Felfoghatatlanul sok, 26,9 milliárd dollár értékű NFT (non-fungible token, nem helyettesíthető token) digitális műtárgy cserélt gazdát 2021-ben. A trend megállíthatatlanul tör előre, és sokan a gyors meggazdagodás reményében kezdtek el kereskedni a digitális alkotásokkal. Úgy tűnik azonban, hogy az NFT-tranzakciókkal csak kevesen járnak jól.

2021 első tíz hónapjában 26,9 milliárd dollár áramlott az NFT-üzletágba, a Chainalysis kutatása szerint. A tanulmány azokat a tranzakciókat gyűjtötte össze, amelyeket az ethereum okosszerződéses rendszereinek valamelyikén bonyolítottak le.

Az NFT lényege, hogy a vásárlók és a gyűjtők a különböző eszközökhöz, például, képekhez, animációkhoz, videókhoz kapcsolt, blokklánc alapú tokenek segítségével tudják bizonyítani az adott eszköz eredetiségét, például egy műalkotás esetében. A bitcoinnal szemben azonban van egy igen lényeges különbség: míg egy bitcoin token mindig ugyanannyit ér, mint a másik bitcoin token, addig az NFT teljesen egyedi, a hozzá tartozó információkat pedig a blokkláncban tárolják, így azok örökre megmaradnak, utólag megváltoztatni nem lehet őket. Tehát lényegében arról van szó, hogy a tokenek egy digitális eszköz tulajdonjogát testesítik meg, a blokkláncban pedig eltárolják a tranzakcióhoz tartozó adatokat: a létrehozás dátumát, azt, hogy mikor adták el, és azt, hogy kinek.

Az OpenSea bizonyult a legnépszerűbb NFT-piactérnek: az elmúlt 10 hónapban az NFT-kereskedelem 60 százalékát bonyolították le itt. A CryptoPunks lett a legnépszerűbb NFT-gyűjtemény: 3 milliárd dollár értékben vásároltak a kollekcióból.

A nagyobb NFT-tranzakciók is egyre népszerűbbek: a gyűjtői tranzakciók, amelyek 10 000 és 100 000 dollár közötti értékben mozognak, a teljes kereskedelmi volumen 63 százalékát tették ki március és október között; az intézményi befektetők tranzakciói, amelyek 100 000 dollár feletti értéket képviselnek, az összes tranzakció 26 százalékát jelentették ugyanebben az időszakban.

Az NFT-től sokan jelentős anyagi megtérülést várnak, ha ugyanis egy megvásárolt digitális műtárgy értéke hirtelen megnő, akkor az eladásával gyorsan és könnyen lehet jövedelemre szert tenni. A kutatásból azonban az is kiderült, hogy a befektetőknek csak egy szűk köre jár jól ezekkel a tranzakciókkal. Többnyire azok, akik rész vettek az úgynevezett whitelistingben. Ez az a gyakorlat, amely során a vásárlók egy kivételezett köre idő előtt, olcsóbban megvásárolhatja a digitális műtárgyat. Ezt akkor tehetik meg, amikor a digitális művészeti terméket tartalmazó fájlt digitális kereskedelmi eszközként kibocsátják a blokklánc-rendszeren. Azok, akik abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy ekkor meg tudják venni a terméket, a tranzakciók 75,7 százalékában nyereséget is el tudnak érni. A lemaradóknak ez csak az esetek 20,8 százalékában sikerül.

Az eljárás emlékeztet a kriptopénzek kibocsátásakor tapasztalt piactrozító gyakorlatokra, amikor bizonyos befektetőket előre értesítettek egy-egy új digitális fizetőeszköz megjelenéséről, akik így olcsóbban megvehettek azokat. A szabályozók igyekeznek keményen fellépni minden hasonló gyakorlat ellen.

Címlapkép forrása: Getty Images

(Protocol, Bloomberg)

Forrás: Portfolio.hu