Mindannyiunkban él valami természetes kíváncsiság egy műtárgyat látva. Ha érdekesnek, izgalmasnak találjuk, általában elgondolkodunk azon is, hogy hogyan jött létre. Milyen technikákkal, praktikákkal, anyagokkal, titkos, csak az adott művészre jellemző "trükkökkel" érte el azt a hatást az alkotó, amit a múzeum falán lógó képen látunk vagy a térbe állított szobron figyelhetünk meg. Gyakran tovább is megyünk gondolatban, elmélázva az örök és gyakran feleslegesnek mondott kérdésen, hogy mi volt a művész célja, mit szeretett volna kifejezésre juttatni a tárgy által. És amikor az elkészült, vajon elégedett volt-e vele vagy épp ellenkezőleg, a mű nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket és most tovább kell keresnie az adott művészi "problémára" a megoldást. Mindezek a kérdések azonban általában megválaszolatlanok maradnak, kivéve azon ritka esetekben, amikor lehetőségünk nyílik belátni a színfalak mögé, tehát a műteremlátogatások során. A kortárs művészek (és művészet) megismerésének talán legjobb módja, ha meglátogathatjuk őket ott, ahol nap mint nap elmélyülten dolgoznak, kísérleteznek, ahol készülőfélben lévő vagy már kész munkáik veszik körbe őket, ahol már maga a tér is beszédes lehet. Folytatva népszerű műteremlátogatás sorozatát, a műtárgy.com tavasszal ismét három műterembe invitálja az érdeklődőket.

A műtermekben szakmai beszélgetés során a látogatók bepillantást nyerhetnek a művészi alkotófolyamatba és ezzel közelebb kerülhetnek a kortárs művészet megértéséhez is. Mindemellett pedig természetesen az sem elhanyagolható szempont, hogy közvetlen közelből ismerhetnek meg egy-egy érdekes személyiséget, egy-egy kiváló alkotót. Idén tavasszal Csurka Eszter, Konok Tamás és Jovián György műtermét keressük fel.

Csurka Eszter

Csurka Eszterhez március 29-én megyünk. A nála tervezett látogatás már csak azért is izgalmasnak ígérkezik, mert, ha van sokoldalú művész, akkor ő mindenképpen az. Ugyan a főiskolán fotót és alkalmazott grafikát tanult, komoly sikereket ért el a festészet, a szobrászat és a performansz területén, sőt, az ékszertervezésben is. A performanszok során gyakran ötvözi a különböző műfajokat és festményeire is jellemző a vegyes technika. Speciális technikával víz alatt komponál szobrokat, festményei különleges hangulatúak, rajtuk az olykor szürreális motívumok mintha mozgásban lennének. Munkái többek között megtaláljuk a Magyar Nemzeti Galériában, a Pécsi Képtárban, a Kiscelli Múzeumban és a debreceni MODEM-ben. Jelenleg egyéni kiállítása van az Ybl Budai Kreatív Házban. A mi időnk című tárlat március 20-ig látogatható, jó felkészülés lehet akár a műteremlátogatáshoz is.

Konok Tamás

Konok Tamás januárban ünnepelte nyolcvankilencedik születésnapját. Kétségtelenül a tapasztalt festőgenerációhoz tartozik. Nonfiguratív festésmódjára, amelyben jelenleg is alkot, Párizsban talált rá, ahol évtizedekig élt. Ez a nonfiguratív festés nála oldottabb, líraibb formát ölt, mint például Bak Imre vagy Nádler István esetében. Pályája kezdetén figurális képeket készített, a hetvenes évek elején pedig építészettel kapcsolatos munkái voltak, reliefek, plasztikák kerültek ki a kezei alól. Művei a világ számos művészeti intézményében megtalálhatók, itthon például a Kassák Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában, a Szépművészeti Múzeumban és a pécsi Janus Pannonius Múzeumban. Műtermét április 26-án keressük fel.

Jovián György

Jovián György a bukaresti Képzőművészeti Főiskolán végzett festőművész és grafikus, 1982-ben költözött Budapestre. Habár művészetében olykor kitérőket tett az absztrakció irányába, végül visszatért a realista festésmódhoz, amely az új eklektikával mutat szoros rokonságot. Részletgazdag, precízen megfestett képein mitológiai szimbólumokkal is találkozhatunk. Témája gyakran a mindennapi élet, az elmagányosult, kiszolgáltatott ember, a romok és a pusztulás. A képek hangulata gyakran melankolikus, ez nemcsak a témának köszönhető, hanem a színhasználatnak is. Műveivel többek között a Magyar Nemzeti Galériában és a Ludwig Múzeumban találkozhatunk. Műtermének ajtaját május 17-én nyitja meg előttünk.

Az eseménysorozatról további információkat itt talál.

Szerző: műtárgy.com

Forrás: Portfolio.hu