sőt idővel állandó ottani jelenlét is tervez.
• a kortárs piacra új szereplők is beléptek: tavasszal az eddig kizárólag galériaként, azaz az elsődleges értékesítés csatornájaként működött Godot Galéria rendezett aukciót, majd karácsony előtt egy új árverőház, a Wilson & Cohen Kortárs Aukciósház is színre lépett. 

Vaszary János három alkotása is bekerült az idei év tíz legdrágább festménye közé. A Dunaparti korzóért a Virág Judit Galériánál kifizetett 140 millió forint életmű-rekordot jelent

A klasszikus modernek iránt változatlanul nagy a kereslet, s mivel életművi jelentőségű alkotások mind ritkábban kerülnek kalapács alá, rendre igen magas, sokszor rekordot jelentő árat érnek el. A legmagasabb árakon forgó művészek közül sokan – így Rippl-Rónai József, Vaszary János, Dénes Valéria, Batthyány Gyula, Kádár Béla, Schönberger Armand és Scheiber Hugó – értek el új csúcsárat, Patkó Károly és Czóbel Béla pedig megismételte korábbi rekordját. Ők, Dénes kivételével, az aukciókon leggyakrabban szereplő művészek közé tartoznak, de az igazi csúcsművek tőlük is egyre ritkábbak, ezért a gyűjtők készek ezekért mélyebben a zsebükbe nyúlni.

Az élő művészek kategóriájában Lakner László Metamorfózisáért fizették a legtöbbet – 42 millió forintot

Míg a Virág Judit Galéria a kortársak felé nyitott erőteljesen, a Kieselbach Galéria a közvélemény számára kevésbé ismert vagy szinte ismeretlen XX. századi művészek, Ducsay Béla, Kalivoda Kata, Bánsághi Vince, Endresz Alice és mások (újra)felfedezésével hívja fel magára a figyelmet; közülük jó néhányan értek el hétszámjegyű árakat, sőt Barzó Endre munkáját 16 millió forintért ütötték le.

Ennek a szezonnak is megvoltak a kedvencei; a rekordárak kapcsán már említetteken túl jelentősen növekedett az érdeklődés például Czene Béla, efZámbó István és a Vajda Lajos Stúdióhoz köthető más alkotók munkái iránt, továbbra is nagyon keresettek Balázs János és a Pécsi Műhelyhez tartozó művészek alkotásai.  

Az év legdrágább ékszere 20 millió forinttal ez a platina nyakék lett a BÁV árverésén

Az év más műfajú eseményei közül megemlítjük a BÁV rekordforgalmat hozó ékszer- és óra-árveréseit, a Zsolnay-kerámiák iránti változatlanul nagy keresletet a Virág Judit Galériánál és a BÁV-nál, valamint a könyvpiac új csúcsárát, amit a Központi Antikvárium december 6-i árverésén Petőfi Sándor összes költeménye második kiadásának dedikált első kötete ért el 36 millió forinttal. Igazi különlegességnek számított az Andy Vajna hagyatékából származó tárgyak árverése a Nagyházi Galériánál, ahol a legdrágább tétel, a Rambo-filmekben szerepelt három kés ugyan nem kelt el, ám számos más tétel a becsérték sokszorosáért cserélt gazdát, jelezve, hogy az egykoron hírességek tulajdonában volt tárgyakra nálunk is van kereslet.

Lássuk ezek után a 2019-ban elért legmagasabb árakat, előbb összesítve, majd egyes kategóriákban külön-külön is.

Míg tavaly 52 milliós leütés is elég volt a TOP 10-hez, idén már 70 millió volt az alsó határ; a tíz legdrágább tétel átlagára most először haladta meg a 100 millió forintot. (Az árak nem tartalmazzák az aukciósházak 20-23%-os jutalékát. Az életmű-rekordokat csillaggal jelöltük.)

Forrás: műtárgy.com

Forrás: Portfolio.hu