Stefan Zweigről, a nagyszerű osztrák íróról kevesen tudják, hogy szenvedélyesen gyűjtötte a kéziratokat, gyűjteményének csúcsát pedig a zenei kéziratok jelentették, amelyeket az alkotás iránti tiszteletből őrzött és elemzett, ugyanis a kéziratos kottát tekintette az alkotómunka legfontosabb, legérzékletesebb dokumentumának. Bár a világháború idején – mint zsidó vagyon – többször is veszélybe került a gyűjtemény, végül a lényegét sikerült megőrizni – ez digitalizálva megtekinthető a kollekciót 1986 óta őrző British Library oldalán.

Zweig tizenöt éves korától gyűjtött kéziratokat, később, neves íróként kortársait levélben kereste fel, hogy kérjen tőlük néhány oldalnyi kézírást, a klasszikusokért pedig nem sajnálta a pénzt. Igaz, a 20. század első felében még nem virágzott a műkereskedelemnek ezen ága, de már akkor sem volt könnyű hozzáférni Mozart, Bach vagy Beethoven kéziratos kottáihoz. Különösen Mozartért rajongott, akitől öt levelet és tizenegy kottát sikerült megszereznie. Hasonlóan gazdag gyűjteménnyel rendelkezett Wagner műveiből, de tudta gyarapítani kollekcióját tizenegy Beethoven- és hat Schubert-kézirattal is.

Richard Strausshoz mélyebb viszony is fűzte az írót, ugyanis Hugo von Hofmannsthal halála után a zeneszerző Zweiget kérte fel operái szövegkönyvének megírására. Közös munkájukat, A hallgatag asszonyt (Die schweisame Frau) 1935-ben mutatták be, és mivel Zweig a legkérlelhetetlenebb náciellenes közéleti személyiségek közé tartozott, négy előadás után levették a műsorról (bár a műsorfüzetben sem szerepelhetett már az író neve). Strauss viszont hajlandó volt kollaborálni, bár tisztelői a Hitleréknek tett gesztusokat úgy tekintik, hogy Strauss ily módon próbálta menteni zsidó barátait és rokonait – ugyanis menye és unokái is érintettek voltak.

Zweig 1939-ben Londonba költözött, onnan az Egyesült Államokba, majd Brazíliába utazott tovább, ott hunyt el 1942-ben. Kéziratgyűjteményének egy kis szeletét, 206 darabját az örökösei 1986-ben ajándékozták a brit nemzeti könyvtárnak: ebben 131 zenei, a többi irodalmi kézirat. A zenei anyag legfontosabb darabjának Mozart saját kezűleg írt katalógusát tekintik, az irodalmi pedig olyan ritkaságokat tartalmaz, mint Luther, Verne, Goethe, Freud, Robespierre és Balzac kézírásai. (Érdekesség, hogy ezek egy részét Zweig könyvbe köttette, nyilván így érezte biztonságosnak a különálló lapok őrzését.) A gyűjtemény digitalizálva, nagy felbontásban megtekinthető a könyvtár honlapján. (A gyorskeresőbe érdemes beírni Zweig nevét, ekkor megjelenik a teljes gyűjtemény.)

(Zweig műveinek kéziratai és 6 ezer darabból álló levelezése a New York-i Fredonia egyetem könyvtárába került.)

Forrás: MúzeumCafé

Illusztrációink Mozart és Wagner egy-egy kottarészletét mutatják