Fennállt a veszélye annak, hogy a vásárt beárnyékolja majd az NFT-őrület, nem beszélve a COVID-19 Omicron-változatáról, ennek ellenére az Art Basel Miami Beach idei eseménye rendkívül nagy sikereket tudhat a háta mögött. 2019 óta most először rendezték meg az Art Basel vásárt személyes jelenléttel az Egyesült Államokban, amely 36 országból és régióból 253 vezető nemzetközi galériának biztosított helyet, amelyek a legmagasabb minőségű műalkotásokat mutatták be, a festészettől és a szobrászattól a fotográfián át egészen a digitális művekig. Nem mellesleg 44 új galéria csatlakozott idén a vásárhoz.

A nagy értékű üzleteket mostanra már sikerült véglegesíteni, így egyre tisztább képünk kezd kialakulni a piacról. Tekintsük is át ezeket az eladásokat a Miami Beach vásárról:

 

 

A Helly Nahmad Galéria Picasso Mousquetaire et Femme a la Fleur (1967) című művét közel 20 millió dollárért adta el, ami a közzététel időpontjában a legmagasabb árat jelentette a vásáron történt értékesítések között. Eközben a Mnuchin Galéria továbbra is élénk eladásokat könyvelhetett el a másodlagos piacon értékesített blue-chip művei közül. A hét elején bejelentett eladásokon kívül a galéria két Mary Lovelace O'Neal-festményt is eladott amerikai gyűjtőknek, egyenként 500 000 dolláros eladási áron. A Matthew Marks Gallery standjánál pedig hét kisebb, papíron készült Ellsworth Kelly-művet értékesítettek a vásár első napján. A galéria egy új Simone Leigh-porcelánszobrot is eladott 400 000 dollárért, közvetlenül a vásár megnyitása előtt, egyidejűleg azzal a bejelentéssel, miszerint a galéria vállalja Leigh képviseletét, így ő lesz az amerikai kiállító az 59. Velencei Biennálén tavasszal.

 

 

A Kasmin is különösen sikeres hetet zárt: 300 000 dollárért adta el James Rosenquist Mute Transformations (1985) című művét. A galéria továbbá 65 000 dollárért eladta Cynthia Daignault Witness Tree (2021) című művét is, amely ugyanazokat a témákat érinti, mint a jelenleg a New Museum triennáléján látható As I Lay Dying című, hét táblából álló munkája.

 

 

A Casey Kaplan számos művésze iránt is különösen nagy volt a kereslet: a galéria Jordan Casteel jelentős műveit 300 000 dollárért, Sarah Crownerét 160 000 dollárért, Caroline Kentét 50 000 dollárért és Kevin Beasleyét 125 000 dollárért adta el. A Roberts Projects pedig Alexandre Diop Toutes Valeur a son Rythme (2021) című nagyméretű, fára festett vegyes technikával készült munkáját értékesítette 40 000 dollárért. A fiatal francia-szenegáli művész alkotásai iránt gyorsan felerősödött az érdeklődés, múlt hónapban a Salon 94-ben, egy csoportos kiállításon láthatta a közönség a munkáit.

Nehéz vitatkozni az eredményekkel. Sok galéria hatalmas eladásokról számolt be, és a gyűjtők egyértelműen készen álltak a vásárlásra.

A vásárok alatt drasztikusan megnőtt az új kölcsönkérelmek száma, és szinte minden kérést új vásárlások finanszírozására használtak fel – mondta Joe Charalambous, a TPC Art Finance elnöke, amely műtárgyfedezetű kölcsönökre specializálódott olyan gyűjtők számára, akik a már meglévő gyűjteményeiket kihasználva szeretnének további likviditáshoz jutni.  

Végső soron a legtöbb gyűjtő számára talán nem is számít, hogy mely galériák állítanak ki egy adott vásáron, és melyek nem. A mai művészeti piacon a műértés néha kevésbé számít, mint a hozzáférhetőség. És ahhoz, hogy a művészet világának zárt kapuit ki lehessen tárni a nagyközönség előtt, talán egyetlen szervezet sem járult hozzá jobban, mint a közismertté vált svájci vásár, az Art Basel. Így tehát bizton állíthatjuk azt, hogy az Art Basel Miami Beach az év egyik legnagyobb és legfontosabb művészeti eseménye a tengerentúlon.

 

Forrás: Artsy

Szerző: Műtárgy.com

Forrás: Portfolio.hu