Egy műalkotás, egy művész és egy enteriőr: sorozatunkban antik és kortárs műtárgyakat mutatunk be olvasóinknak és szemléltetjük, hogyan simulhatnak bele ízlésesen a mindennapjainkba.

Ma már nem akadály, hogy otthonunk bármely, vagy akár minden szegletébe műtárgyat helyezzünk el. A megfelelő körülmények megteremtése mellett az sem lehet probléma, ha egy kedvelt művet például a konyhába képzelünk el.

Az állagmegőrzés érdekében a legkülönbözőbb biztonsági üvegek közül választhatunk, amelyek segítenek a műtárgyak megóvásában. Mindeközben a modern lakásgépészeti megoldások is lehetővé teszik a hőmérséklet kiegyenlítését, a páraelszívást vagy akár a világítás erősségének szabályozását is. Megfelelő felkészültség mellett és a lehetőségeinket jól átgondolva minden elképzelésünket megvalósíthatjuk. Ha bizonytalanok vagyunk abban, hogy mit is jelentenek a valóságban a műtárgyak számára alkalmas körülmények, akkor azok megállapításában érdemes szakértő segítségét kérni.

Egy letisztult, harmonikus konyhában, mint amilyen képünkön is látható, leginkább a rend uralkodik. Akár egy nappalinak is beillene az enteriőr, csupán néhány fűszernövény és a beépített konyhagép árulkodik a valós funkcióról. Akik a főzésről és az étkezésről szofisztikáltabban gondolkodnak, valamint képesek meglátni vagy megvalósítani a kulináris élvezetekben rejlő művészetet, azok számára igazi ínyencséget jelenthet a tér műtárggyal való kiegészítése.

Regős István (1954-) Munkácsy-díjas képzőművész Szentendrén él és dolgozik. Textilművész feleségével, Regős Annával közösen két design boltot is működtetnek. Ha formai vagy konceptuális finomságokról van szó, akkor személye garantálja a minőséget és a kreativitást. Festményeinek sajátos világára a szürreális, groteszk, abszurd, játékos jelzők illenek a leginkább. Kompozíciói rendezettek és letisztultak, amelyekben mindig akad felfedezni való. Képvilága nagyon szerethető és igen gazdag jelentésréteggel bír.

A Szomjas halak című festmény az ábrázolt motívum és lágy színkezelése miatt került a kiválasztott enteriőrbe. A kompozíció egy elbizonytalanító helyzetet vázol, ugyanis a valóságban eléggé elképzelhetetlen a televízió és a halak egy síkban való jelenléte. Nyilvánvaló, hogy valamilyen szimbolikus utalással van dolgunk ezzel a képpel. A mű inkább a tömeges médiafogyasztási szokásokról árulkodik, leplezetlen iróniával. Ha a mondanivalót átforgatjuk az installálási helyszín funkciójára, akkor szintén egy görbe tükröt kapunk az étkezési szokások helyzetéről. Ez a mű tehát az adott szituációban figyelemfelkeltő tulajdonsággal bír, mégpedig arra segít rávilágítani, hogy a minőség a mennyiségnél sokkal fontosabb és méltányosabb választás.

Kíváncsi vagy, hogy egy-egy enteriőrbe milyen műtárgyakat javaslunk, kövesd rovatunkat a Lakáskultúra oldalán: http://www.lakaskultura.hu/mutargy/