Rubenshuis, Antwerpen, Belgium: Rubens 1610-ben  építtette műterméül és otthonául. Jellegzetes flamand patríciusépület, a műterem olasz hatásra utal. Itt élt első, majd második feleségével, Isabella Branttal, illetve Helene Fourmenttel. Értékes műtárgyai már a kortársakat is csodálatra késztették. Rubensnek és tanítványainak számos képét itt őrzik.

drágakő, a korund vörös színű, nemes fajtája. Gyakran briliáns alakúra csiszolják.

aranykloriddal vagy rézkloriddal festett, pompás vörös színű átlátszó üveg; J. Kunckel (1630-1703) német vegyész találta fel a potsdami üveghutában való működése alatt. Az aranyrubinüveg világosabb, a rézrubinüveg sötétebb színű. Művészi formájú, köszörült díszű palackokat, díszedényeket készítettek belőle rendszerint ötvösművű foglalatban.

különféle árnyalatú, négyszögű lemezekből szerkesztett, gyakran perspektivikus hatású intarziadísz. Főleg a 18. században volt divatos.

1. minta, amelynek segítségével a tárgyak tömeges előállítása történik. 2. papír- vagy bádoglemez, amelybe minta vagy körvonal van kivágva, felületekre való gyors átvitel céljából.

mélyvörös kínai porcelán, illetve keménycserépmáz. A Zsolnay-kerámiák egy fajtáján is alkalmazták.

a múzeumot 1869-ben létesítették az egykori domonkosrendi Szent Márk-kolostorban. Termeit Fra Angelico (1385-1445) és tanítványainak freskói díszítik. Itt gyűjtötték össze Fra Angelicónak Firenzében található összes festményét.

 „szent társalgás”; Mária és kisded ábrázolása szentek társaságában.

a hasonló nevű japán tartományról elnevezett porcelán. A 16. században a koreai fazekasok segítségével létesített kerámiai műhelyekben eleinte zöldes vagy barnás mázú keménycserép edényeket készítettek. A 17. században finom fehér anyagot használtak. Az edények festése csak a 18. század végén kezdődött el. A díszítőmódok közül legnevezetesebb az ún. brokátmintás dekoráció. Az Európában tömegesen található, ún. Satsuma-porcelán nem innen származik. Több műhelyben gyártott, művészi szempontból érdektelen, mutatós exportárú.

egy párizsi szappankészítő műhely helyén a 17. században létesített udvari manufaktúrában készített csomózott szőnyegek, fekete alapon bronzvörös akantuszindás és színes virágos dekorációval; 1826-ban a műhely egyesült a gobelin-manufaktúrával.

a Habsburgok nyaralókastélya (építette Fischer von erlach 1694-ben, átépítette Pacassi 1744-ben). Porcelánok, régi kínai lakktáblák (az ún. „Feketin-Zimmer”-ben), miniatúrák gazdag gyűjteménye. Guglielmi 1760 táján készült mennyezetfreskói díszítik a nagy galériát, amelyen kívül kb. 40 terem és lakóhelyiség látható.

a 18. században kedvelt, feketével festett díszítmény fajansz-, porcelán- és üvegtárgyakon.