Hazai kiadvány a műtárgyhamisításról: Ocsút a búzától
Hazai kiadvány a műtárgyhamisításról
Ocsút a búzától
Mi is volt azzal a hullámos szélű vázával? És mi köze ennek Adyhoz és Csinszkához? Mikor tért vissza egy „kukoricás Rippl-Rónai” a világ leghíresebb aukciósházából? Miért hamisította önmagát Iványi Grünwald? Egy új kötet bemutatóján krimivel felérő történetek hangzottak el az előadóktól, a téma hazai szakértőitől: Kieselbach Tamástól, Einspach Gábortól és Molnos Pétertől. Mintha Barnaby főfelügyelő fogott volna össze Colombóval és William Murdoch nyomozóval.
A Műtárgyhamisítás magyar szemmel – Ocsút a búzától című kötet az első magyar nyelvű összefoglaló munka, amely e nagy érdeklődéssel övezett, számos kényes kérdést felvető terület átfogó bemutatását tűzte ki célul – olvasható a bemutatkozó szövegben. Kiadását Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának akkori elnöke kezdeményezte. Kiadóként a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, az Országos Kriminológiai Intézet és a Kieselbach Galéria jegyzi a hiánypótló vállalkozást.
A járvány a könyv terjesztését is nagyon megnehezítette. Az eredetileg megcélzott szakmai közönséghez a kötet csak nyáron jutott el, tényleges kézhezvétele a home office és a szabadságok miatt tovább csúszik. Az elektronikus változat továbbra is tervben van, ez a nagyközönség számára az ősz derekán lesz majd online elérhető.
„Magyarországon a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület 2012-ben végzett felmérést a témában a műkereskedők körében. Eszerint a csak képzőművészeti alkotásokkal foglalkozó műkereskedők 30–50, a vegyes profilú – például ékszerekkel, bútorokkal, szőnyegekkel is foglalkozó – műkereskedők 15–30 százalékban jelölték meg a hamisítványok arányát a nekik vételre/bizományba/aukcióra felajánlott műtárgyak között” – állapította meg Kármán Gabriella, a könyvben több írást is közlő szerző és szerkesztő (szerkesztőtársai Bendzsel Miklós és Emőd Péter), az Országos Kriminológiai Intézet főmunkatársa. Természetesen itt is a pénz a főszereplő. Elvégre százmilliós értékek sorsa dől el, amikor egy-egy festményről megállapítják, hamis-e vagy sem. A háttérben pedig a haszonlesés és a kulturális javak illegális kereskedelme húzódik meg, miközben egyre jelentősebbé válnak a hamisítás okozta erkölcsi és anyagi károk. A kötet kiadását támogató és az abban közreműködő szakemberek remélik, hogy a jelenség a kérdéskörre vonatkozó ismeretek közreadásával, a személyes és az intézményes magatartási szabályok kimunkálásával és ajánlott gyakorlatával visszaszorítható.
Az ismeretanyag gazdag, és napról napra bővül. Más-más aspektusból vizsgálva a témát a kötet szerzői – művészettörténészek, restaurátorok, újságírók és jogászok – segítenek eligazodni a műtárgyhamisítás területén, és javaslatokat fogalmaznak meg a hiteles magyar műalkotások hatásosabb védelmére.
A több nézőpont bemutatása mellett a kötet lenyűgöz gazdag reprodukciós anyagával, könnyen olvasható, a felsorakoztatott egyedi történetekből pedig egész filmsorozatot lehetne rendezni. Kieselbach az évtizedek során sok száz hamis vagy kérdéses mű fotóját gyűjtötte össze, amelyeket most a könyv készítőjének rendelkezésére bocsátott. A szerzők egyaránt szólnak a gyűjtőkhöz, a műértőkhöz, a jogászokhoz, a rendvédelmi szakemberekhez, az újságírókhoz, és mindenkihez, akit a téma érdekel. A mű nem kerül hagyományos kereskedelmi forgalomba megjegyzem, kár, mert karácsonyi könyvpiaci siker lehetne –, ám a kiadását jegyző intézmények révén eljut a témában érintett összes hazai képzési, kutatási műhelybe és közgyűjteményi könyvtárba.
Néhány érdekes történet, címszavakban: Ady, Csinszka és egy hullámos szélű váza – egy hamis Márffy Ödön-festmény leleplezése. 100 millió forint vagy méregdrága csalódás – egy „kukoricás Rippl-Rónai” hazatér a világ leghíresebb aukciósházából. Egy nagy magyar festő önmagát hamisítja – Iványi Grünwald Béla és „bedolgozói”. Eredeti és hamis Aba-Novák-képek a szakértő előtt. Talán az említett négy alkotó műveit hamisítják a legnagyobb előszeretettel manapság, bár Kádár Béla és Scheiber Hugó is ide sorolható.
Vevő és szakértő dolga akkor a legnehezebb, amikor maga a festő is teret enged kollegáinak, művészbarátainak, hogy fessenek az ő nevét felhasználva, stílusát, ecsetkezelését, témaválasztását utánozva. Így végképp nem könnyű elválasztani az ocsút a búzától. Tegyük hozzá, már a középkorban is szokás volt, hogy az egy műhelyben alkotók olykor közösen festettek egy-egy képet, vagy tanítványok és „alvállalkozó” kollégák bedolgoztak a megrendelésekkel elárasztott mestereknek. Molnos Péter egy 100 évvel ezelőtti Pesti Hirlapból idéz: „sokan nem műalkotást, hanem nevet vásárolnak, s akkor a legboldogabbak, ha sikerül bomba üzletet kötni, fillérekért milliós képeket megszerezni… a publikum szereti a majdnem ingyér megkapott műalkotást. Sőt, büszke arra, milyen olcsón jutott hozzá. Arra persze már nem büszke, hogy ez az olcsóság többnyire hamisítvány.”
Nincs új a nap alatt. A háttérben régen és most is a haszon reménye játszott-játszik szerepet, akár a vevő, akár az alkotó részéről. Mindennek – itthon és külföldön is – polgári és büntetőjogi vetülete is van. Erről a jogi és kriminalisztikai témájú tanulmányok adnak bőséges információt. Bár az utóbbi évtizedekben nem verték nagydobra, hogy valakit szigorúan elítéltek itthon műtárgyhamisításért, volt rá példa.
Elek Lenke
Megjelent a Műértő őszi lapszámában.
Műértő - művészeti és műkereskedelmi folyóirat A Műértő a HVG Zrt.
kiadásában megjelenő, szakemberek által írt és szerkesztett művészeti,
műkereskedelmi havilap. A múzeumi szférában és a műtárgypiacon érdekelt
valamennyi résztvevőhöz szól, igyekszik eligazítani a befektetési szándékkal
rendelkező üzletembereket. Nemzetközi kitekintéssel beszámol az árakról,
trendekről, jelentős aukciókról, vásárokról, kiállításokról és a színtér
meghatározó szereplőiről. Aktuális információkat és kritikai elemzéseket
közöl.
Főszerkesztő Andrási Gábor
Szerkesztő: Nagy Mercédesz
Hirdetés: Tasnádi Rózsa, tel.: 061-436-2450; hirdet@hvg.hu
Szerkesztőség:
1037 Budapest, Montevideo u. 14.
muerto@hvg.hu / www.muerto.hu
Előfizethető:
HVG Zrt. terjesztési osztály: ugyfelszolgalat@hvg.hu; tel.: 061-436-2045
Kiadja a HVG Kiadó Zrt, Felelős Kiadó: Szauer Péter