Az úgynevezett Y generáció életvitelét, motivációját, személyiségét számos cikk és kutatás tárgyalja. A közvélekedés szerint a kb. 1985 és 1995 között születettek alapvetően énközpontúak, digitális bennszülöttek, akik szeretnek a maguk feje után menni munkában, magánéletben egyaránt. Az Y-generáció tagjai az élet sok területén másképp viselkednek, mint a szüleik. Adódik a kérdés, hogy hogyan vesznek részt a műtárgypiac tevékenységében. Az Artsy mostani cikkében azt vizsgálta, milyen gyűjtők, és hogyan hatnak a piacra a fiatalok.
r

A U. S. Trust felmérése szerint az Y-generáció, amelyre eddig nem kifejezetten volt jellemző a gyűjtés, mostanra kezd megállapodni, anyagi biztonságot szerezni és ezzel párhuzamosan műtárgy-kollekciókat építeni. A kapitalizmusban edződött nemzedék úgy tűnik, anyagi megfontolások alapján is gyűjt. A felmérésből kiderül, hogy az Y-generáció (Millenials), olyan gazdasági eszközként tekint a művészetre, ami a siker és a jómód fokjelzője is egyben. A műtárgyra biztonságos befektetésként tekintenek a változó gazdasági helyzetben. Fontos motiváció a számukra, hogy részesei lehetnek a művészeti életnek. Természetes számukra az a gondolat is, hogy a profit reményében megválnak az adott műalkotástól.

Az, hogy később eladják a tárgyat 3x valószínűbb az Y generáció esetében, mint az 1940-1960 körül születetteknél (Boomers). Úgy tűnik viszont, hogy továbbra is fontos szerepet tölt be az esztétikai tényező, az anyagias szempontú gyűjtés pedig egy reakció a piac jelenlegi struktúrájára, hiszen még egy fiatal, feltörekvő művész munkájának megvásárlása is leleményességet kíván.

Némiképp ellentmond az előző gondolatoknak, hogy az Y generáció tagjai a műtárgy-befektetés szociális hatásaira is kíváncsiak, illetve ezt is figyelembe veszik a vásárlás során. Előszeretettel vásárolnak például fiatal művészektől, akiknek a pályáját segíti az, ha egy-egy nívós gyűjteményben is szerepel munkájuk.

Ahogyan az a technikai bennszülöttektől várható, az Y generáció tagjai szívesen vesznek műtárgyakat online. A kutatás kimutatta, hogy az elmúlt egy évben 43 százalékkal nőtt meg az online vásárlások aránya a műtárgypiacon. A technológia és a művészet a fiatalok kezében eszköz arra, hogy a saját márkájukat építsék, elsősorban a digitális világ keretei között, a közösségi média birodalmában. Az Instagramnak köszönhetően sokkal inkább nyilvánosságra kerül, hogy ki mit gyűjt és mit birtokol. Ez talán előnyökkel is járhat a piac számára, azonban félő, hogy előidéz egy csordaszellemet a gyűjtésben.

Hogy hogyan befolyásolhatják az Y generációs gyűjtők a piacot? El kell felejteni például azt a szemléletmódot, hogy a gyűjtők nem eladók, nem válnak meg a gyűjteményük egyes darabjaitól. A kereskedőknek fel kell készülniük erre. A fiatal gyűjtő-nemzedék tagjait kevésbé lepi meg, ha egy alkotó származása, nemi identitása, életútja eltér a megszokottól, kevésbé az érdekes személyes történetet keresik, így megint előtérbe kerülhet a műtárgy esztétikai minősége. A galériáktól, aukciós házaktól azt várják, hogy magabiztosan mozogjanak a virtuális világban, áthidalva ezzel a földrajzi távolságokat is (élőben közvetített megnyitók, aukciók). Az Y generáció alapvetően vizuális nemzedék, rengeteg képet, gifet, animációt és mémeket fogyaszt, viszont ahhoz, hogy tagjai közül nagy gyűjtők kerülhessenek ki, le kell kissé lassulnia és megtanulni csak nézni/látni.

Forrás: Artsy

szerző: Műtárgy.com
Forrás: Portfolio.hu