Részletes keresés

Önlelepződés, önkeresés, kinyilatkoztatás - A német expresszionizmus a Braglia és Johenning gyűjtemények tükrében

Röviddel az 1900 utáni években, részben az új francia művészeti mozgalmak hatására, Németországban sokan kísérletet tettek az addigi művészeti kánon meghaladására. A német művészeti gondolkodás gyors megváltozása elsősorban az olyan nagy hatású műkritikusoknak volt köszönhető, mint Julius Meier-Graefe, valamint azoknak a művészeti lapoknak, mint a Brücke vagy a Sturm, amelyek az új művészeti irányzatokat mutatták be a közönségnek. Szükség volt természetesen az újra fogékony galériatulajdonosok közreműködésére is, akik felkarolták a szinte évről évre változó, újabb művészeti mozgalmakat.

A korszellemre jó példa az a fiatal művészekből álló, lázadó csoport, amelynek tagjai egyetértettek abban, hogy a régi művészetet úgy kell meghaladni, hogy az az életmód megváltozásával is együtt járjon. A Brücke (A híd) művészei a rousseau-i nemes vadak módjára akartak élni, napozni, fürdőzni, szeretkezni a szabad természetben, és közben új művészeti formákkal és színekkel kísérletezni, festeni. A Drezda melletti Moritzburgban lévő tó volt ennek az újfajta életmódnak és művészeti kísérletnek az első helyszíne, ahol Otto Mueller és Erich Heckel egészen új akttípust hoztak létre. Azzal próbálkoztak, hogy hogyan lehet a napfényben gyorsan mozgó, fürdőző női testeket, az életörömöt papíron vagy vásznon kifejezni. Számos tájkép is készült ezekben az években 1905 és 1913 között, de ezek Worringer kifejezésével élve inkább „az absztrakció és beleérzés” mintapéldái, mintsem az igazi természet utánzatai.

Herwarth Walden, az „expresszionizmus pápája” (ahogy őt Kassák Lajos nevezte) még pontosabb meghatározást adott az általa támogatott művészek törekvéseiről. Szerinte az expresszionista festő mindenekelőtt hordozója és elviselője saját vízióinak és saját belső történéseinek. Hevesi Lajos azt emelte ki leginkább, hogy az expresszionizmus lényege a koncentrált érzés kivetítése a formákkal és színekkel. Lyonel Feininger, aki azért ment New Yorkból Berlinbe, hogy ott művészetet tanuljon, feltette magának a nagy kérdést: mi a művészet? Majd a berlini szecessszióhoz és később a Bauhaushoz kötődő mozgalmas pályájának összegzéseként úgy találta, hogy a művészetcsinálás egyfajta önlelepleződés, önkeresés, olykor kinyilatkoztatás. Hasonló, bár misztikusabb következtetésre jutott a Münchenben alkotó művészcsoport, a Blaue Reiter egyik oszlopos tagja, Alekszej Jawlensky is, amikor az arcnak egy olyan formáját igyekezett megtalálni, amely a vallásos érzületet leginkább visszaadja, s ennek során egy modern vallásos érzést kiváltó ikont kívánt létrehozni. „A műalkotás egy látható Isten, és a művészet nem más, mint vágyódás az Isten után” – írta barátjának, Willibrod Verkadenak.


Alexej von Jawlenszky: A lélek dallama, 1922, Renate und Friedrich Johenning Stiftung, Fotó: Linda Inconi-Jansen

A bécsi Leopold Múzeumban most egy olyan különleges kiállítás látható, amely az expresszionista művészetet két jelentős európai magánygyűjtemény, vagyis bizonyos szempontból a legfőbb ítélőszék, a gyűjtő szempontja alapján mutatja be mintegy száz műalkotás segítségével. A kiállítás alapján elmondható, hogy sok esetben a gyűjtő ízlése, ítélete kifinomultabb, mint a művészeti iparban vezető szerepet betöltő múzeumi embereké. Mindenesetre a két szenvedélyes gyűjtő, Gabriele Braglia (Fondazione Gabriele e Anna Braglia) és Friedrich Johenning (Renate und Friedrich Johenning Stiftung) útja, amely az expresszionista művészet iránti rajongáshoz vezetett, teljesen eltérő volt, bár mindketten az 1950-es években kezdtek el gyűjteni. Braglia a gazdag milánói vállalkozó, a futurista Mario Sironi nyomán fedezte a német expresszionizmust az 1980-as években. Paul Klee egyik 1913-as akvarellje (Emékezés Romanshornra) volt az első lépés az olyan izgalmas, a kiállításon látható festmények megszerzéséhez is, mint a kalandos életű orosz grófnő, Marianne Werefkin jó néhány alkotása. Ezek közül talán a legsikerültebb az 1917-ben készült Allee című, mély melankóliát árasztó képe, amelynek talán a cári birodalom összeomlása miatti menekülés, a pénzhiány, a bizonytalanság volt az oka.

