Kiállításajánló sorozatunk folytatásaként a legizgalmasabb Budapesten kívüli tárlatokat vesszük sorra, amelyeket érdemes megnézni idén nyáron.

1. MODEM - Modern és Kortárs Művészeti Központ, Debrecen: Alter ego - Lakner László retrospektív tárlata

Lakner László a magyarországi neoavantgárd legfontosabb alkotói közé tartozik: művészetét tematikus és stiláris sokrétűség, folyamatos kísérletezés jellemzi. Életművén belül gyökeresen eltérő stílustendenciák férnek meg egymás mellett, amelyek azonban nem kizárják, hanem inkább kiegészítik egymást. Lakner bizonyos művei köthetők a szürnaturalizmushoz, a pop arthoz, a fotórealizmushoz, a konceptualizmushoz, a szkripturális karakterű informel festészethez, majd egyre hangsúlyosabbá válik az életműben egy posztkonceptuális szemléletű – oldottan geometrikus, gyakran betű- és szövegalapú – festőiség.

Lakner László Alter ego című retrospektív kiállítása a debreceni MODEM-ben az életműről széleskörű áttekintést nyújt az 1950-es évek végének és az 1960-as évek elejének korai, szürnaturalista periódusától a pop arttal, majd a fotórealizmussal rokonítható új figuratív alkotásokon keresztül az 1970-es években alkotott konceptuális fotóműveken, könyvobjekteken keresztül az 1980-as évek során egyre expresszívebb karakterű írásalapú, festményekig, illetve az 1990-es évektől napjainkig alkotott posztkonceptuális és szkripturális festményekig.

A kiállítás szeptember 11-ig látogatható.

2. Torula Művésztér, Győr: Maurer Dóra – Térfestés

Maurer - a geometria, színelmélet, zene és az érzékelés különböző elméleteivel operáló - művei egyszerre játékos kísérletek és tudományos igényű megfigyelések. Inspirációinak és módszereinek egyik leglátványosabb alkalmazása a buchbergi kastélyban megvalósított Tér quasi kép (1982) volt, ahol egy előzetesen síkban szerkesztett konstrukciót vetített rá egy szabálytalan boltíves helyiség falaira és padlójára, beborítva ezzel a tér minden részletét.

„A gondolat, hogy egy egész teret, valamennyi határterületével együtt kvázi-képpé alakítsak, 1977 óta foglalkoztat. Az érdekel, hogy mechanikus-racionális úton abszurd téri helyzet jöjjön létre.” – fogalmazott Maurer Dóra 1982-ben, amikor megálmodta Dieter Bogner ausztriai kastélyában található toronyszoba kifestését.

Maurer buchbergi élményeinek felelevenítése most a Torula terében kap helyet egy monumentális helyspecifikus installáció formájában. Ez az alkalom azért is jelentős, mert a művésznő a 2008-as Ludwig Múzeumbeli kiállítása óta nem készített ebben a műfajban munkát, ilyen volumenűt pedig az eredeti mű keletkezése óta sem. A látványos alkotást egy grafikai mappa (1982) és az eredeti buchbergi munkáról szóló film (1983) egészíti ki.

A kiállítás megtekinthető július 30-ig.

3. m21 Galéria, Pécs: Az űr – Alternatív kozmoszok

A Földről látható, fénylő égitestek az emberiség legkorábbi korszakaitól vonzották a tekintetet. A Holdra szállás pedig egyenesen megváltoztatta a gondolkodást, átalakította a térhez való viszonyt, új anyagok és formák divatját hozta a designban és az öltözködésben. Az űr ma is jelen van a könnyűzenében, a fiatalokat számtalan videojáték, VR-kamera, míg az idősebbeket a sci-fi irodalom kalauzolja a virtuális terek lehetséges kozmoszaiba. Hogy mennyire jelen van az emberi gondolkodásunkban, azt bizonyítja azok a műalkotások, amelyek az űr témájában készültek. Az m21 Galéria ezeknek az alkotásoknak széles keresztmetszetét mutatja be a Magyar Nemzeti Galériából, a Szépművészeti Múzeumból, a budapesti és pécsi Vasarely Múzeumból, számos hazai magángyűjteményektől és galériáktól kölcsönzött műtárgyegyütesekkel.

