Napjainkban a digitalizáció egyre gyorsabb ütemben fejlődik és egyre nagyobb teret nyer. A digitális eszközök használata mindennapi életünk részévé vált. A múzeumok ezt kihasználva modern technológiákkal igyekeznek fokozni a látogatói élményt.

A floridai Salvador Dalí Múzeum az első kulturális intézmények egyike a világon, mely művészeti célra használta a deepfake technológiát. A deepfake egyfajta videó manipuláció, ami mesterséges intelligencián alapszik. A Dalí Lives kiállítás keretén belül „újjáélesztették” a néhai festőt – mintha még ma is köztünk lenne. A mesterséges Dalí a művész életéről mesél az érdeklődőknek, sőt akár fotózkodik is velük.

Mesterséges Dalí a floridai Salvador Dalí Múzeum Dalí Lives kiállításán. Forrás: The Verge (2019)

A leginkább alkalmazott új technológiák azonban a kiterjesztett valóság (Augmented Reality) és a virtuális valóság (Virtual Reality). Csakúgy, mint a deepfake-et, az AR-t és a VR-t is használták már az élet más területein is. Van egy lényeges különbség a két technológia között: míg a VR teljes elmerülést kínál egy másik valóságban, addig az AR a valóságot és a virtuális verziót együttesen mutatja be. A VR a felhasználó által látottakat egy alternatív valósággal helyettesíti, az AR pedig hozzátesz ahhoz, amit a felhasználó élőben láthat, ezáltal hasznos lehet további információk nyújtásához. Használják kontextusba helyezésre és a jelenlegi valósággal való ellentétek kiemelésére is. A VR alkalmazása speciális eszközöket igényel, például headseteket, vezérlőket és érzékelőket. Az AR-élményhez csak okostelefonra vagy táblagépre (tabletre) van szükség, a programok alkalmazásként letölthetőek. A londoni Tate Modern Múzeum első VR termét 2017-ben alakította ki Modigliani-kiállítására. Az Ochre Atelier betekintést nyújt a festőművész párizsi műhelyébe, ahol utolsó munkáit készítette.

Kiterjesztett valóság (AR) a Rembrandt Reality alkalmazással. Forrás: Mauritshuis (2019)

The Ochre Atelier: Modigliani műterme VR technológia alkalmazásával. Forrás: Tate Modern Múzeum (2017)

Az amsterdami Van Gogh Múzeum jelnyelvi tárlatvezetéseket tart siket és nagyothalló látogatói számára. A tárlatvezetések táblagépen (tableten) nyomon követhetőek. Mivel nem könnyű egyszerre figyelni a művet és a jelnyelvet, ezért a művek közé rövid szüneteket iktattak be.  A siket és nagyothalló látogatók kiválóra értékelték ezeket a tárlatvezetéseket.

A 2020-as pandémia következtében világszerte a legtöbb kulturális intézménynek, így a múzeumoknak is ideiglenesen be kellett zárniuk. Számos múzeum azonban addig sem hagyta magára látogatóit: kiállításaik átköltöztek az online térbe. A pandémia okozta átállás még jobban felerősítette az egyre növekvő trendet.

Nemcsak a külföldi, hanem a magyar múzeumok, például a Ludwig Múzeum is reagáltak a pandémia helyzetre és átköltöztek az online térbe, valamint online tárlatvezetéseket, programokat is szerveznek. Ebben többek között a Szépművészeti Múzeum is jeleskedik, de virtuálisan elérhetővé tette kiállításait a Magyar Nemzeti Múzeum, a Műcsarnok, az Ybl Budai Kreatív Ház és az Iparművészeti Múzeum is.

Szerző: Tóth Franciska, műtárgy.com