úrmutató
liturgikus ötvöstárgy. Az órnapja ünnepének bevezetése óta (1264) használják a katolikus egyházi szertatásoknál. Rendszerint nemesfémből készül, alsó része a kehely alsó részének felépítését követi, felső része korábban hengeralakú üvveg- vagy kristálytartó,a barokk kortól sugaras keretű, üvegezett ostyaház, amelyben a lunula tartja az ostyát.