A Braglia-gyűjteménybe tartozik még a Brücke jó néhány alkotójának műve, például Max Pechstein életvidámságot sugárzó tájképe, a Sárga ház: erdőkijárat tűző nyári fényben (1919), Otto Mueller egyik legköltőibb és nagyon jellegzetes alkotása, a Két akt az erdőben (1925), valamint Vaszilij Kandinszkij és Gabriele Münter Murnauban készült tájképei is. A Braglia-gyűjtemény részét alkotja még az első világháborúban elesett két nagy tehetség, August Macke és Franz Marc egy-egy jelentős műve is, akik a Kandinszkij köré csoportosuló művészek közé tartoztak. A Renate és Friedrich Johenning-házaspár mondhatja magáénak Alexej Jawlensky egyik leghíresebb alkotását, amelynek címe A szentföldarc: lelki melódia, amelyet 1922-ben festett, néhány Karl Schmidt-Rottluff-akvarellt, August Macke jó néhány olajképét, például a Nők a parkban címűt, amely 1913-ban készült. A felsoroltakon kívül természetesen még számos mű szerepel a két gyűjteményből, többek között Ernst Ludwig Kirchner és Lovis Corinth egy-egy jelentős alkotása is. A kiállításon láható még néhány, inkább az impresszionizmust képviselő nagy festő is, mint Max Liebermann és a worpswedei művészkolóniához tartozó Paula Modersohn-Becker, akinek festésmódját férje annak idején szögletesnek, bizarrnak és esetlennek találta, de akit az utókor jobban elismer, sőt műveit Maurice Denis és Giovanni Segantini képeihez hasonlítja.


August Macke: Nők a parkban, 1913, olaj, karton, 44,5×33 cm, Renate und Friedrich Stiftung, Fotó: Leopold Museum, Manfred Thumberger

A fentiekben csupa olyan művészről esett szó, akiknek a művei szerepeltek a Harmadik Birodalom által 1937-ben megrendezett Elfajzott művészet-kiállításon, hiszen az expresszionisták is a „degenerált” művészeti irányzatokhoz tartoztak, műveiket többnyire eladták vagy elégették, és a művészeket eltiltották az alkotástól. Ezen a kiállításon azonban jelentős súllyal szerepel egy „kakukktojás”, Emil Nolde is, aki ugyan lelkesen belépett a nemzeti szocialista pártba, és Goebbels például megszerezte néhány virágcsendéletét, expresszionista múltja miatt mégis elkobozták képeit, és 1941-ben eltiltották a festéstől. Nolde személye, aki a háború után emlékirataiban megpróbálta áldozatként feltüntetni magát, jelenleg is a viták középpontjában áll. A legújabb kutatások szerint az általa kiadott Meg nem festett képek című akvarellgyűjteménye, amely üldöztetését bizonyította volna, valójában egy korábbi vázlatfüzet volt, az ebben látható rajzok és akvarellek későbbi olajképeinek előkészítését szolgálták. De mint Hans-Peter Wipplinger, a múzeum igazgatója megjegyezte: el kell dönteni, hogy Noldét mint művészt vagy mint politizáló embert állítjuk-e az előtérbe. Mindenesetre lesújtó az a felismerés, mondja Wipplinger, hogy az ő esetében egyszerre van jelen a modernista érzékenység és tehetség, valamint az embertelen náci ideológia iránti lelkesedés.


Max Pechstein: Sárga ház (Erdőút), 1919, olaj, vászon, 69,9×80,3 cm, Fondazione Gabriele e Anna Braglia, Lugano, Fotó: Christoph Münstermann

Tény, hogy Nolde festményeinek széles választéka megtalálható a Braglia- és a Johenning-gyűjteményekben is a 10-es évektől az 50-es évekig, amelyek közül főként virágcsendéletei lenyűgözőek. A kiállítás kurátorának, Ivan Ristićnek köszönhetően a látogató a képek mellett elhelyezett, gyakran poétikus szövegek és világos magyarázatok segítségével igazi bepillantást nyerhet az expresszionista alkotók képeinek keletkezésébe és sajátos világába.

