Részletes keresés

Új befektetési őrület hódít, lassan már felkapottabb, mint a bitcoin

Az egész egy szivárványos, repülő macskás mémmel kezdődött, amit néhány hónapja 600 ezer dollárért adtak el, most pedig már ott tartunk, hogy 69 millió dollárt, vagyis 21 milliárd forintot adtak egy olyan digitális képért, amit bárki ingyen is megnézhet a neten. A két műalkotásban az a közös, hogy mindkettő eredetijét NFT-ként, vagyis blockchain technológiára épülő tokenként adták el, a hangsúly azonban itt az eredetin van, hiszen, mint ahogy a fizikai valójukban létező műalkotásoknál, úgy a digitális alkotásoknál is sokat érhet az, ha valaki az elsőt, az igazit birtokolja. A globális likviditásbőség egy újabb piacon, most az NFT-knél okoz őrületet, ahol sokak által értéktelennek tartott digitális termékek kelnek el vagyonokért, de amely hosszabb távon a művészek támogatásában és általában a kriptodevizák és a blockchain technológia elterjedésében is segíthet.

Értékes az eredeti

A jelenség hátterében a bitcoinhoz hasonló blockchain technológiára épülő token áll, amely a „non-fungible token”, vagy NFT nevet viseli. A gyűjtők a különböző eszközökhöz, például, képekhez, animációkhoz, videókhoz kapcsolt tokenek segítségével tudják bizonyítani az adott eszköz eredetiségét, például egy műalkotás esetében.

A bitcoinnal szemben azonban van egy igen lényeges különbség: míg egy bitcoin token mindig ugyanannyit ér, mint a másik bitcoin token, addig az NFT teljesen egyedi, a hozzá tartozó információkat pedig a blockchainben tárolják, így azok örökre megmaradnak, utólag megváltoztatni nem lehet őket. Tehát lényegében arról van szó, hogy a tokenek egy digitális eszköz tulajdonjogát testesítik meg, a blockchainben pedig eltárolják a tranzakcióhoz tartozó adatokat: a létrehozás dátumát, azt, hogy mikor adták el, és azt, hogy kinek.

Egy gyakorlati példa: az alábbi Nyan Cat mém talán sokaknak ismerős lehet. Az eredeti GIF megalkotója NFT formában értékesítette az alkotást 300 ethereumért, ami akkori árfolyamon számolva közel 600 ezer dollárnak felel meg.

Persze nyilván felmerül a kérdés, hogy mi értelme van ennek az egésznek, és ki fizetne ilyesmiért, ha bárki, aki internetkapcsolattal rendelkezik, két kattintással elérheti a neten a mémet?

Az elképzelés itt az, hogy Mona Lisás posztert is tudunk venni a Louvre szuvenír boltjában, de attól még az eredeti kép ugyanúgy a múzeum tulajdonában marad és a poszter értéke is töredéke da Vinci műremekének, az analógia alapján pedig egy digitális alkotás eredetije is lehet jóval értékesebb, mint a neten elérhető másolatok.

A nonfungible.com adatai szerint egyébként tényleg valóságos robbanásról beszélhetünk, hiszen az elmúlt egy hónapban több mint 176 ezer NFT cserélt gazdát, összesen 222 millió dollár értékben, 1264 dolláros átlagáron és a következő ábrán jó látszik, hogy igazán csak tavaly decemberben kezdett felfutni az NFT-k értékesítése.

art
Forrás: nonfungible.com

De miért történik ez az egész? Miért fizetnek emberek vagyonoknak megfelelő összegeket látszólag sokak számára teljesen értéktelen termékekért? Az egyik lehetséges választ Qiao Wang fogalmazta meg, aki korábban trader volt, most pedig egy DeFi inkubátor programban dolgozik.

A "wealth effect" közgazdaságtanban azt jelenti, hogy az egyén vagyonának növekedésével a költési hajlandósága is növekszik. Ez a hatás elméletben akkor is jelentkezik, ha valakinek ténylegesen több pénze lesz például a bankban, de akkor is, ha az eszközeinek az értéke emelkedik. Vagyis az emberek akkor is gazdagnak érezhetik magukat, amikor az eszközeik felértékelődnek.

Ha a kriptodevizákat nézzük, akkor például az ethereum árfolyama tavaly több mint tízszeresére emelkedett, de voltak olyan kriptodevizák, amelyek még ennél is jobban tejesítettek, a BNB (ami a Binance nevű kriptotőzsde saját kriptodevizája) árfolyama például hússzorosára emelkedett ugyanezen az időtávon. Tehát aki tartott nagyobb mennyiségben kriptodevizákat az elmúlt 12 hónapban az jó eséllyel szép vagyonra tett szert, most pedig eljött a költés ideje, ez pedig a kriptodevizák népszerűségének növekedésével karöltve átgyűrűzött a szélesebb tömegek felé.

Az eddigi rekord

A Chritie’s első, kizárólag digitális műveket felsorakoztató árverésén az amerikai Beeple - eredeti nevén Mike Winkelmann - alkotása NFT-ként került eladásra,

69 millió dollárért, vagyis közel 21 milliárd forintért.

