A Virág Judit Galéria őszi aukcióján 90 millió forinton ütötték le Munkácsy Mihály Fasor című festményét, a képért a licit 32 millió forintról indult. 2003-ban Munkácsy Poros út I. című festménye volt az, ami először átlépte a 200 milliós értékhatárt és sokáig abszolút magyar aukciós rekord volt, aztán ugyanazt a képet 2019 elején 500 millió forintért vásárolta meg az MNB. De miért is ilyen drága egy Munkácsy?

Munkácsy Mihály (1844-1900) egyike a magyar festészet leginkább ismert és megbecsült alakjainak, ha nem „a” legismertebb.  A „mondj egy magyar festőt” kérdésre legtöbben az ő nevét vágnák rá.

Élete hollywoodi forgatókönyvet idéz: korán árvaságra jutott, asztalos inasként kezdte pályáját, halálakor viszont kora egyik legismertebb és legkeresettebb festője, a becsületrend lovagja, fényűző párizsi palotája az ottani társadalmi élet egyik központja.

A mestert a magyar kritikai realizmus legnagyobb alakjaként tartja számon a művészettörténet: leghíresebb képeit, az „Ásító inas”-t, az 1870-es párizsi kiállításon aranyérmet nyert „Siralomház”-at vagy a „Zálogház” című festményét számtalan helyen reprodukálták Magyarországon, iskolai tankönyvektől kezdve a postabélyegekig.

 

Az első magyar művész volt, akit modern felfogás szerint „menedzseltek”. Korabeli sikereiben nem kis része volt Sedelmeyer műkereskedőnek, kinek ténykedése nyomán Munkácsy műveit a világ minden fontos helyszínén kiállították.

Műkereskedelmi árai már életében meglehetősen magasak voltak, annak ellenére, hogy sok műve esetében az eredetiség megállapítása szinte lehetetlen, mert a mester a párizsi műhelyében dolgozó ösztöndíjas fiatal művészek alkotásait is sajátjaként szignálta és értékesítette. Ezzel ő is jól járt, és felfogható úgy is, hogy így támogatta a neki dolgozó kezdő festők pályáját, akik műveikért saját nevük alatt tizedannyit sem kaptak volna.

 

Festményei gyakorlatilag halála óta a nemzetközi aukciós házak kínálatának is rendszeres szereplői, amerikai aukciókon is viszonylag gyakran felbukkannak Munkácsy művek. A 2011 és 2020 közötti aukciós forgalmának földrajzi eloszlását mutató grafikon is jól ábrázolja, hogy Magyarország után az Egyesült Államokban árverezik a legtöbb Munkácsy képet, de Angliában és Szlovákiában is viszonylag magas a műtárgyállomány. Művészi kvalitásait minden rendszer elismerte, festményeiben minden időszak megtalálta a neki szóló mondanivalót, ezért aztán képeihez még az ötvenes-hatvanas években sem lehetett igazán olcsón hozzájutni. A legutóbbi időszakban, főleg a 2003-as aukciós rekordja óta a rajzai is millió feletti árakon kelnek el a hazai aukciókon. Nagy rájuk a kereslet, mert a Munkácsy gyűjtők is szívesen kiegészítik a festményanyagukat vázlatrajzokkal, és azok is licitharcba indulnak értük, akiknek az olajfestményei elérhetetlen árkategóriába esnek. 2011 és 2020 között 40 Munkácsy festmény és 73 rajz talált gazdára a hazai aukciókon.

Több jelentős képét árverezték külföldön a nyolcvanas-kilencvenes években, ezért jól nyomon következő a Munkácsy-képek árszintjének alakulása az egyes évtizedekben, mindig fellelhető róla adat. Ez azért is fontos, mert árai stabilak, megalapozottak és kiszámíthatóak. 1989-ben New Yorkban a Sotheby’s –nél 87.500 dollárt fizettek egy fára festett nagyméretű képéért. 2003-ban a New York-i Christie’s-nél is aukcionáltak egy monumentális szalonzsánert (Két család címmel), itt 150 millió forintnyi dollár lett a végső licit. Azután a londoni Sotheby’s-nél árverezték a Thyssen-Bornemissza gyűjteményből származó, doboló kisfiút ábrázoló képet, amelyért vásárlója forintra átszámolva, akkori értéken 35 milliót fizetett.

Alkotásainak magyarországi áremelkedését is nyomon lehet követni, köszönhetően annak, hogy a szocializmus évtizedeiben rendre felbukkantak a BÁV árverésein. „A Dajka” című védett képét például 1971-ben a BÁV-nál, 1994-ben pedig a Nagyházi Galériánál árverezték. 1971-ben a kép leütési ára 70 ezer forint volt, 23 évvel később 3,4 millió. Munkácsy volt az első művész, akinél egy kép ára itthoni aukción túllépte a 10 millió forintos álomhatárt: 1996-ban a Nagyházi Galériánál a „Kézimunkázó hölgy” című festményét 12 millió forinton ütötték le.  És aztán Munkácsy lett az is, aki a 200 milliós nem is álom-, hanem a valószerűtlenség határát is átlépte. A hazai, aukción szereplő művészek árait a műtárgy.com gondozza, és ebből nyerhető ki árelemzés. Az adatbázis több mint 40 000 aukciós leütési adatból áll, mely lehetővé teszi toplisták, többek között a Top 100 legdrágább magyar műalkotás és a Top 20 élő magyar művész rangsorának összeállítását is. A különböző szolgáltatásokat itt lehet elérni.

 

2003 lett a nagy Munkácsy sikerek éve először, és a sikeres év betetőzéseként minden idők rekordját érte el a Poros út I., mikor is 220 millió forintért ütötték le a Mű- Terem téli aukcióján. Ezt megelőzően, ugyancsak 2003 áprilisában, a Baba látogatói zsánerkép 160 millióért talált gazdára.

A Poros út I. 1944-ig Vida Jenő, a két háború közötti időszak egyik legjelentősebb műgyűjtőjének tulajdona volt.  Amikor Vidát a holokauszt idején Auschwitzba hurcolták, a Poros utat épp egy kiállításra kölcsönözte a Szépművészeti Múzeum, onnan perelték vissza 2002-ben Vida örökösei, s amikor visszakapták, 2003-ban aukcióra bocsájtották. 

2020-ban az aukciókon négy Munkácsy művet adtak el eddig, mindegyiket a Virág Judit Galéria őszi aukcióján, összesen 94,100,000 forintért: a 90 millió forinton leütött Fasor című kép mellett három tanulmányrajzot a Krisztus Pilátus előtt című képhez 1,1, illetve 1,3 és 1,7 millió forintért.

A cikk szerzője a műtárgy.com

Forrás: Portfolio.hu