Részletes keresés

TEFAF, Maastricht, március 16–25.

TEFAF, Maastricht, március 16–25.

Henry Moore-mű volt a legdrágább

A világ legjelentősebb régiségvására, a TEFAF (The European Fine Art Fair) az idén ünnepelte negyedszázados jubileumát. A rendezvényt 1975-ben alapították, és az első évtizedben 2-3 évenként ismétlődött, hogy azután 1987-től évi rendszerességre váltson. Kezdetben régi mesterek festményeit és középkori szobrokat állítottak ki, majd az évek során újabb szekciókkal és kategóriákkal bővült: 1991-től a modern és a kortárs művészet képviselői is helyet kaptak a TEFAF-on.

Az idén 265 galéria állított ki 9 szekcióban. A régiség 102 standon dominált, míg a festmények részlegét 59, a modern/kortárs művészetet pedig 51 galéria képviselte. A vásáron helyet kaptak még a papírmunkák, a design, a modern ékszer, a klasszikus antikvitás, a festmény, valamint a fiatal galériáknak esélyt adó Showcase-projekt.

A TEFAF-on a művészettörténet legendás alakjai és a kortárs művészet legvágyottabb művei egyaránt megtekinthetők. A minőségi garancia biztosításához a 30 ezer műtárgy darabonkénti vizsgálatát 29 szakmai bizottság 175 szakértője végezte. A vásár a műtárgyak minőségét, mennyiségét, a standok és a környezet designját illetően olyan reprezentatív múzeumnak is tekinthető, ahol minden eladó.

Ugyanakkor a minőséget a visszafogott elegancia kíséri, és a vásárlásokban is a hozzáértés, az alapos tájékozottság uralkodik. A műtárgyak vevői – akár több generációs műgyűjtői múlttal és biztos financiális háttérrel maguk mögött – otthonosan érzik magukat a rendezvényen. A 72 ezer látogató csaknem fele külföldről érkezett, az exkluzív megnyitón több mint 10 ezer meghívott vendég vett részt. Az oroszok mellett az ázsiai, kínai, Hong Kong-i és szingapúri gyűjtők is jelen voltak. Érdekesség, hogy egy százfős, szervezett kínai szakembergárda is részét képezte a VIP-programnak. Annak ellenére, hogy közel 240 múzeum képviseltette magát, a műtárgyaknak csak 15 százaléka került közgyűjteményekbe, a többit magánszemélyek vásárolták meg. Az érdeklődés hasonló arányban oszlott meg a régiségek, a régi mesterek és a modern/kortárs művészet iránt.

A negyedszázados évforduló nem a legjobb gazdasági helyzetben találta Európát és a TEFAF-ot. A műkereskedők is igyekeztek biztosra menni, és inkább a közepes értékű műveket állították ki: 10 millió euró fölötti árban már nehezebb volt műtárgyat találni. A régiségre szakosodott vásár legdrágább művét a modern/kortárs szekcióban lehetett megtekinteni: Henry Moore fekvő, fekete márványfiguráját a montreali Landau Fine Art galéria állította ki, és 35 millió dollárt kért érte.

A londoni Dickinson galéria Vincent van Gogh Krumpliszedők című festményét hozta el 4 millió dollárért. Ahhoz képest, hogy a mű félszáz évig rejtve volt, elég kedvező áron kínálták. A kortárs művek valahogy mégis kelendőbbnek bizonyultak, például a Schönewald Fine Arts (Düsseldorf) az Anthony Meier (San Francisco) galériával karöltve különleges Gerhard Richter-képek sorozatát (festmények, átfestett fotók, papírmunkák) hozta el, amelyek 80 százalékát már az első napon eladták, majd a hétvégén teljesen kiárusították a készletet. A Kleine Strasse (1987) 5,7 millió dollárért talált gazdára. A müncheni Daniel Blau galéria 200 darab, korábban ismeretlen, 1950–1959 között készült Andy Warhol-rajzot kínált, egyenként 50–60 ezer dollárért. A papírmunkák olyan kapósak voltak, hogy a standot már az első nap végén újra kellett installálni. A párizsi Tornabuoni galéria Lucio Fontana mini-retrospektívjéval (35 mű) mutatkozott be az 1950-es évektől visszamenőleg. A londoni Hamiltons Gallery a fotóművészet nagyjait – Helmut Newton, Richard Avedon és Irving Penn műveit – tárta a közönség elé. A TEFAF Design szekcióban a párizsi Galerie Downtown François Laffanour a népszerű Jean Prouvé bútorait állította ki.

