Immáron hetedik éve, hogy a Deloitte Private és az ArtTactic megjelenteti az Art & Finance Reportját. Az idei adatokat tartalmazó beszámoló október 25-én jelent meg, a riport kiadása a Deloitte Art&Finance konferenciájával volt egybekötve, amelyet a járványhelyzetre való tekintettel ismét online tartottak meg.

A konferencia keretein belül piackutatási adatokkal és új műtárgypiaci trendekkel ismerkedtek meg a résztvevők, a tanulmány nyolc területet (gazdaság és globális művészeti piac, művészeti és vagyonkezelési felmérés, művészet és vagyonvédelem, kultúra és társadalmi hatású beruházások és fenntarthatóság, művészettel fedezett hitelezés, művészet és befektetés, művészet és technológia, illetve kockázatkezelés és szabályozás) vizsgál.

Átfogó kép

A vagyonkezelési szektor, a globális művészeti piac és a kulturális-kreatív szektorok (CCS) változásai rohamosan alakítanak ki új szükségleteket és lehetőségeket a művészet és a gazdaság területén.

Ezek többek között a következők:

1. a vagyonos magánszemélyek átfogó vagyonkezelési ajánlatokat keresnek
2. a gyűjthető vagyontárgyakra ugyanakkora figyelmet kell fordítani, mint más tradicionális vagyontárgyakra
3. az új generáció új értékeket hoz a piacra
4. a kulturális szektorban növekszik az új, fenntartható és innovatív pénzügyi mechanizmusok igénye
5. a kulturális ágazatban egyre nagyobb igény mutatkozik a célorientált beruházások és innovációk iránt
6. a bizalom, az átláthatóság és a szabályozás még inkább előtérbe kerül
7. a technológia fejlődik és új lehetőségeket kínál az üzletkötéshez
8. a kultúrát egyre inkább a fenntartható társadalmi-gazdasági növekedés egyik fő motorjaként ismerik el és mindez közben egy globális jelenség része

Ezek lesznek az innovatív gazdasági-művészeti ipar fejlődésének építőkövei az elkövetkező években.

 

A fenti ábra a művészet és a gazdaság új trendjeit mutatja be.

A művészet új trendjei:

• globalizálódás, demokratizálódás és kulturális diplomácia
• bizalom, átláthatóság, szabályozás és professzionalizmus
• művészet és technológia, digitalizáció, virtualitás és „tokenizálás”
• a közművelődési intézmények, a kultúra erejének, a gazdaság hajtóerejének és a kulturális világörökségnek új gazdasági realitása
• kreatív szektorok, kulturális állampolgárság és okos városok

A gazdaság új trendjei:

• a vagyonos vásárlók bővülő csoportja,
• a pénzügyi eszközök növekvő súlya a művészetben; a művészet, mint tőkeeszköz
• kockázatkezelés, a gyűjtemény kezelése, illetve eszközvédelem
• adó- és hagyatéki asszisztencia
• művészeti fedezetű hitelezés, társadalmi hatású befektetés és törzsrészes tulajdonosi modelle

Vagyon és a globális művészeti piac

A statisztikák szerint a 2020-as általános vagyonnövekedés a művészeti piacra is átterjedhet, mivel a magas jövedelemmel rendelkező magánszemélyeknek a nemzetközi vagyonból kivett része 35%-ról 46%-ra növekedett egy év alatt, a művészethez és a gyűjteményi tárgyakhoz kapcsolódó vagyonuk becslések szerint 1481 milliárd dollár volt 2020-ban. Ez az adat számítások szerint 2025-re 1882 milliárd dollárra növekedhet.

Olyan új tendenciák jelentek meg, mint például a művészeti piaci keletre tolódott súlypontja, az NFT, mint új alternatív csatorna a művészeti piacon, illetve a Sotheby’s, Christie’s és a Philips’ csak online történő aukciós eladásai, amelyek áttörték az 1 milliárd dolláros küszöböt, ezzel 1,05 milliárd dollárra feltornázva a bevételt a 2019-es 168,2 millió dolláros bevételhez képest.

