Részletes keresés

Két AI rendszer segítségével vizsgálták a Raffaellonak tulajdonított festményt, különböző eredmények születtek

A Madonnát és gyermekét ábrázoló, a de Brécy Tondo címet viselő festményt idén januárban egy AI technológiát alkalmazó vizsgálat után tulajdonította a reneszánsz mester, Raffaello (1483 – 1520) eredeti alkotásának a Nottinghami, illetve a Bradfordi Egyetem kutatócsoportja. Azonban a svájci Art Recognition cég hasonló alapokon nyugvó tanulmánya a korábbinak ellentmondó következtetésekre jutott az alkotást illetően. A szakemberek között az elmúlt hónapokban kiéleződött vitát több közleményben is „a mesterséges intelligencia harcának” nevezik.

2023 elején az angol egyetemi kutatócsoport arcfelismerő technológiát használva összehasonlította a tárgyalt festményen szereplők vonásait Raffaello 1512-ben megalkotott Sixtusi Madonna oltárképén látható alakokéval. A csoport által használt AI rendszer algoritmusát kifejezetten az arcvonások felismerésére és összehasonlítására programozták. Kijelentéseik alapján a Madonnák közötti hasonlóság 97%-os volt, míg a gyermeket tekintve 86%-os egyezést eredményezett a vizsgálat. Ebből kifolyólag arra a következtetésre jutottak, hogy a két alkotást nagy valószínűséggel ugyanaz a művész készítette.


A de Brécy Tondo című festmény
Forrás: University of Nottingham

A mesterséges intelligencia arcfelismerő rendszerét Hassan Ugail, a Bradfordi Egyetem vizuális számítástechnikai professzora fejlesztette ki. A program az úgynevezett DNN (deep neural network) hálózatot használva több szűrőn keresztül továbbítja az adatokat, így jóval nagyobb pontossággal képes azonosítani a képek és videók mintáit, mint az emberi szem.

Professzor Hassan Ugail
Forrás: KM Images Ltd.

Dr. Christopher Brooke, a Nottinghami Egyetem tiszteletbeli kutatója szerint közös felvetésük hitelességét egyaránt alátámasztja a festmény pigmentjeit vizsgáló elektronmikroszkópos és Raman-spektroszkópiás elemzés is. Ezen módszerekkel ugyanis kimutatták, hogy a Brécy Tondo-n alkalmazott festészeti ismertetőjegyek kifejezetten jellemzőek a reneszánsz gyakorlatokra. Így valószínűtlennek tekinti, hogy annak egy későbbi változatáról lenne szó.

Júliusban Ugail professzor a következőképpen nyilatkozott: „Az arcfelismerést használó eddigi munkáimmal és akadémikustársaim korábbi kutatásaival együtt arra a következtetésre jutottunk, hogy a Tondo és a Sixtus Madonna kétségtelenül ugyanattól a művésztől származik.”


A de Brécy Tondo és Raffaello 1512-ben megalkotott Sixtusi Madonna című oltárképe Forrás: University of Nottingham

Az első tanulmány eredményeinek, illetve Ugail kijelentéseinek viszont ellentmond a svájci székhelyű Art Recognition – a műalkotások hitelesítésére szolgáló technológiát kínáló cég – vezérigazgatójának, Dr. Carina Popovicinek nemrég megjelent új kutatása. A csoportja által használt algoritmusok 85%-os valószínűséggel azt igazolták, hogy a festményt – amely jelenleg a bradfordi tanács Cartwright Hall Művészeti Galériájában látható - nem Raffaello festette. A vállalat jelenleg is együttműködik a holland Tilburg Egyetemmel, a tanulmányt pedig a közelmúltban publikálta a Springer kiadó.

A cég korábban a technológiáját többek között annak ellenőrzésére is használta, hogy hitelesítse a Flaget Madonna című festményt, mint Raffaello alkotását. Más nagy mester meghatározó alkotását egyaránt vizsgálta már a vállalat, például 92%-os bizonyossággal vallotta, hogy a Sámson és Delilah (1609–1610) elnevezésű munka mégsem a flamand Peter Paul Rubens kezei által készült.

Raffaello Flaget Madonna című festményének vizsgálata
Forrás: Art Recognition

Popovici egy, az ArtNews-nak küldött üzenetben a következőképpen nyilatkozott:

„Az Art Recognition hálózatát egy adott művész alkotásainak képeire programozzuk, lehetővé téve, hogy megismerje az alkotó jellegzetes tulajdonságait, és felismerje azokat az új művekben. A bradfordi és nottinghami kutatók, amint azt publikációjukban jelezték, egy neurális hálózatot alkalmaznak, amely a vonásokat egy több millió arcból álló hatalmas adathalmazból tanulja meg”.

A szakértő kifejezte aggodalmát amiatt, hogy ez a szituáció alááshatja az elmúlt öt év AI rendszer fejlesztésében elért előrehaladást.

„Most minden eddiginél jobban hangsúlyoznunk kell a szigorú tudományos normák betartásának jelentőségét. Ellenkező esetben az AI kritikájával szembesülhetnénk, és mindannyian elszenvednénk a következményeket.” – írta Popovici.

