Új művészeti folyóirat – befektetőknek is

A múlt héten új taggal gazdagodott a művészeti folyóiratok magyarországi családja; megjelent a világ egyik legtekintélyesebb művészeti magazinja, a Flash Art hazai kiadása. A magyar lappiac eddig sem szűkölködött művészeti kiadványokban, ezért egy új folyóiratot nagyon pontosan kell pozicionálni ahhoz, hogy sikeres lehessen. A segítséget éppen a nemzetközi háttér adja meg ehhez, hiszen egyrészt lehetőséget teremt arra, hogy az új lap tallózzon a művészeti szcénában világszerte bejáratott kapcsolatrendszerrel rendelkező „anyakiadványban” megjelenő beszámolókból és elemzésekből, bemutassa a nemzetközi művészeti színtér legfontosabb szereplőit és trendjeit, másrészt pedig – ugyanezen kapcsolatrendszer segítésével – egyengesse a hazai kortárs művészek és az őket képviselő galériák útját a nemzetközi színtérre. Ez utóbbi misszió ma különösen fontosnak tűnik, hiszen a magyar kortárs szcénára jelenleg jutó figyelem kisebb, mint amit kvalitásai indokolnának és kisebb annál is, ami némely környező ország legfontosabb alkotóinak munkásságát kiséri. A nemzetközi kitörés, ami minden művészgeneráció természetes vágya és törekvése, ma különösen fontos, hiszen a hazai piacot erősen megviselték az utóbbi évek gazdasági gondjai, minek következtében a nemzetközi megmérettetésben való helytállás egzisztenciális kérdés is. A remélt nemzetközi siker aztán természetesen az érintett művészek és galériáik itthoni pozícióját is kedvezően befolyásolja, hiszen aki külföldön is eladható, az a hazai, a befektetési szempontokat vásárlásaiknál mindinkább érvényesítő, sokszor érvényesíteni kényszerülő gyűjtők körében is jóval nagyobb érdeklődésre számíthat. A jobb nemzetközi pozíciók eléréséhez kevés a művészi teljesítmény; a jövő remélt sztárjait fel is kell építeni. Ebben a folyamatban játszhat aktív szerepet az új lap, elsősorban persze nem azzal, hogy saját oldalain felhívja a figyelmet a nemzetközi karrier esélyét magukban hordozó művészekre, hanem azzal, hogy ily módon segíti bekerülésüket a Flash Art nemzetközi, angol nyelvű változatába. Ennek jók az esélyei, márcsak azért is, mert a nemzetközi változat new yorki szerkesztője, Nicola Trezzi a Prágai Biennálé kurátoraként általában is jól ismeri a térség kortárs művészetét s emellett a tavalyi Art Market Budapest egyik kurátoraként gazdag tapasztalatokkal rendelkezik a hazai szcénáról is. Trezzi vihar előtti csendet érzékel most nálunk, és szerinte Magyarország jó eséllyel lehet a következő ország a térségben, amelyik nagyobb nemzetközi figyelmet tud generálni saját művészei iránt. A gyűjtőknek, befektetőknek tehát érdemes odafigyelniük arra, kiket „fedez fel” a magyar Flash Art. A nemzetközi kiadásba való bekerülésre várók sora persze hosszú, már csak azért is, mert a Flash Artnak nem a magyar az egyetlen nemzeti mutációja. A reményt azonban joggal élteti az a tény, hogy a nemzetközi kiadásnak már a május-júniusi számában is 4-6 kortárs magyar művész fog szerepelni. A magyar változat első száma egyébként – olyan külföldi sztárok mellett, mint Gerhard Richter vagy Ilja és Emilia Kabakov – a nemzetközi porondon névjegyüket már letett hazai művészeket mutat be, így Várnai Gyulát, Magyar Ádámot, Nagy Krisztát és a Borsos Lőrinc művésznéven alkotó duót, Borsos Jánost és Lőrinc Lillát. Beszámol a lap a nemzetközileg jelenleg talán legmagasabban jegyzett művészeink, Maurer Dóra és Csörgő Attila fontos tavalyi külföldi szerepléseiről is. Épp ezek a szereplések,  Maurer sikere az isztambuli biennálén, vagy Csörgőnek a bécsi Secessionban a napokban zárult kiállítása mutatják, hogy az utóbbi hónapokban valami már megpezsdült a magyar kortárs színtér körül, a Flash Artnak tehát van mire építenie.

A magazin magyarországi debütálásának időzítése abból a szempontból is kedvezőnek mondható, hogy a globális gazdaság ijesztő állapota, az eurózóna válsága, a recesszió veszélye felértékeli a műtárgy, mint befektetési forma szerepét. A hazai kortárs piacra az elmúlt évben ugyan még alig gyakorolt hatást ez a tény, a nemzetközi műtárgypiac tavalyi csúcsteljesítménye, és ezen belül a kortárs szektor újjáéledése azonban az itthoni trendek jövőjére nézve is reményt keltő.

A Flash Art magyarországi megjelentetése a Műcsarnok élére tavaly kinevezett Gulyás Gábor programjának egyik fontos eleme volt. A Műcsarnok Nonprofit Kft. lett a lap kiadója is, mely az induláshoz 20 millió forintos támogatást kapott a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretéből. A továbbiakban a lapot alapvetően a hirdetési bevételekből és az eladásból kívánják fenntartani, nem kizárva annak lehetőségét, hogy a jövőben az NKA folyóirat-kiadási kollégiumánál is pályázzanak támogatásra. Gulyás és Rieder Gábor, a lap főszerkesztője a magyar Flash Arttal értelmiségi olvasók széles körét kívánja elérni. Miközben javítani igyekeznek a hazai kortárs szcéna szereplőinek nemzetközi esélyeit,  olvasóik számára az anyalapból átvett cikkekkel nyitnak ablakot a globális színtérre. A két fő „csapásvonal” közötti arányok akár számról számra is változhatnak, mert a magyar kiadásról kötött szerződés nem ír elő kötelező arányt az átvett és a saját készítésű írások között.  

2012. 02. 07.