_1.gif?1713474950460)
Háttérsztorik a festmények mögött
Mi volt Aba-Novák Vilmos telefonszáma? Ki volt Vincent van Gogh festészetének egyik ösztönzője? Hogyan szerzett Munkácsy Mihály egy szűrt Párizsban? És ki lehetett Mednyánszky László barátja, Klein Dávid? Minden műtárgynak van egy titokzatos háttértörténete, de közel sem biztos, hogy miközben gyönyörködünk bennük, ezekről bármit is megtudhatunk. Főleg, ha az információk nem is a művek elő-, hanem a hátlapján találhatóak. A decemberi árverések anyagából a műtárgy.com most "sztorizós" festményeket válogatott!
A festménytörténet-kutatás elsősorban a művészettörténészek feladata, akik nyomozóként fürkésző szemmel járva, a művek minden centiméterét átvizsgálva rábukkanhatnak egy-egy izgalmas adatra vagy motívumra, melyek a művek kvalitása mellett tovább emelhetik azok értékét. Most olyan háttértörténetek következnek, melyek garantáltan gazdagítják a művek mondanivalóját.
Aba-Novák Vilmos Vándorkomédiások című festményét egészen eddig lappangó műként tartották számon. Felfedezése nagyszerű szakmai teljesítmény, mely lehetővé teszi, hogy az életmű-katalógus eddig fekete-fehér fotója újra kiszínesedhessen. A bemutatott jelenet kukkoló nézetből mutatja az artisták hátulnézetét. Talán ez is egy utalás arra, hogy érdemes megfordítani a képet! Ha elolvassuk az ott látható feliratot, és ha vissza tudnánk csörögni a múltba, akkor az 558-25-ös telefonszám betárcsázásával, a Margit körút 54-ben maga a festőművész felelne a hívásunkra.
A Szajna-part és a Notre Dame lenyűgöző épülete Perlrott-Csaba Vilmost teljesen magával ragadta. Több mint félszáz művének visszatérő jelképe a templom gótikus együttese. Ha a festmény körüljárható plasztikaként lenne installálva, akkor a tájkép zöldes-okkeres színei átkísérnének a mű hátoldalán feltűnő, szintén színes ruhába öltöztetett nőalakhoz. A két oldalas festmény így dupla műélvezetet kínál.
A magyar aukciós piacon talán ismeretlenül cseng Anton Mauve neve, pedig ő volt az egyik fő ösztönzője Vincent van Gogh festészeti kialakulásának. Ők ketten nem csak mester-tanítvány viszonyban álltak egymással, hanem rokoni szálak is összefűzték őket: Mauve ugyanis van Gogh unokatestvérét vette el feleségül. Az idősebb mester saját stúdiójába fogadta az akkor még szárnyait bontogató, meglehetősen csapongó életet élő fiatal festőt. Nagy hatását mi sem bizonyítja jobban, mint hogy van Gogh Souvenir de Mauve címmel, egy gyönyörű virágzó fát ábrázoló festménnyel állított pártfogójának örök emléket.
Munkácsy Mihály munkamódszeréről tudható, hogy a nagy kompozíciókhoz számos előtanulmányt készített. Modelljeivel hosszasan dolgozott azon, hogy a legérzékletesebb beállításokat és érzelemkifejezéseket megtalálják. Műtermében eszközök arzenálját gyűjtötte össze, melyek a díszlet berendezését szolgálták. Jelen kompozíció csavargó főalakjához is autentikus öltözetre volt szüksége, ehhez Reök Istvántól kapott segítséget, aki fiatal kora óta biztos hátteret nyújtott számára. Egy feljegyzés szerint, amikor 1876-ban Pista bácsi meglátogatta a festőt: "Az éjjeli csavargók középső alakján felfedezte azt a szűrt, amelyet Miska távirati kérésére küldött Csabáról. Önérzetesen nézte a szűrt, öccse művészi diadalában titkos melegséggel részesnek érezte magát" (Harsányi Zsolt: Ecce Homo, 411. oldal)
Sokat nyerhet az az ember, aki lelkiismeretesen szívvel-lélekkel végzi a munkáját. Ilyen személy volt Klein Dávid is, akinek a Hegyvidék című Mednyánszky festmény dedikálása is szól. Sőt, a festő barátjának nevezi a megajándékozottat. Az egykori szerencsés képtulajdonosnak rengeteg feladata adódott: raktárosként dolgozott Wolfner József könyvkiadó mecénásnál, aki arra vállalkozott, hogy kezeli a festő képeinek eladásával kapcsolatos ügyeket. Klein Dávid volt a kapocs kettejük között, aki a háttérből munkálkodva levette Mednyánszky válláról a hétköznapi ügyes-bajos teendők terhét. Valóban sokat köszönhetett neki a művész, hogy méltó körülmények között, csak az alkotómunkára koncentrálhatott.
