Közel 600 tétellel és több mint 350 millió forintos összkikiáltási árral várja a vásárlókat a BÁV 74. Művészeti Aukciója május 14-én és 15-én a MOM Kulturális Központban.  A festményanyag legizgalmasabb és egyben az árverés legdrágább, 24 millió forintról induló tétele Munkácsy Mihály A bogrács című festménye. A szokásos hazai aukciós sztárok, mint például Rippl-Rónai József, Kádár Béla és Scheiber Hugó alkotásai mellett Szinyei-Merse Pál Faun című képének III. számmal jelzett előtanulmánya, valamint Márffy Ödön Hajó a csatornán (Lac d’amour) című munkája is várhatóan felkelti a műgyűjtők érdeklődését.  A klasszikus, nagyértékű befektetési célú brillekkel gazdagon díszített antik ékszereken kívül Cartier, Bulgari és Baraka darabok is kalapács alá kerülnek. A legnagyobb érdeklődésre egy 70 jádekővel és 10 karátnyi brillel ékített platinakollekció, valamint egy 11 karátnyi briliánssal, 8 karátnyi smaragddal, 10 karátnyi rubinnal és további ametisztekkel ékített virágcsokor melltű tarthat számot. A műtárgyak közül néhány különlegesen ritka Zsolnay kerámia, mint például egy nagyméretű, eozinmázas virágtartó egyetlen fennmaradt példánya emelkedik ki, míg az ezüstök legfigyelemreméltóbb tétele a 19. század híres ötvöse, Szentpéteri József gyűjtői ritkaságnak számító tintatartója.

A festményanyag legizgalmasabb tételeinek egyik közös jellemzője, hogy azok néhány kiemelkedő mester olyan korai alkotásai, amelyek életművük egy-egy fontos kiindulópontjának tekinthetők. Ebbe a körbe tartozik az aukció sztártétele, Munkácsy Mihály A bogrács mű, 1864-ben született festménye, amely a hazai Munkácsy kiállítások állandó szereplője. Ennek elsősorban az az oka, hogy ez egyike Munkácsy legkorábbi műveinek, ugyanis a művész mindössze húszéves volt, amikor megfestette. A kép mozgalmas kompozíciója magán hordozza mestere, Ligeti Antal technikai tudását és látásmódját, akinél 1863-tól dolgozott a festő. Az alkotás fontos szerepet kapott később Munkácsy életében: az 1866-ban fellépő szembetegségét a pesti Szent Rókus Kórházban néhány hét alatt meggyógyító Dr. Hischler István szemorvosnak ugyanis ezzel a képpel hálálta meg a munkáját. 
Szinyei Merse Pál Faun III című, 1868-ra datált, és 22 millió forintról induló kisméretű festménye szintén fontos dokumentuma a művész pályakezdésének. Ez ugyanis Szinyei első nyilvánosan bemutatott alkotásának, a ma a Magyar Nemzeti Galériában őrzött Faun és Nimfa című olajképének az eredeti képtől lényegében csak méretében eltérő előképe. A Faun életművön belüli jelentőségét nem

csak Arnold Böcklin misztikus természetfelfogásának Szinyeire gyakorolt hatása adja, hanem a mitológiai figurák körüli természet eleven és vibráló megfestése is. Ennek ugyanis egyes elemeiben már felismerhetők annak az oldott technikának és plein air tájszemléletnek a kezdetei, amelyek öt évvel később a Majális megalkotásához vezettek.

Ugyancsak a fontos korai művek sorába tartozik Márffy Ödön 1906-ra datált Hajó a csatornán (Lac d’amour) című képe, amely a művész úgynevezett pre-fauves korszakának kiemelkedő darabja. A festő 1903 és 1906 között Bruges-ben töltötte a nyári szünetei egy részét, ami fontos állomás volt számára egyéni stílusának alakulásában. Itteni tartózkodása a kísérletezésről, orientálódásról szólt, ezért ekkor festett képeit érdekes kettősség jellemzi. A most árverésre kerülő, 5,5 millió forintról induló festmény ennek a kísérleti korszaknak egyik jellegzetes példája, ahol Márffy finoman ötvözi a cézanne-i képalkotás módszerét a fauves-ok ragyogó színvilágával. 
Várhatóan sokakat vonz majd Zichy Mihály Harcdöntő párbaj című 1886-os alkotása is, amely az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben című sorozat Jókai Mór által szerkesztett, Magyarországról szóló kötetéhez készült illusztráció. A műhöz Zichy szentpétervári műtermében tíz önálló képet és egy címlapot festett, amelyek közül ma már csak négy, köztük ez a darab maradt fent eredetiben. A többszörösen reprodukált, védett alkotás a magyar műgyűjtés-történet egyik legfontosabb gyűjteményéből, Ernst Lajos kollekciójából került ki, és értékét az is növeli, hogy korábban Zichy Mihály birtokában volt. A hazai aukciókon nagyon ritkán találkozhatunk Zichy Mihály hasonló kvalitású, expresszív műveivel, így a 16 millió forintról induló tétel bármelyik köz-, illetve magángyűjtemény ékköve lehet a jövőben.

