Görögország ismét visszaköveteli a Parthenón szobrait
Jól ismert a görögök és a britek hosszú ideje húzódó konfliktusa, amely a Parthenón szobrainak visszaszolgáltatásáról szól.
Pallasz Athéné templomát a történelem során számos megrázkódtatás érte, keresztény templommá majd mecsetté alakították, később lőporraktárnak használták, amelyet 1687-ben az ostromló velenceiek felrobbantottak. A robbanás következtében nagymértékben károsodott a templom. A megmaradt szobrok jelentős részét az 1800-as évek elején Lord Elgin felvásárolta, majd nem sokkal később eladta a British Museumnak, ahol mind a mai napig őrzik őket.
Elgin-márványok a British Museumban
Az Elgin-márványokként ismert szobrok az antik görög kultúra, az európai civilizáció egyik – ha nem a legnagyobb – szimbólumai, nem csoda tehát, hogy Görögország szeretné visszakapni őket. 2009-ben az Akropolisz lábánál múzeumot is nyitottak, amelynek nem titkolt célja a Parthenón frízeinek hazavitele. (A British Museum érvelésében ugyanis kulcsfontosságú elem volt, hogy Görögországban nincs méltó kiállítóhely a márványszobrok számára.)
A britek ugyan felajánlották, hogy 3 hónapra kölcsönadják a szobrokat Görögországnak, de ők nem fogadták el az alkut. A Brexit kapcsán pedig újult erővel követelik vissza a műalkotásokat, az Európai Unióhoz folyamodva, hogy kötelezze Nagy-Britanniát a lépésre. Véleményük szerint a Brexit tárgyalások során az európai kulturális örökség védelmét is napirendre kell tűzni. Úgy gondolják továbbá, hogy a szobrok visszaszolgáltatása egyrészt egy tiszteletteljes lépés lenne, másrészt pedig segítene a civilizált kapcsolat fenntartásában az EU és Nagy-Britannia között. Az Európai Unió azonban nem kíván állást foglalni az ügyben, mint mondták: a történet jóval napjaink előtt kezdődött és az Uniónak nincs kompetenciája ez ügyben.
Szerző: műtárgy.com