Ez - a digitális művészetben - új rekordnak számító eladás Beeple-t napjaink top három "legdrágább" élő művésze közé emelte. Összehasonlításként Vincent van Gogh L’allée des Alyscamps című műve 71,5 millió dollárért cserélt gazdát 2015-ben, bár fizikai formában.

A művész 2007 óta minden nap egy új virtuális műalkotást készít; az aukcióra bocsátott több ezer képből álló kollázs Minden nap – Az első ötezer nap címmel így több mint 13 év munkája. Mi több, ahogy a Chritie’s is megerősítette, ez az első teljesen digitális, NFT alapú műalkotás a nagy aukciósházak egyikének árverésén, amelynek közvetítését az utolsó percekben 22 millió ember követte. 

beeple-2-002-439360
Forrás: BEEPLE / CHRISTIE'S / BBC

Két héttel ezelőtt a hazai piacon is új mérföldkőhöz érkezett a digitális műkereskedelem: Weiler Péter Bitcoinbánya az Alföldön című számítógépes grafikáját Kacsuk Péter műgyűjtő vásárolta meg egy ethereumért, vagyis közel 550 000 forintért.

Így a kortárs piacon ez a virtuális alkotás az első kriptodevizáért elkelt magyar műtárgy.

A ló túloldala

Az egész NFT-trend a kripto-ökoszisztéma fejlődésének egyik manifesztálódása, és kifejezetten egészséges lehet mind a művészet felkarolása, mind a kriptodeviza-piac további fejlődése szempontjából, főleg, ha sikerülne megugrani azt a technológiai akadályt, hogy nem csak digitális termékekhez lehetne NFT-t rendelni, hanem fizikai tárgyakhoz is. Viszont az is tagadhatatlan, hogy egyesek itt is képesek átesni a ló túloldalára.

A brooklyni filmrendező, Alex Ramírez-Mallis nem a filmes teljesítményével került legutóbb reflektorfénybe, hanem egy igen rendhagyó „műalkotással”, amit NFT formájában értékesített. A mű címe „One Calendar Year of Recorded Farts”, és igen, pontosan arról van szó, amit a cím sugall. Talán nem is az a meglepő az egészben, hogy ezt megpróbálta eladni, hanem az, hogy sikerült is neki, 0,2415 ethereumért vették meg múlt hétvégén, ami az 1783 dolláros vasárnapi záró árfolyamon számolva 430 dollárnak (133 ezer forint) felel meg, ami nem rossz pénz, ha azt nézzük, hogy az egész egy totális viccként indult, amit a filmrendező a barátaival talált ki.

Itt azért felmerül a kérdés, hogy a vevő valóban művészeti értéket látott az alkotásban, vagy inkább csak próbál egy kis pénzt keresni az új NFT-őrületen.

Első ránézésre az utóbbi válasz tűnik valószínűbbnek, főleg, ha megnézzük az olyan aukciós oldalakon megjelent NFT-ket, mint az Opensea. Példaként az oldal megnyitásakor az Explore fülön egyből szembe jön a Crypto Duuudes #65 nevű NFT. A termék leírása a következő:

"A Crypto Duuude-k magas minőségű NFT műalkotások. Minden Crypto Duuude egyedi, és saját jellemzőkkel rendelkezik. Minden Crypto Duuude különbözik a többitől, és ez mindegyiket ritkává teszi! Csak 300 Crypto Duuude NFT karakter lesz. Magas minőségű művészet, korlátozott készlet. Ez azt jelenti, hogy miután az első Crypto Duuude-kat elvitték, nehezebb (és drágább) lehet hozzájuk jutni. Mennyi Crypto Duuude-t fogsz tudni összegyűjteni?"

A projektet egyébként 2021 februárjában indították a holnapjuk szerint, tehát elég gyanús, hogy itt egyáltalán nem a művészeti érték, hanem az üzleti érdek és az NFT-őrületből való profitálás áll a termék mögött.

Crypto Duuudes #65
Forrás: Cryptoduuudes

Egy másik érdekes műalkotás a világ első NFT alapon kínált digitális háza. A "Mars Ház" új tulajdonosa 288 ethereumot - nagyjából 515 ezer dollárt - fizetett a múlt héten Krista Kim digitális művésznek a csupán virtuálisan létező ingatlanért. Kim a The Smashing Pumpkins amerikai rockegyüttes tagjával, Jeff Schroederrel közösen készített kísérőzenét az ingatlanhoz.

Persze a mémek ura, a Tesla Technokingje, Elon Musk sem maradhatott ki az NFT-őrületből. A Tesla-vezér szokása szerint Twitterre írta ki, hogy elad egy NFT-ről szóló techno számot, NFT-ként.

Végül Musk másnap meggondolta magát, pedig az aukció egészen 1,1 millió dollárig jutott.