A régebbi műveket képviselő szekcióban is akadtak különlegességek. A londoni Rupert Wace Ancient Art ritka egyiptomi mészkő domborművet kínált az első fáraónő, Hatsepszut (i. e. 1479–1457) korszakából, s a ritkaságot még a megnyitó napján megvásárolta egy amerikai gyűjtő 680 ezer euróért. Augustus császár felesége, Livia portréját 2 millió euróért kínálta az amszterdami Kunsthandel Mieke Zilverberg. A brüsszeli Gisele Croes 3 millió dollárt kért egy kínai Shengding edényért a keleti Zhou-dinasztiából. A Bernheimer and Colnaghi galéria Rubens Keresztrefeszítés című művét szintén a megnyitó napján értékesítette 3,5 millió euróért. A már említett Landau Fine Arts Le Corbusier-től 5 festményt mutatott be, amelyek Heidi Weber gyűjteményéből származtak. Mindezek ellenére a régebbi mesterek műveit képviselő szekcióból hiányzott az idén az emblematikus remekmű.

A Showcase-szekcióban hosszú listából választották ki azt a 6 „fiatal” galériát, amely lehetőséget kapott a részvételre ezen az igen kiemelkedő jelentőségű vásáron. A kiválasztásnál a magas színvonal mellett kritériumként szerepelt a galéria nemzetközi elismertsége, életkora, legalább 3, de legfeljebb 10 évre visszatekintő működése. Az idén 3 brit, 1-1 olasz, illetve francia kiállító került be ebbe a körbe, és először szerepelt kelet-európai, pontosabban magyar: a budapesti Kálmán Makláry Fine Arts.

A TEFAF negyedszázados évfordulója alkalmából néhány újdonsággal is előrukkolt: a szokásos éves jelentés mellett (TEFAF Art Market) az idén Clare McAndrew közreműködésével a 25 éves múltra visszatekintő kötetet is kiadtak. Először szerveztek műkereskedelmi szimpóziumot is: az Artnet támogatásával megrendezett eseményen olyan témák szerepeltek, mint a műtárgyba történő befektetés kockázata és jutalma, a nemzetközi műkereskedelmi piac áttekintése, a műgyűjtés mint szenvedély és mint befektetés. Itt tették közzé azt a jelentést is, amely szerint a tavalyi adatok alapján a műkereskedelem történetében először és az amerikaiak dominanciáját (29 százalék) megtörve a kínaiaké volt a legnagyobb részesedés (30 százalék) a nemzetközi piacból.

Bagyó Anna

17_henry_moore_fekv_alak_1977x

További cikkek
ArtReview Power 100 – 2019 A status quo megkérdőjelezése

ArtReview Power 100 – 2019 A status quo megkérdőjelezése

2020-02-17

A menetrendet betartva idén november közepén is megjelent a művészeti szcéna szereplőit rangsoroló listák legismertebbje, az ArtReview Power 100-a, és miközben ezt is viták fogják kísérni, a rangsor ezúttal „konszenzusosabbnak” tűnik az elmúlt években közzétetteknél.

Milyen műtárgy illik egy hálószobába?

Milyen műtárgy illik egy hálószobába?

2020-02-12

Az antik tárgyakat nemesnek, a kortársakat viszont lendületesnek látjuk? Mindkettő vonz minket, de bizonytalanok vagyunk, hogyan illeszthetjük össze őket? Íme egy szép példa arra, hogy lássuk, milyen harmonikusan tudnak együtt élni régi korok és napjaink műtárgyai.

Műtárgy: antik és kortárs kalandja

Műtárgy: antik és kortárs kalandja

2020-02-06

Az antik tárgyakat nemesnek, a kortársakat viszont lendületesnek látjuk? Mindkettő vonz minket, de bizonytalanok vagyunk, hogyan illeszthetjük össze őket? Íme egy szép példa arra, hogy lássuk, milyen harmonikusan tudnak együtt élni régi korok és napjaink műtárgyai!

Próbálta már?

Hirdetés feladása

Meghirdetheti eladó műtárgyait.

Aukciós értesítés

Valamennyi új aukciós katalógusról email értesítést kap.

Műtárgyfigyelés

A keresésének megfelelő műtárgyakról értesítést kap.

Értékbecslés

Értékbecslést kérhet műtárgyáról.

Kedvencek

Elmentheti kedvenc műtárgyait, hogy később a Kedvencek menüpontban könnyen megtalálhatók legyenek.

Projektjeink

Partnereink

Hiba!

  • A művelethez kérem jelentkezzen be!

Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozáshoz adja meg az e-mail címét és kattintson a feliratkozás gombra.