A 19. század második felében és a 20. század elején rendkívül izgalmas folyamatok és újítások zajlottak a képzőművészetben. Itthon is sorra jelentek meg az tehetségesebbnél tehetségesebb festőművészek, akik az akadémizmus témáitól, stílusától eltávolodva saját ösvényekre leltek a művészetben. A korszakban volt három olyan alkotó, akik bár nagyjából egyidőben tevékenykedtek, mégis merőben más utat jártak be. Tehetségükhöz ma már nem fér kétség. A három művész Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál és Csontváry Kosztka Tivadar. Őket napjainkban olyan festőgéniuszokként tartjuk számon, akikre joggal lehetünk büszkék. Ez azonban nem mindig volt így, hiszen a "trió" tagjai közül egyedül Munkácsy volt az, aki már életében elismerést és hírnevet szerzett a műveivel, Szinyei mára ikonikussá vált Majálisa nem nyerte el a kortársak tetszését, Csontváryt pedig, akit egy anekdota szerint Picasso is csodált, a közvélemény egyenesen bolondnak tartotta.

 

Munkácsyt ma is az egyik legnagyobb festőnkként ismerjük, annak ellenére, hogy a szakértők véleménye megosztott azt illetően, hogy mennyire jogos ez a cím. Az asztalosinasból lett festő, a nyomorból Párizs legelőkelőbb szalonjaiba bejutó, és maga is impozáns szalonnal büszkélkedő művész már életében nagy népszerűségnek örvendett. Nem kevés szerepe lehetett ebben a népmesékhez hasonlatos, tudatosan is terjesztett élettörténetnek, amelynek köszönhetően Munkácsy kuriózumnak számított Párizsban. Munkácsy Mihály, vagyis Lieb Mihály Leó 1844-ben született, és 1870-ben már komoly sikereket ér el a Siralomház első verziójával. Ezt követték többek között a Tépéscsinálók, Az elítélt (Kétalakos siralomház) és a Köpülő asszony c. festmények, olyan népi életképek, amelyek többek szerint a festő legjobb, leghitelesebb alkotásai. A párizsi szalonok világában dekoratív, részletgazdag és a korábbi alkotásokhoz képest kissé kiüresedett szalonképeket festett. Utolsó művei körébe impozáns, vallásos témájú vásznak tartoznak, a Krisztus-trilógia.

 

Szinyei Merse Pál mindössze egy évvel született később, mint Munkácsy. Nagy múltú nemesi család sarjaként látta meg a napvilágot. A müncheni Képzőművészeti Akadémián tanult, mestere, Karl von Piloty látta a tanítványa tehetségét és azt, hogy az akadémizmus nem kifejezetten neki való. A festő pályája többször is megtörik, évek telnek el festés nélkül. Magánéleti gondok, családi tragédiák, valamint a főmű, a Majális rossz fogadtatása többször is visszavonulásra késztették a festőt. Visszatekintve látszik, hogy Szinyei megelőzte a korát. A műteremben készült, ám plein-air festményként számontartott Majális olyan kultuszkép, amellyel kapcsolatban az impresszionizmust szokás emlegetni, még akkor is, ha tudjuk, hogy a technika alapvetően más, a kép hatásában mégis hasonló. Szinyei a müncheni festészet hagyományos eszközeivel valami egészen újszerűt alkotott, amit később a nagybányai festők tekintenek követendő példának.

 

A patikusból lett festő, Csontváry Kosztka Tivadar saját korában mellőzött, dilettánsnak tartott és prófétának gúnyolt alkotó volt. Festészeti teljesítményét ma is hol éltetik, hol elmarasztalják. A patikus egy misztikus látomás hatására lett festő, Münchenben Hollósy Simon növendékeként tanult, Munkácsy óriási vásznai is hatottak rá, de egy teljesen egyedi, járatlan úton indult el. Ragyogó színekben pompázó, nagyméretű festményei valódi átéltségről és hivatástudatról tanúskodnak. Leghíresebb képe, az Egy cédrusfa Libanonból, amelynek az utókor a Magányos cédrus nevet adta, az életmű tükrében önarcképként is felfogható.


Egy festői életmű vizsgálatakor mindig izgalmas kérdés, hogy a kortársak hogyan vélekedtek a művész alkotásairól. Vajon mit jelent a meg nem értettség? Túl modern, a közízléshez képest túl haladó volt az adott művész? Vagy épp ellenkezőleg: megkésett? Ritka az élete során végig azonos színvonalat nyújtó festő. A fenti három művész esetében különösen érdekes és fontos annak a vizsgálata, hogy a saját koruk hogyan értékelte őket, hogy hogyan tekintünk rájuk ma, és hogy ők maguk hogyan hatottak a hazai festészet alakulására. A három rendkívüli életmű számtalan tanulságos és érdekfeszítő részlettel szolgál, a műtárgy.com előadássorozatában Hargitay D. Dávid művészettörténész megvilágítja az alkotók életének, munkásságának kevéssé ismert aspektusait, valamint választ keres a fentebb említett kérdésekre is. A programról bővebb információt itt talál.

Szerző: műtárgy.com

Forrás: Portfolio.hu