Több mint 250 magyar alkotás, többek között Victor Vasarely, Gyarmathy Tihamér, Kondor Béla, Ország Lili, Révész László László, Perneczky Géza, Várnai Gyula alkotásai, valamint fotók, fotógrammok, video-, fény-, hang- és térinstallációk, intermediális munkák, filmek, klipek az m21 Galéria 1100 négyzetméterén felépített „űrállomáson”.

A tárlat augusztus 28-ig látogatható.

4. Zsdrál Art Galéria, Balatonfüred: Lantos Ferenc – Spektrum

Lantos Ferenc a látás és a vizualitás viszonyát tudományos szemszögből analizálta és ennek mentén fejlesztett ki egy sajátos nonfiguratív rendszert. Lantos mesterén, Martyn Ferencen keresztül fiatalon, közvetve ismerte meg a francia absztrakt kultúrát és fokozatosan alakított ki egy természetelvű, de nem organikus absztrakt alapú formavilágot, amely az 1970-es és 1980-as évek nemzetközi geometrikus absztrakt alkotásaival vethető össze.

Lantost nemcsak a fentebb említett sajátos nonfiguratív látásmódja teszi egyedülállóvá a hazai viszonylatban, hanem az is, hogy a szocializmus teremtette elszigeteltség és hiányzó külföldi tapasztalatai ellenére művészete párhuzamosan haladt a nemzetközi gyakorlattal, ugyanakkor a szigorú geometrikus formák ellenére nem sorolható be a tradicionális értelemben vett geometrikus-konkrét művészetbe, hiszen soha nem zárta ki a természeti alapot, nemcsak, mint kiindulópontot, de mint formai elemet sem (példa erre a tulipán motívum használata). Alkotásaiban a természetben fellelhető formakincset geometrizálja és az absztrakt rendszerek egymáshoz való viszonyát kutatta. Munkásságának egyik fókusza a kör, mint forma megragadása, ezzel is rávilágítva a természetben található absztrakt formák végtelen tárházára.

Lantos interdiszciplináris látásmódja nemcsak a biológia s a művészet relációjának újszerű felfedezésében érhető tetten, hanem más művészeti ágakkal való szoros kapcsolódásban is. Gondolkodásmódja alkotásain túl publikációiban és oktatási tevékenységében is visszaköszön. Jól példázza ezt az, hogy feleségével Apagyi Máriával a zene és a képzőművészet kölcsönhatásán alapuló edukációs módszert dolgoztak ki, amelyre az általuk alapított a Martyn Ferenc Művészeti Szabadiskola épül. Lantos metódusa egyszerre hatotta át a Pécsi Műhely korai geometrizáló világát, a művészeti szabadiskola működését, sőt az első magyar murális festészettel kísérletezők körét is.

A tárlat megtekinthető augusztus 27-ig.

5. Dubniczay-palota, Veszprém: Négy-szög

A kiállítás az optikai illúzió, a ritmus, a geometria és a színek témakörét járja körül négy különböző szemszögből. A közel 40 üvegszobor, festmény és grafika remekül érzékelteti a különböző anyagokon megjelenő geometrikus kompozíciók esetében a néző mozgásának szerepét és fontosságát, melynek köszönhetően folyamatosan változik a látvány is.