Művészet és vagyonkezelés

Az Art & Finance Report 10 évre visszamenő felmérésében, melynek kérdése az volt, hogy a művészet és a gyűjteménykezelés szerepet játsszon-e a vagyonkezelésben, a művészeti szakértők, műgyűjtők és vagyonkezelők 80%-a igennel válaszolt, azaz a 2021-es évre hihetetlenül megnőtt a műtárgyak vagyonkezelésbe kapcsolásának igénye. Ezt szemlélteti a következő ábra.

Az elmúlt 10 évben a személyes motiváció mellett a műgyűjtésnek a pénzügyi haszna is egyre fontosabbá, és a tőkebefektetés egyre jelentősebb elemévé vált. A fiatalabb műgyűjtőknél a műtárgyak birtoklásának befektetési vonzatai hangsúlyosabbak, mint a művészet iránti érdeklődés, azonban a gazdasági érdekek továbbra is ugyanolyan lényegesek esetükben, mint a műtárgy érzelmi töltete. Ezt a privát bankárok és vagyonkezelők is felismerték, és a kérdés már nem is az, hogy a vagyonkezelés szolgáltatásai között szerepeljen-e a művészet, hanem inkább az, hogy a vagyonkezelők milyen művészettel kapcsolatos segítséget nyújtsanak és hogyan kezeljék a kihívásokat.

Az ábráról leolvasható, hogy a három leggyakrabban ajánlott művészeti szolgáltatás a vagyonkezelés kapcsán a művészeti tanácsadás, az értékbecslés és a művészeti/gyűjteményi befektetési alapok.

A műgyűjtők szempontjából a jelenlegi legfontosabb eleme a művészeti vagyonkezelési szolgáltatásoknak a piackutatás, második helyen pedig a gyűjteménykezelés áll.

Műtárgyfedezetű hitelezés

A művészeti vagyonkezelés legszignifikánsabb változása az elmúlt 10 évben az volt, hogy a műgyűjtők hogyan tekintenek vagyontárgyaikra. Az esztétikai, intellektuális és szociális értékek mellett a műgyűjtőket a gazdasági érték is vásárlásra késztette, és úgy tekintenek műtárgyaikra, mint a tőkének egy praktikus forrására.

Mind európai, mind pedig amerikai hitelezők is Ázsiában látják a potenciális növekedés lehetőségét, és a megkérdezettek 30%-a szerint Hong Kong a műtárgyfedezetű hitelezések stratégiai központjává fog válni, valamint a megkérdezettek 74%-a látja úgy, hogy a jövőben növekedni fog a műtárgyfedezetű hitelezés iránti kereslet.

Művészet, technológia és befektetés

A művészetet értékmegőrző eszközként tartják számon szerte a világon. A műgyűjtők 88%-a, a hozzáértőknek pedig 84%-a nyilatkozta azt, hogy a direkt befektetés a művészetbe (azaz a műtárgy fizikai birtoklása) még mindig a legnépszerűbb befektetési forma, azonban megjelent egy új befektetési változat is: az NFT-k (non-fungible token). Megkérdezésre a vagyonkezelők 33%-a válaszolta azt, hogy partnereik érdeklődnek a non-fungible tokenek iránt vagy vásároltak is NFT-t. Ezen új befektetés iránt többséggel a fiatal műgyűjtők mutatnak érdeklődést.

A technológia fejlődése tette lehetővé az új alternatív művészeti tendenciák virágzását, illetve a vásárlás online térbe való helyezésével egy szélesebb piacot sikerült kialakítani, amely egy hatékonyabb növekedést eredményezhet. Nem utolsó sorban pedig a technológia az autentikusság megőrzéséért is harcol, hiszen a gyorsabb és könnyebb adatrögzítéssel a műtárgyak fellelhetőségét is könnyebben lehet majd nyomon követni.

Magyarországon nagyon hiányzik egy hasonló, piaci adatsorokból és felméréseken alapuló jelentés. A műtárgy.com A magyar művészek aukciós piaca című kiadványával a művészek aukciós eredményeit dolgozza fel és becsléseket ad a piac egészére is. Hasznos lenne ugyanakkor egy átfogó piackutatást végezni a hazai műtárgypiacon is.

Forrás: Deloitte Private and ArtTactic Art & Finance Report 7th Edition

Címlapkép: True Faith, 2014. Forrás: Deloitte Private and ArtTactic Art & Finance Report 7th Edition

Forrás: Portfolio.hu