Szintén nagy port kavart, mikor Jack Dorsey, a Twitter CEO-ja bejelentette, hogy NFT formájában áruba bocsátja az első Twitter-bejegyzését, amiben annyi állt, hogy „épp állítom be a twttrem”. A tweetet végül a szerencsés Sine Estavi szerezte meg a közel 3 millió dollárig felpumpált, két hétig tartó aukción. Estavi egyébként Elon Musk aukcióján is a legmagasabb ajánlatot tette, mielőtt Musk visszavonta az egészet.

A befolyt összeget Dorsley jótékony célra fordította.

Hogy lehet venni, eladni és készíteni NFT-t?

Nem túl bonyolult létrehozni egy NFT-t, elég beregisztrálni az egyik aukciós oldalra; kell egy digitális pénztárca, valamennyi ethereum, és csak fel kell tölteni a fájt, megadni hozzá opcionális paramétereket, mint például leírást, vagy ajánlati árat, az NFT-t pedig onnantól kezdve bárki megvásárolhatja.

A vásárlás ugyanennyire egyszerű, a népszerű aukciós oldalak valamelyikére be kell regisztrálni, mint az OpenSea, a Mintable, a Nifty Gateway vagy a Rarible. Ezek mellett vannak niche NFT-piacok is, mint az NBA Top Shot, ahol kosaras videókat lehet venni, vagy a Valuables, ahol tweeteket, mint Jack Dorsey-ét. Itt is szükség van digitális pénztárcára és természetesen ethereumra a vásárláshoz, de bizonyos esetekben más ERC-20-as tokenek is használhatók, mint a WAX vagy a Flow.

Amire viszont figyelni kell, hogy ezeken az oldalakon különböző díjakat számítanak fel, mint az úgynevezett "gas fee", ami a tranzakció lebonyolításához szükséges energiaszükségletet takarja. Emellett bizonyos esetekben konverziós díjat is felszámítanak például a dollár ethereumra váltásáért.

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ezek az aukciós oldalak bizonyos szempontból szembe mennek a kriptodevizák filozófiájával, ami decentralizáltságról szól, ezek az oldalak pont centralizált szerepet töltenek be, de közben az is igaz, hogy nagyban megkönnyítik az eladó és a vevő összekapcsolását.

Mi a baj az NFT-vel?

Sokan kiemelték, hogy az NFT-k legnagyobb problémája az ökológiai hatásuk. A NFT-k létrehozása és az azt követő tranzakciók (például licitálás, vagy viszonteladás) igen komoly energiaigénnyel rendelkeznek. Ha ezt összevetjük azzal, hogy egyre népszerűbb az NFT-piac, akkor könnyen belátható, hogy nagy volumenek mellett jelentős környezetkárosító hatása lehet a trendnek.

Etikai szempontból felmerül az a kérdés, hogy mi van akkor, ha valaki más kezdi el árulni az eredeti alkotó munkáit. RJ Palmer, digitális művész Twitteren figyelmeztette az alkotótársait, hogy valaki csalással lényegében ellopja az eredeti munkáikat és NFT-ként értékesíti.

Bár a blockchain technológia önmagában biztonságos, a rá épülő applikációkról ez nem minden esetben mondható el. A Nifty Gateway felhasználói például arról számoltak be, hogy hackerek törték fel a felhasználói fiókjaikat és több ezer dollár értékben loptak el NFT-ket. Az áldozatok egy része közölte azt is, hogy az ellopott digitális eszközöket utána Discordon és Twitteren árulták. Ez egyébként részben azért is történhet meg, mert a blockchain biztonsági mechanizmusa a hamisítást előzi meg, nem a lopást. Ha valaki NFT-t lop és eladja, akkor a blockchainben a tranzakció visszafordíthatatlanul rögzítésre kerül.

Egy másik probléma, hogy lehetséges ugyanabból a fájlból több NFT-t is készíteni. Továbbá arra is van lehetőség, hogy ha egy adott alkotásból nem létezik NFT, akkor valaki létrehozhat egyet, anélkül, hogy ténylegesen az alkotás valódi tulajdonosa lenne, így elindítva egy fals tulajdonosi láncot.

Összefoglalva tehát bőven lehet találni lyukakat ebben az új trendben.

Többek között az NFT-őrületről is beszélgettünk legutóbbi podcast adásunkban Mogyorósi Attilával, a Coincash.eu ügyvezetőjével és társalapítójával:

Címlapkép: Pascal Le Segretain/Getty Images


Forrás: Portfolio.hu
További cikkek

Próbálta már?

Hirdetés feladása

Meghirdetheti eladó műtárgyait.

Aukciós értesítés

Valamennyi új aukciós katalógusról email értesítést kap.

Műtárgyfigyelés

A keresésének megfelelő műtárgyakról értesítést kap.

Értékbecslés

Értékbecslést kérhet műtárgyáról.

Kedvencek

Elmentheti kedvenc műtárgyait, hogy később a Kedvencek menüpontban könnyen megtalálhatók legyenek.

Projektjeink

Partnereink

Hiba!

  • A művelethez kérem jelentkezzen be!

Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozáshoz adja meg az e-mail címét és kattintson a feliratkozás gombra.