Szerző: Kovács Ágnes
Megjelent az Új Művészet 2020/1-2. számában

 



További cikkek
A világ 10 legdrágább gyémántja

A világ 10 legdrágább gyémántja

2020-05-30

A gyémántékszerek töretlen népszerűségnek örvendenek. A gyémánt státusszimbólum, az erő, a hűség és a jómód jele is egyben. Egyike a legritkább köveknek, amely évmilliárdok alatt, különböző környezeti hatások miatt vált a legkeményebb természetes anyaggá. Amennyiben a súly, a tisztaság, a szín és a csiszolás tökéletes harmóniája áll fenn, egy-egy gyémánt több millió dollárért talál gazdát az aukciókon. A Barneby’s összegyűjtötte a világ legdrágábban elárverezett gyémántkölteményeit, mutatjuk a listát!

Bárki összeállíthatja a saját online kiállítását egy új fejlesztés segítségével

Bárki összeállíthatja a saját online kiállítását egy új fejlesztés segítségével

2020-05-22

A járványhelyzet hatására a kulturális intézmények az online térbe helyezték át tevékenységük jelentős részét, internetes kiállításmegnyitókkal, online kiállításokkal és tárlatvezetésekkel elérve a kultúrára szomjazó közönséget. A londoni székhelyű Art UK a helyzetre reagálva kifejlesztett egy egyedülálló online eszközt, amelynek segítségével bárki kipróbálhatja magát kurátorként.

Archeologikus festészet - Verebics Kati legújabb képeiről

Archeologikus festészet - Verebics Kati legújabb képeiről

2020-05-18

Ókori héroszok és istenségek, személyes ismerősök archetipikus karakterekké formált
portréi, a Közel-Kelet keveréklényei és hiedelemvilága kortárs arcok mögött, Egyiptom
kultúrája és a Kárpát-medence történetei, egzotikum és mindennapiság keverednek
Verebics Katalin transzparens rétegekből építkező képein, melyek a látványtól lassan
elszakadva tartanak a szürrealitás imaginárius világa felé. A 2019-ben MMA-
ösztöndíjat nyert Verebics Katalin műtermében jártunk.

Megelevenített betűk - Oberfrank Luca műveiről

Megelevenített betűk - Oberfrank Luca műveiről

2020-05-12

Nagy méretű hordozók apró betűkkel teleírva, melyek a kiállítótérben képpé változnak. Intermediális kísérletek látható hangok, hallható képek és a képpé változtatott írás körül. A transzcendencia keresése új médiumok felhasználásával, kortárs szakrális művészeti kísérletek Oberfrank Luca MMA-ösztöndíjas alkotó művészi programjában.

KORONA / ÉKSZER - online aukció a gyermekekért - május 11-16.

KORONA / ÉKSZER - online aukció a gyermekekért - május 11-16.

2020-05-11

Az Ékszerek Éjszakája Budapest a FISE támogatásával jótékonysági árverést szervez „KORONA / ÉKSZER – Aukció a gyermekekért” címmel, amely során kortárs magyar ékszertervezők által felajánlott egyedi művek kerülnek árverésre.

Újabb részletek derültek ki Vermeer híres alkotásáról

Újabb részletek derültek ki Vermeer híres alkotásáról

2020-05-07

Újabb titkok derültek ki Vermeer egyik leghíresebb alkotásáról, a Leány gyöngy fülbevalóval című festményről – számol be róla a Barneby’s. Az 1665 körül készült művet 25 év után vetették alá újra alapos műszeres vizsgálatnak.

Próbálta már?

Hirdetés feladása

Meghirdetheti eladó műtárgyait.

Aukciós értesítés

Valamennyi új aukciós katalógusról email értesítést kap.

Műtárgyfigyelés

A keresésének megfelelő műtárgyakról értesítést kap.

Értékbecslés

Értékbecslést kérhet műtárgyáról.

Kedvencek

Elmentheti kedvenc műtárgyait, hogy később a Kedvencek menüpontban könnyen megtalálhatók legyenek.

Projektjeink

Partnereink

Hiba!

  • A művelethez kérem jelentkezzen be!

Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozáshoz adja meg az e-mail címét és kattintson a feliratkozás gombra.