A 2020-as év Magyarországon egyértelműen a kortársak, azon belül is az élő művészek éve volt. A kereslet növekedésével az árak emelkedése is tovább folytatódott, bizonyos műalkotások ára az utóbbi években megtízszereződött. Kollmann Szilviával, a műtárgy.com alapítójával, az Art Advisory Budapest független művészeti tanácsadással foglalkozó cég igazgatójával többek között arról beszélgettünk, milyen hatása volt a járványhelyzetnek a hazai műtárgypiacra, mennyire számít jó befektetésnek a műtárgy manapság, milyen piaca van Magyarországon a műkereskedelemnek, és hogy honnan tudhatja egy gyűjtő, hogy valóban értékálló festményt vásárolt.

Hogyan érintette a koronavírus-járvány a műtárgypiacot? Mennyire húzta be a féket a piac?

Erős indulás után márciusban sokkos állapotba került a piac. A leállás mindenkit váratlanul ért, és bénultságot eredményezett. Minden zárva volt, ezért tavasszal az online irányába sem tudtak elindulni a galériák, mert a műtárgy egy olyan műfaj, amit élőben látni kell. A műtárgyak iránti érdeklődés azonban nem csökkent, külföldről is kaptam megkereséseket. Aukciók és látogatható galériák nélkül mindenki magánúton próbált eladni, a gyűjtők pedig vásárolni szerettek volna. A közvetlen eladás került előtérbe. Vagyis

nem jelentkezett azonnal keresletcsökkenés, és ősszel, amikor újraindultak az aukciók, kinyitottak a galériák, visszatért az élet.

A hibrid megoldások, például, hogy az adott műtárgyak megtekintése után online zajlik a licit, népszerűek voltak, világszerte nagy sikerrel működtek, kicsit felélénkült a piac, de összességében tavaly nagyjából 27 százalékos visszaesésről beszélhetünk nemzetközi szinten.

Mennyiben más az online aukció, mint a korábbi árverések?

Nagyon érdekes jelenséget tapasztaltunk tavaly:

az anonimitás olyan lendülettel vitte a licitálókat, amin sokan meglepődtek.

Míg az élő aukción esetenként több tucat szem szegeződik a licitálóra, sokszor látják a többiek, ki mit vesz, addig online csak egy gombot kell nyomni a képernyő előtt. Ennek a szabadabb és anonim kattintásoknak azonban az lett az eredménye, hogy voltak olyan tételek is, amelyek indokolatlanul magas áron keltek el.

Megjelent az a gyűjtői kör, amely kifejezetten a háború utáni művészetet keresi. Míg a Rippl-Rónaik, Vaszaryk korábban is több mint 20 millió forint fölött keltek el, egy elismert művész kortárs festményhez már 2-3 millióért hozzá lehetett jutni. Mostanra az utóbbiak közül jónéhány festő ára a tízszeresére nőtt. Maurer Dóra Kossuth-díjas grafikus, festő alkotásai 20, Bak Imre Munkácsy Mihály-díjas és Kossuth-díjas magyar festő művei akár 30 millió felett is keltek el.

Honnan lehet tudni, hogy egy műtárgy értékálló befektetés lesz?

Az Art Advisory Budapest magánszemélyeknek és cégeknek is nyújt művészeti tanácsadást kortárs és klasszikus műtárgyakkal kapcsolatban. Együttműködünk a legnagyobb aukciósházakkal és a vezető kortárs galériákkal, tisztában vagyunk az árakkal, a piaci folyamatokkal. Ahhoz, hogy valaki valóban jó döntést hozzon, tisztában kell lenni a művészek műtárgypiaci értékével.

Az aukciókon szereplő művészeknél valamivel könnyebb dolgunk van, hiszen ott támaszkodhatunk a korábbi hazai és nemzetközi aukciós eredményekre. Rendelkezésünkre áll az általunk gondozott A magyar művészek aukciós piaca című kiadványunk 50 ezer tételből álló adatbázisa, amelyből könnyen kinyerhetőek a szükséges adatok egy-egy tanácsadási alkalom során. Az élő művészek esetén, akiknek munkái még sokszor nem szerepelnek aukciókon, is

vannak olyan paraméterek, amelyek alátámasztják, hogy az adott személytől vásárolt műtárgy értékálló, jó befektetés is legyen.

