Tombol a nyár, mindenki a saját módszereivel küzd a hőség ellen. Szerencsére a múzeumokban hűs a levegő, így nem kell lemondanunk a művészetek élvezetéről, ráadásul idén nyáron kifejezetten izgalmas kiállításokat nézhetünk meg – erről itt írtunk. Amennyiben viszont otthon maradnánk vagy a tárlatok megtekintése után is a művészet világában elmerülve pihennénk, számos izgalmas film közül válogathatunk, amelyek remek kikapcsolódást nyújtanak egy-egy nyári estén. A műtárgy.com most 5 ilyen alkotást ajánl az olvasók figyelmébe.

Senki többet (La migliore offerta/The Best Offer), 2013

A magának való Virgil Oldman elismert műértő, aki egy aukciósháznak dolgozik. A karrierje csúcsán álló férfi a női portrék megszállottja, az otthona falai között őrzött gyűjtemény kivételesen értékes. Oldman amennyire érzékenyen és szeretettel fordul a műalkotások felé, annyira zárkózott és mogorva embertársaival szemben. Hatvanharmadik születésnapján érdekes telefonhívást kap: egy Claire nevű lány a segítségét kéri a családi örökség eladásában. Hamarosan kiderül, hogy a nő a férfinél is zárkózottabb. Oldman élete kizökken a megszokott kerékvágásból. A film rendezője Giuseppe Tornatore, akinek olyan alkotásokat köszönhetünk, mint a Cinema Paradiso vagy Az óceánjáró zongorista legendája.

Senki többet (La migliore offerta/The Best Offer), 2013

A négyzet (The Square), 2017

A svéd Ruben Östlund filmjét lehet szeretni vagy nem szeretni, az azonban biztos, hogy nehéz közönyösnek maradni az irányában. A film főhőse, Christian egy kortárs művészeti múzeum vezető kurátora, aki pontosan olyan életet él, ahogyan azt a legtöbben elképzeljük. Interjúk, állófogadások, múzeumi partik, menő lakás, menő autó jelentik a mindennapjait, egészen addig, amíg ki nem rabolják az utcán. A banális esemény felkavarja kissé az állóvizet, de ez nem azt jelenti, hogy egy akciófilm bontakozik ki a szemünk előtt. Östlund olyan témákat boncolgat a filmben, hogy mi a művészet, meddig tart az egészséges tolerancia, mennyi köze van a valósághoz a kortárs művészetért rajongó elitnek, meddig lehet elmenni egy performansz vagy éppen a múzeum legújabb kiállítását beharangozó, hatásvadász kommunikáció során. És hogy mi a négyzet? Azon túl, hogy egy neoncsővel határolt terület “… a bizalom és a törődés szentélye. Benne mindenki ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel bír”.

A négyzet (The Square), 2017

Frida, 2002

Frida Kahlo mára minden bizonnyal az egyik legismertebb női alkotó, népszerűsége töretlen, sőt, egyre csak nő. Az idei nyár legjobban várt tárlata is az ő képeiből nyílt a Nemzeti Galériában, és egészen november 4-éig látogatható. A kiállítás mellé kiegészítésként ajánljuk a Salma Hayek főszereplésével készült életrajzi filmet, ami Frida valóban izgalmas magánéletén túl a művészetével is foglalkozik. A filmben keverednek a valós és az álomszerű jelenetek, megelevenednek Frida festményei. Salma Hayek alakítása remek és a film zenéje is megérdemelten nyert Oscart.

Frida, 2002

A művészet templomai: BOSCH – A gyönyörök kertje (Bosch: Garden of Dreams), 2016

A művészet templomai sorozat ismeretterjesztő dokumentumfilmekből áll, nem kell azonban száraz, tudálékos alkotásokra számítanunk. Különösen igaz ez A gyönyörök kertje esetében, hiszen a németalföldi Hieronymus Bosch triptichonja önmagában is az egyik legizgalmasabb mű a művészetek történetében. A szimbólumokkal, bizarr jelenetekkel, apró figurákkal tarkított festmény kiismerhetetlennek tűnik, számos értelmezése létezik. Maga a festő is egy titokzatos személy, halálának 500. évfordulójára készült a film, amelyben művészettörténészek, tudósok, filozófusok, művészek elmélkednek a műről és az alkotóról egyaránt. A festmény varázslatos világában virtuális túrát is tehetünk itt.

A művészet templomai: BOSCH – A gyönyörök kertje (Bosch: Garden of Dreams), 2016

Hölgy aranyban (Woman in Gold), 2015

A film középpontjában egy restitúciós per áll. Maria Altmann, az Amerikába menekült zsidó asszony elhatározza, hogy ügyvédje segítségével visszaszerzi a nácik által eltulajdonított családi kincseket, Klimt 5 alkotását, köztük Adele Bloch-Bauer portréját. Adele-ról két portrét is készített a festő, illetve a Judith I. c. alkotáson szereplő nő arcvonásai is hozzá hasonlítanak. Az első, 1907-ben készült festmény aranyozott háttere a bizánci mozaikok világát idézi fel. Simon Curtis filmje igaz történeten alapul.

Hölgy aranyban (Woman in Gold), 2015

Jó szórakozást kívánunk!

Szerző: műtárgy.com