Bozó Szabolcs a nemzetközi kortárs művészeti színtér ígéretes szereplője, egyike a jelenleg alkotó legsikeresebb magyar képzőművészeknek. A pécsi származású, Londonban élő művész fiatal kora ellenére  - 2022-es eladásainak köszönhetően - csúcseredményeket tart a hazai aukciós műtárgypiac tekintetében. Egyedi festményeiből július 14-én nyílt kiállítás a velencei Palazzo Cavanisban. A francia Almine Rech galéria által szervezett 'Faces Instead Of Names' címet viselő tárlat nem az első külföldi bemutatkozása. Volt már önálló kiállítása Pekingben, Londonban, Sanghajiban, Brüsszelben, Palma de Mallorcán, illetve New Yorkban. Neve itthon is egyre szélesebb körben válik ismertté.

Bozó karakteres alkotásain az öröm, a játék és a képzelet összhangja különösebbnél különösebb kompozíciókat ölt. Fantasztikus világában aranyos, vad és egyszerre groteszk rajzfilmszerű állatfigurák szórakoztatják a szemlélőt. Extravagáns színekkel megfestett, dülledt szemű, vidám, gonosz és ijedt teremtményei, mint például medvék, rókák, dinoszauruszok  - és más, kevésbé könnyen meghatározható lények  - gyakran egyesítik erőiket, összegubancolódva mosolyognak és táncolnak a vásznakon.

 

Bozó Szabolcs két festménye (Szerencsés Lukács, 2020; A katicabogár türkiz csizmában, 2022) a Ludwig Múzeum  - A cukiság faktor című kiállításán.
Forrás: Népszava

Munkáira nagy hatást gyakorol hazánk kulturális hagyatéka és folklórja. Alakjaihoz részben ihletet nyújt a magyar rajzfilmek látványvilága, például a Pannónia animációs stúdió által készített korai (az 1950-től a ’80-as évek végéig nyúló időszak) sorozatok képe. Élettel teli, szeretnivaló szereplőit gyakran formázza a magyar televízió meséinek hőseiről:  Süsü, TV Maci és Vuk visszatérő karakterei.

Bozó Szabolcs, Balaton sorozat, installáció részlet, Tongren Road Space of Sifang Art Museum, Shanghai, 2022.
Forrás: Carl Kostyál

Az alkotási folyamat során Bozó általában nem határozza meg előre, mit is fog létrehozni: "Lehet, hogy valami gyertyatartóként indul, és szarvassá fejlődik." Az általa megrajzolt élőlények   ártatlanok, nincs mögöttük mélyreható jelentéstartam, nem szívesen foglalkozik élénk figuráinak társadalompolitikai elemzésével.

Az Almine Rech-el közös kiállításon Bozó tőle szokatlan témaköröket egyaránt feszeget. Kiállított művei magyar és velencei jelmezekből, maszkokból ihletet merítve készültek. Továbbra is alkalmazza az örökségében gyökerező képalkotást, melybe ekképpen épített be új tapasztalatokat, ötleteket. Nagy figyelmet fordított az építészet adta lehetőségekre is a festmények installálásakor. A kialakításhoz előre tanulmányozta a Palazzo Cavanis alaprajzait, így emelve alkotásait a komplexitás újabb fokozatára. Korábban például a Krampusz ölelése (2021) című munkájánál végzett hasonló törekvéseket.

Bozó Szabolcs, Krampusz ölelése. Kiállításkép: “Szabolcs Bozó, Busójárás (Carnival),” Almine Rech, Brussels (9 December 2021—15 January 2022.
Forrás: Huggard & Vanoverschelde Photography/ Artnet

Szabolcs 2011-ben 19 évesen költözött Londonba. Itt kezdeteben pincérként dolgozott egy helyi étteremben, eközben több száz karikatúra rajzot készített rendelésfelvevő lapjaira. 2013 és 2018 között, nagyobb teret adva hobbijának, kibérelte a munkahelye feletti stúdiót és folytatta gunyoros tekintetű festményeinek készítést, melyeket már Instagram profilján is közzétett. 2018-ban ezen a platformon talált rá alkotásaira egy spanyol galerista, aki hamarosan művészrezidencia program keretein belül eljuttatta Mallorcára. 2018 előttről nem is származtak eladásra kész/alkalmas munkái. Anyagi körülményei miatt kevés eszköz állt rendelkezésére az alkotáshoz. Mára Bozó London egyik lesikeresebb fiatal feltörekvő művésze, mindannak ellenére, hogy első nagy méretű festményeit csak néhány évvel ezelőtt készítette.

A kiállítás 2023. július 14. és szeptember 24. között látogatható.

Forrás: Artnet, Art Basel, Almine Rech

Címlapkép: Szabolcs Bozó, The Sunrise, 2022.

Címlapkép forrása: Carl Kostyál