Ilyen például az, hogy az adott művész milyen szakmai tanulmányokat folytatott, milyen díjakat, elismeréseket nyert, milyen csoportos kiállításokon vett részt és hol, milyen önálló kiállításai voltak. Fontos lehet, hogy milyen művészeti cikkek jelentek meg róla, kiadtak-e a művészről monográfiát, vagy nemzetközi tanulmánykötetet. Kiemelten fontos szempont, hogy milyen magángyűjteményekben és milyen hazai vagy nemzetközi közgyűjteményekben szerepel a művész, valamint, hogy milyen hazai és nemzetközi galériák képviselik.

Hasonló szempontrendszer állítható fel egy konkrét műtárggyal kapcsolatban is. Számít például a műtárgy mérete, hogy milyen technikával készült, számít az is, hogy mennyire dokumentált a mű provenienciája, eredettörténete (a mű megalkotása óta milyen tulajdonosoknál volt a mai napig), hogy reprodukálva van-e egy művészeti könyvben, mindezek a mű nyomon követhetőségét is biztosítják, vagy, hogy alá van-e írva az alkotás. Az is számít, hogy a munka hol helyezkedik el az életműben, bár ez sokszor a művész halála és az életmű feldolgozása után dől el. Természetesen fontos az alkotás állapota is, egy-egy kortárs műalkotást nehezebben lehet restaurálni, mint például egy XIX. századi munkát. Vannak a műfaji preferenciák és korlátok is...A gyűjtők általában nem szeretik a portrékat, kivéve, ha az a művész önarcképe vagy ha ismert embert ábrázolnak.

A Top10 élő magyar művész rangsora 2020-as aukciós eredményei alapján:

*Reigl Judit és Konok Tamás 2020-ban elhunytak, de az adatbázisban a 2020-ban elhalálozott művészek még benne szerepelnek

** A táblázat a sokszorosított grafikai munkákat is tartalmazza

Forrás: műtárgy.com/Art Advisory Budapest

Mennyire van még kereslet a portrékra?

Egy idősebb nőt vagy férfit ábrázoló portrét nehezebben lehet eladni, kivéve persze, ha valamelyik világhírű festő festette, például Rembrandt. A csendéletekkel is hasonló a helyzet, Cézanne almáiért sokan hajlandóak dollármilliókat fizetni, de

egy kortárs művész portréját vagy csendéletét nem értékeli a piac. Egy kortárs művésszel szemben az az elvárás, hogy az aktuális problémákra reflektáljon vagy valamilyen újszerű művészeti stílusban alkosson.

A festménypiac nagyon trendfüggő. Nagyon népszerű most a geometrikus absztrakt irány, Magyarországon különösen. Rendkívül jó művészek alkotnak ebben a stílusban és tanítványaik is jó példát látva fejlődtek és dolgoztak ki egyedi, dinamikus utakat, amelyek szintén jól illenek a mai modern enteriőrökbe.

Magyarországon nagyjából hány műgyűjtőről beszélhetünk? Mekkora piaca van a műkereskedelemnek?

Sok az új belépő, erőteljesen megjelent a műgyűjtők között a 30-50 év közötti korosztály.

Ezt az aukciósházakkal, galériákkal folytatott beszélgetéseink is alátámasztják, illetve azt is, hogy itt egy új generáció, akik kifejezetten a kortárs, élő művészek iránt érdeklődnek. A mi ügyfeleink 90 százaléka főleg a negyvenes-ötvenes éveiben járó férfi, általában cégvezető vagy középvezető. Régebben az orvosok és az ügyvédek voltak híresek arról, hogy műtárgyakat gyűjtenek. Ennek több évtizedes hagyománya volt, de ez ma már nem így van: akad az ügyfeleink között közgazdász, autóipari beszállító cég vagy informatikai vállalkozás vezetője.