Szobotka Imre Patakpart című, kubisztikus motívumokat használó, de lényegét tekintve naturalista indíttatású, 1925-re datálható festménye szintén élénk érdeklődésre tarthat számot. A szemet gyönyörködtető kompozíció egyszerre hirdeti Paul Cézanne művészetének alapos ismeretét, az ebből kifejlődött kubista eredményeket és az absztrakció helyett a realizmus talaján maradó, két háború közötti újnaturalizmus diadalát. A gazdag anyagból Patkó Károly itáliai korszakából származó, Téglagyár című, 6,5 millió forintos kikiáltási árról induló festményét is ki kell emelnünk, amelyen a művész a római iskola tempera-technikán alapuló, lágy színvilágát ötvözte a levegős, nagy színfoltokban felrakott, mégis tudatos szerkezetességre építő komponálással.

Mindezek mellett olyan további hazai aukciós sztárok alkotásaira is licitálhatunk, mint Rippl-Rónai József, Kádár Béla, Scheiber Hugó, Gyarmathy Tihamér, Czene Béla, El Kazovszkij, Nádler István, Bukta Imre, Bolmányi Ferenc és Hencze Tamás.

A műtárgyak kedvelői több Zsolnay különlegességért, így például Zsolnay Júlia alkotásaiért és egy kígyókkal és virágokkal díszített, nagyméretű virágtartóért is harcba szállhatnak. Ez utóbbi, 8 millió forintról induló ritkaság eredetije az 1907-es pécsi országos kiállítás és vásáron a Sikorski Tádé által tervezett Zsolnay csarnok bejáratát díszítette. Az impozáns darab eozinmázas, belső térbe készült változata később megrendelhető volt a Zsolnay-gyártól. A francia rokokó és a szecesszió motívumait ötvöző, virtuóz kivitelezésű műtárgyból jelenlegi ismereteink szerint a most árverésre kerülő darab az egyetlen fennmaradt példány.

A május 15-ei ékszer- és ezüst műtárgy napon Gundel Takács Gábor kalapácsa alá kerülő kollekcióban a szakértők a klasszikus antik ékszerek mellett olyan nagy márkák jól variálható darabjait sorakoztatták fel, mint a Cartier, a Baraka, a Bulgari vagy a Roberto Coin. Az anyagban ezúttal is helyet kaptak a különlegességek. Bár Magyarországon kevésbé ismert, külföldön, különösen a Távol-Keleten folyamatosan árverési rekordokat döntenek a gyémántnál is magasabbra értékelt jádeköves ékszerek. A BÁV ékszerárveréseinek történetében most először egy egyedülálló, 70 nagyméretű jádekövet és 10 karátnyi briliánst tartalmazó platina ékszerkollekció kerül aukcióra, amely 2,2 millió forintos kikiáltási árával a várakozások szerint komoly nemzetközi érdeklődésre is számot tart majd. Szintén jelentős licitharc várható a 11 karátnyi briliánssal, 8 karátnyi smaragddal, 10 karátnyi rubinnal és további ametisztekkel ékített, tenyérnyi nagyságú virágcsokor melltű esetében, amelynek porzói ún. rezgőtűvel készültek. A lenyűgöző ékszer 4,5 millió forinttól várja a vásárlókat. Természetesen ez alkalommal sem hiányoznak a nagyértékű brilles befektetési ékszerek, amelyek között az általában eljegyzési gyűrűnek vásárolt szolitergyűrűk, valamint a népszerű buton fülbevalók mellett egy 3 millió forintos kikiáltási árról induló, nagyméretű brillekkel ékített nyakék is megtalálható.

A 74. aukció az ezüst műtárgyakkal zárul, amelyek között olyan ritkaságokból válogathatunk, mint egy 18. századi aradi szőlőfürt serleg, az Esterházy család nemesi címerével ékített bécsi empire boroskanna, egy nagyméretű magyar art deco doboz vagy egy neoreneszánsz asztali szökőkút. Az aukció utolsó tétele a 19. század legjelentősebb magyar ötvösének, Szentpéteri Józsefnek az unikális biedermeier tintatartója lesz. A Bugáti Pál orvosprofesszornak készített, kivételes mestermű kiemelt darabja lehet bármelyik gyűjteménynek.

Az aukció kiállítását május 4. és 12. között ingyenesen tekinthetik meg a BÁV Aukciósházban (1052 Budapest, Bécsi utca 1.). Az árverésre május 14-én és 15-én, 18.00 órakor kerül sor a MOM Kulturális Központban.

További információk és katalógus: www.bav.hu/aukcio
(x)