Az ArtNews több szakértőt is megkérdezett a fennálló helyzetről. A legtöbben úgy vélik, hogy az AI soha nem fogja teljesen felváltani a hagyományos hitelesítési módszereket, mivel a technológia korlátai egyre jobban feltárulnak. Főleg, amikor a régi mesterekétől eltérő művekre alkalmazzák.

„Végső soron mindig lesz helye az emberi ítéletnek” – mondta Martin Kemp művészettörténész. Úgy tekint az AI-ra, mint egy másodlagos eszközre a szakértők fegyvertárában. Hozzátette, hogy a mesterséges intelligencia nehezen tud pontos eredményeket közölni olyan régi mesterműveket illetően, amelyek erősen megsérültek, mint például a Salvator Mundi.


Leonardo da Vinci Salvator Mundi című művének egy mesterséges intelligenciával történő vizsgálata
Forrás: IEEE Spectrum

Szintén felvetette, hogy az AI kudarcot vallott az olyan művészek hitelesítésekor, mint például Tiziano vagy Leonardo, akiknek a stílusa karrierjük kezdetén sokkal egyszerűbb volt technikailag, mint amilyenné pályafutásuk későbbi szakaszában vált. Úgy véli, hogy Raffaello munkássága „sokkal következetesebb volt”.

A Brécy Tondo-t 1981-ben vásárolta meg a Cheshire-i üzletember, George Lester Winward, aki javarészt 16. és 19. századi műalkotásokat gyűjtött. 1995-ben, két évvel halála előtt létrehozta a de Brécy Trust Collection-t annak érdekében, hogy kollekcióját megőrizze, illetve, hogy tanulmányozás céljából elérhetővé tegye annak darabjait. A festményt több, mint 40 éven át kiterjedt vizsgálatoknak vetették alá. A mostani ellentétes eredmények továbbra is hasonló kutatássorozatokat feltételeznek a képet érintően.

A műalkotások hitelesítésének témaköre számos kérdést vet fel a jövőre való tekintettel. Kimagasló akadályt jelent a terület fejlődésében az AI által generált képek növekvő száma. Hogyan tudja mesterséges intelligencia azonosítani egy másik AI algoritmus által generált nagy mester hamis alkotást? Vajon segíthet a bűnüldöző szerveknek a nyomozásaik részeként lefoglalt alkotások azonosításában?

„AI nem fog megtalálni semmit egy nehezen meghatározható tárolóegységbe zárva. Legalábbis még nem.” – mondta Samantha Moore, az Artists Rights Society jogtanácsosa. Azonban megmutathatja annak a valószínűségét, hogy festmény lopott-e.

A szakértők úgy vélik, hogy a technológia népszerűségének növekedésével egyre fontosabbak lesznek a bűnüldözés segítésének lehetőségei.

Popovici elmondta, hogy az Art Recognition-nak még nincs bűnüldözési partnersége, de egy ügyben már egyeztetett a zürichi rendőrséggel. A vállalat továbbá megkezdte a programjának korszerűsítést, képzését az AI által generált hamisítványok megjelenésével szemben. A cég arra törekszik, hogy megtanítsa a technológiát az emberi, illetve szintetikus másolatok megkülönböztetésére.

Összességében elmondható, hogy az AI a felismerés és ellenőrzés terén egyaránt ígéretes, de még korai szakaszban van. Mindemellett könnyen becsaphatja, összezavarhatja a felhasználóit. Egyelőre tehát hiba lenne csupán erre az eszközre támaszkodni, akár egy festmény azonosításakor.

A 2023-as Műtárgybefektetési Konferencia kiemelten foglalkozik többek között az új technológiák és innovációk megjelenésével a műkereskedelemben, így az AI alkalmazásával is.

Forrás: ArtNews

Címlapkép: A de Brécy Tondo című festmény

Címlapkép forrása: University of Nottingham


Forrás: Portfolio.hu
További cikkek
„Gyűjtő vagyok, de egyben mecénás is”  – betekintés a híres műgyűjtő Patrizia Sandretto Re Rebaudengo világába

„Gyűjtő vagyok, de egyben mecénás is” – betekintés a híres műgyűjtő Patrizia Sandretto Re Rebaudengo világába

2023-11-27

Az olasz Patrizia Sandretto Re Rebaudengo számára a műgyűjtői lét nem merül ki a műtárgyak megvásárlásában. "Soha nem vettem műalkotást csak azért, hogy a házam falát díszítsem" – mondta nemrég egy interjúban. Patrizia nem csupán a világ egyik legjelentősebb gyűjtője, hanem a kortárs művészet egyik legfontosabb mecénása is. Cikkünkben röviden bemutatjuk munkásságát, filozófiáját, illetve az otthonában található, egyéni kollekciójának kimagasló darabjait.  

Próbálta már?

Hirdetés feladása

Meghirdetheti eladó műtárgyait.

Aukciós értesítés

Valamennyi új aukciós katalógusról email értesítést kap.

Műtárgyfigyelés

A keresésének megfelelő műtárgyakról értesítést kap.

Értékbecslés

Értékbecslést kérhet műtárgyáról.

Kedvencek

Elmentheti kedvenc műtárgyait, hogy később a Kedvencek menüpontban könnyen megtalálhatók legyenek.

Projektjeink

Partnereink

Hiba!

  • A művelethez kérem jelentkezzen be!

Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozáshoz adja meg az e-mail címét és kattintson a feliratkozás gombra.