Vannak házaspárok is, akik a segítségünket kérik, mert érdeklődnek a műtárgypiac iránt, de nem tudják, hogy induljanak el. Érdekes, hogy jellemző az impulzusvásárlás, a kezdő gyűjtők sem türelmesek, azonnal akarnak valamit a pénzükért. Amikor a cég elkezdett tanácsadással foglalkozni, úgy terveztem, hogy hétköznap, munkaidőben dolgozom majd. Nos, ez nem így működik. Gyakran előfordul, hogy ha egy gyűjtő valamit szeretne, azt tényleg azonnal szeretné.

Aki műtárgyat szeretne vásárolni, általában tájékozottan érkezik, tudja, hogy nagyjából mennyi pénzt szeretne költeni és mit szeretne, mi abban tudunk segíteni, hogy felvázoljuk a lehetőségeket, a kínálatot. Olyannal is találkoztunk már, hogy valaki egy adott művet szemelt ki, és szerette volna tudni, hogy reális-e az az ár, amennyiért kínálják. Van egy adatbázisunk, ami az aukciós leütési tételeket tartalmazza, már 50 ezer tételből áll, és meg tudjuk nézni, hogy az adott művésznek az adott technikával készült munkája milyen áron kelt el.

Nagy gyűjtőből nagyon kevés van, 40-50 olyan ember van Magyarországon, akinek ismert a gyűjteménye. Több ezren vannak viszont, akik rendszeresen vásárolnak aukciókon.

Ők a műtárgyvásárlók, akikből új és új gyűjtők kerülnek ki. A tanácsadás mellett évente kétszer Art Collector Workshopot szervezünk, amely egy interaktív képzés kezdő gyűjtőknek műtárgypiaci szakértők bevonásával. Innen is szép számmal kerülnek ki gyűjtők, akik főként kortárs műtárgyakat kezdenek vásárolni.

Az élő magyar művészek Top10 legdrágábban eladott műalkotása 2020-ban:

*Reigl Judit 2020-ban elhunyt, de az adatbázisban a 2020-ban elhalálozott művészek még benne szerepelnek

** A külföldön eladott műalkotásnál napi MNB árfolyamon átszámított Ft

Forrás: műtárgy.com/Art Advisory Budapest

Mennyire jellemző az, hogy valaki alternatív befektetési eszközként szeretne műtárgyat vásárolni?

A mi tapasztalataink alapján nem jellemző a kizárólagos műtárgybefektetési szempont, majdnem mindenki elsősorban élvezeti célból veszi a műtárgyakat, a befektetési cél csak másodlagos, de mindvégig jelen van.

Mindenki köt a műtárgyhoz egy élvezeti faktort. Amikor valaki megkeres bennünket, felvázolja, mennyi pénzt szánna egy alkotásra, milyen preferenciái vannak és mi segítünk megtalálni a legmegfelelőbb művet a jelenlegi kínálatban. Itt nem csak festményről beszélhetünk: a fotográfiák, szobrok, kerámia-, és üvegmunkák iránt is növekvő a kereslet. A végső döntés mindig az ügyfélé, mi irányt mutatunk.

Ugyanakkor az árak alakulását figyelve tudunk iránymutatást is adni arra vonatkozóan, hogy mi várható a piacon, kik azok, akikre érdemes figyelni. Most például az 1950 után született elismert művészek alkotásai még kedvező áron hozzáférhetőek, de ahogy Maurer Dóra, Nádler István, Lakner László vagy Keserü Ilona, Bak Imre műveinek ára az utóbbi években jelentősen nőtt, úgy fognak az őket követő, hasonlóan kiemelkedő művészeti pályát befutó művészek művei is drágulni. Biztos vagyok benne, hogy a táblázatainkban is felsorolt idős művészek műveinek ára tovább fog emelkedni, hiszen alig van elérhető műalkotás, és a következő generáció is követni fogja őket az áremelkedésben. Hamarosan a háború utáni csúcsművek felkerülhetnek a 10 legdrágábban eladott hazai műtárgy listájába is, ahogyan 10-ból 8 ilyen a nemzetközi aukciós piacon.

Címlapkép: műtárgy.com, Boudo Art

Forrás: Portfolio.hu