Pekáry István meseszép festményének címe nemes egyszerűséggel: Tél. De ha egy kicsit jobban szemügyre vesszük a háttérben játszódó jeleneteket, érdekes történetszálat rajzolnak ki. A kép szereplőinek egy része a festmény felső harmadában ábrázolt templom felé igyekszik, mely kicsúcsosodva az egész kompozíció központi motívuma. A néző figyelmét a művész erre a szakrális helyre vezeti. A mű jobb oldalán pedig betlehemesek csoportját vehetjük észre, akik csatlakoznak a falu templomba igyekvő népéhez. A leglényegesebb dolgok néha a háttérben bújnak meg: szinte halljuk a harang hívószavát, a csengettyűk csengő hangját, a patkók dobogását, melyek ritmusán gondolatainkban a karácsonyi énekek is felcsendülnek. Pekáry festménye nem pusztán korcsolyázó gyerekek ábrázolása, a kompozíció megidézi az év legszebb ünnepét, és közvetíti a karácsony varázslatos hangulatát is.
szerző: műtárgy.com
Forrás: Portfolio.hu
A festménytörténet-kutatás elsősorban a művészettörténészek feladata, akik nyomozóként fürkésző szemmel járva, a művek minden centiméterét átvizsgálva rábukkanhatnak egy-egy izgalmas adatra vagy motívumra, melyek a művek kvalitása mellett tovább emelhetik azok értékét. Most olyan háttértörténetek következnek, melyek garantáltan gazdagítják a művek mondanivalóját.
Aba-Novák Vilmos Vándorkomédiások című festményét egészen eddig lappangó műként tartották számon. Felfedezése nagyszerű szakmai teljesítmény, mely lehetővé teszi, hogy az életmű-katalógus eddig fekete-fehér fotója újra kiszínesedhessen. A bemutatott jelenet kukkoló nézetből mutatja az artisták hátulnézetét. Talán ez is egy utalás arra, hogy érdemes megfordítani a képet! Ha elolvassuk az ott látható feliratot, és ha vissza tudnánk csörögni a múltba, akkor az 558-25-ös telefonszám betárcsázásával, a Margit körút 54-ben maga a festőművész felelne a hívásunkra.
A Szajna-part és a Notre Dame lenyűgöző épülete Perlrott-Csaba Vilmost teljesen magával ragadta. Több mint félszáz művének visszatérő jelképe a templom gótikus együttese. Ha a festmény körüljárható plasztikaként lenne installálva, akkor a tájkép zöldes-okkeres színei átkísérnének a mű hátoldalán feltűnő, szintén színes ruhába öltöztetett nőalakhoz. A két oldalas festmény így dupla műélvezetet kínál.
A magyar aukciós piacon talán ismeretlenül cseng Anton Mauve neve, pedig ő volt az egyik fő ösztönzője Vincent van Gogh festészeti kialakulásának. Ők ketten nem csak mester-tanítvány viszonyban álltak egymással, hanem rokoni szálak is összefűzték őket: Mauve ugyanis van Gogh unokatestvérét vette el feleségül. Az idősebb mester saját stúdiójába fogadta az akkor még szárnyait bontogató, meglehetősen csapongó életet élő fiatal festőt. Nagy hatását mi sem bizonyítja jobban, mint hogy van Gogh Souvenir de Mauve címmel, egy gyönyörű virágzó fát ábrázoló festménnyel állított pártfogójának örök emléket.
Munkácsy Mihály munkamódszeréről tudható, hogy a nagy kompozíciókhoz számos előtanulmányt készített. Modelljeivel hosszasan dolgozott azon, hogy a legérzékletesebb beállításokat és érzelemkifejezéseket megtalálják. Műtermében eszközök arzenálját gyűjtötte össze, melyek a díszlet berendezését szolgálták. Jelen kompozíció csavargó főalakjához is autentikus öltözetre volt szüksége, ehhez Reök Istvántól kapott segítséget, aki fiatal kora óta biztos hátteret nyújtott számára. Egy feljegyzés szerint, amikor 1876-ban Pista bácsi meglátogatta a festőt: "Az éjjeli csavargók középső alakján felfedezte azt a szűrt, amelyet Miska távirati kérésére küldött Csabáról. Önérzetesen nézte a szűrt, öccse művészi diadalában titkos melegséggel részesnek érezte magát" (Harsányi Zsolt: Ecce Homo, 411. oldal)
Sokat nyerhet az az ember, aki lelkiismeretesen szívvel-lélekkel végzi a munkáját. Ilyen személy volt Klein Dávid is, akinek a Hegyvidék című Mednyánszky festmény dedikálása is szól. Sőt, a festő barátjának nevezi a megajándékozottat. Az egykori szerencsés képtulajdonosnak rengeteg feladata adódott: raktárosként dolgozott Wolfner József könyvkiadó mecénásnál, aki arra vállalkozott, hogy kezeli a festő képeinek eladásával kapcsolatos ügyeket. Klein Dávid volt a kapocs kettejük között, aki a háttérből munkálkodva levette Mednyánszky válláról a hétköznapi ügyes-bajos teendők terhét. Valóban sokat köszönhetett neki a művész, hogy méltó körülmények között, csak az alkotómunkára koncentrálhatott.
Pekáry István meseszép festményének címe nemes egyszerűséggel: Tél. De ha egy kicsit jobban szemügyre vesszük a háttérben játszódó jeleneteket, érdekes történetszálat rajzolnak ki. A kép szereplőinek egy része a festmény felső harmadában ábrázolt templom felé igyekszik, mely kicsúcsosodva az egész kompozíció központi motívuma. A néző figyelmét a művész erre a szakrális helyre vezeti. A mű jobb oldalán pedig betlehemesek csoportját vehetjük észre, akik csatlakoznak a falu templomba igyekvő népéhez. A leglényegesebb dolgok néha a háttérben bújnak meg: szinte halljuk a harang hívószavát, a csengettyűk csengő hangját, a patkók dobogását, melyek ritmusán gondolatainkban a karácsonyi énekek is felcsendülnek. Pekáry festménye nem pusztán korcsolyázó gyerekek ábrázolása, a kompozíció megidézi az év legszebb ünnepét, és közvetíti a karácsony varázslatos hangulatát is.
szerző: műtárgy.com
Forrás: Portfolio.hu