Gáspár György Ferenczy Noémi-díjas üvegművész legújabb alkotásait építészeti rajzokra emlékeztető vázlatok előzik meg; a különböző festett, geometrikus szerkezeteket, vonalhálókat megjelenítő üveglapok egymásra helyezésével jön létre az illúziókeltés a különleges perspektíva által. Halmi-Horváth István op-arthoz kapcsolódó munkáiban a tér illúziója rendkívül gazdag színélmény kíséretében jelenik meg. Egyfajta rácsstruktúra segítségével az átszűrődő fény érzékelhető. Kóródi Zsuzsanna üvegművész alkotásai az üveg optikai tulajdonságaiból fakadó illúzióval foglalkoznak, a látvány a néző mozgásával is folyamatosan változik. Mindhárom alkotó mesterének tekinti Victor Vasarelyt, az op-art leghíresebb képviselőjét, aki különböző geometrikus formákból hozta létre illuzionisztikus képeit, tereit, miközben nemcsak fekete-fehérrel, de rendkívül gazdag színskálával is dolgozott. Kinetikus műveiben az optikai törvényszerűségeket vizsgálta. A tárlat az optikai művészet mellett kapcsolódik az Üveg Nemzetközi Évéhez, melyet 2022-ben ünneplünk.

A kiállítás szeptember 11-ig látogatható.

6. Vaszary Galéria, Balatonfüred: Rippl-Rónai Józseftől Maurer Dóráig. Válogatás a Fővárosi Képtár Modern Gyűjteményéből

A Vaszary Galéria majdnem egy évre modern művészeti múzeummá alakul át. A Fővárosi Képtár gyűjteményéből több mint egy évszázadon átívelő válogatást tekinthet meg a közönség. A sarokpontokat két, a nemzetközi porondon is elismert művész jelöli ki: Rippl-Rónai József és Maurer Dóra. Rippl-Rónai a korának legújabb művészeti törekvéseit képviselő francia Nabis csoporthoz csatlakozott, művei már életében szerepeltek és azóta is töretlenül jelen vannak a hazai és külföldi kiállításokon, közgyűjtemények becses darabjaivá váltak. Maurer Dóra a nemzetközi képzőművészeti színtér megbecsült alakja, akinek nemrégiben a londoni Tate Modern szentelt önálló tárlatot.

A Fővárosi Képtár gyűjteményét az ötvenes évekbeli államosítást követően, 1959-ben alapították újra, ma az ország egyik kimagasló képzőművészeti anyagát őrzi. A Budapesti Történeti Múzeumhoz tartozik, gyűjteményei, kiállítóterei az óbudai Kiscelli Múzeumban vannak. A képtárba az elmúlt hatvan évben bekerült alkotásoknak csak egy töredéke szerepel ezen a kiállításon, a látogató mégis olyan válogatással találkozhat, amely átfogó képet nyújt a magyar képzőművészet történetéről a századfordulótól a jelenig. A művészeti megközelítések változnak, a pozíciók átrendeződnek, a folyamatokban az intézmények (múzeumok, galériák stb.) mellett a politikai és társadalmi mozgások is meghatározóak. A műveket kísérő szövegekből kibontakozik a gyűjtemény története, nyomon követhetjük a változó gyűjtemény gyarapítási szempontokat.

Kiállításunk a női alkotók szerep lehetőségeire, társadalmi helyzetére is fókuszál és kísérletet tesz a huszadik század során rendszerszinten háttérbe szoruló művészek újrapozícionálására. Az ezredfordulóra a nők nyilvános megjelenései a nemzetközi szcénában és itthon is kiegyenlítettebbé váltak, ám a régi reflexek és aránytalanságok még mindig velünk vannak. A megannyiszor homályba vesző életművek láthatóvá tétele a Fővárosi Képtár évtizedes missziója.

A történeti anyaggal párbeszédet folytató kortárs művek új szempontokat is javasolnak a maguk idejében a kánonokon kívül rekedő elődök munkáinak megközelítéséhez.

A kiállítás január 8-ig tekinthető meg.

Forrás: MODEM, Torula Művésztér, m21 Galéria, Dubiczay-palota, BTM Fővárosi Képtár, PORT.hu

Címlapkép: Lengyel András, Nagy Karol, Palotai Gábor, Révész László László és Uglár Csaba munkái Az űr. Alternatív kozmoszok című tárlaton. Forrás: Magyar Múzeumok

Forrás: Portfolio.hu