Megjelent a Műértő 2017. márciusi lapszámában

A szentendrei Czóbel Múzeum felújítását követő tavalyi nyitás az állandó kiállítás újraértelmezésére, átrendezésére is alkalmat teremtett. A kurátori koncepció szerint ez a megújult állandó kiállítás sokkal inkább lesz „állandóan változó”, feledtetve az előző évtizedekben mit sem változó „állandót”. A folyamatos megújulást a korábban mellőzött grafikák sűrűbben váltakozó bemutatása biztosítja, de látványosabb frissítéseket eredményez, hogy a múzeum törzsanyagát kiegészítve, évenkénti váltásban számos magán- és közgyűjteményben őrzött Czóbel-festmény – köztük nem kevés nagyon ritkán látható mű – kerül a közönség elé. Ilyen például a most kivételesen csupán néhány hónapra vendégszereplő korai remekmű, a Körhinta, mely tavaly ősszel a BÁV aukcióján ért el rekordárat, és csak a márciusi újrarendezésig lesz látható.

Idén tavasztól több mint kétszer annyi „külsős” festmény vendégeskedik majd a múzeum falai között, mint az elmúlt év újrarendezésekor, de a múzeum törzsanyagából is előkerülnek majd egyéb meglepetések. A debütáló új tárlat egyik legizgalmasabb látványossága szintén a múzeumban őrzött egyik mű volt, a Váza széken címmel ismert, Czóbel hollandiai periódusához köthető kép, amelyről – dacára annak, hogy a hetvenes évek óta a múzeum tulajdona – csak néhány éve derült ki: kétoldalas festmény, azaz olyan vászon, amelynek mindkét oldalát megfestette a művész. A gondos tisztítást és restaurálást követően láthatóvá vált a fonák oldalán korábban homogén vastag vörös festékkel eltakart férfiportré. Annak érdekében, hogy az így felszínre került alkotás is kiállíthatóvá váljon, a kétoldalas munka kifejezetten erre a célra kialakított, térbe helyezett, körbejárható emelvényre került. Így derült fény arra is, hogy további titkokat rejteget, hiszen szabad szemmel is jól látható módon mindkét oldal felszíne alatt egy-egy másik kompozíció körvonalai sejlenek fel. Szinte biztosra vehető, hogy ezt az egyetlen vásznat a festő nem is kétszer, hanem legalább négyszer használta fel újabb kompozíciók létrehozására. Röntgenvizsgálatokkal minden bizonnyal ezekről a takarásban lévő művekről is benyomást szerezhetünk majd a későbbiekben.

Tájképtanulmány. Az enteriőr részlet vázával című kép hátoldala, 1916, magántulajdon

Hogy Czóbel esetében mennyire nem ritka jelenségről van szó, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy pusztán a múzeum tulajdonában még legalább további féltucat mű esetében látható a hátoldalakon eltakart, be nem fejezett, vagy akár töredékként megmaradt alkotás. Közülük az egyik legérdekesebb a Bergeni szélmalom című olajképének hátoldala, mely azonban nagy valószínűséggel nem Czóbel ecsetjétől származik. A meszes fehér fedőfestékkel eltakart, tökéletesen absztrakt kompozíció idegen kézre utal, lévén hogy Czóbel – legalábbis jelenlegi tudásunk szerint – sosem kacérkodott a nonfigurativitással, sőt kifejezetten ellenezte a teljes absztrakciót. A fehér festék fojtogató takarása alól felsejlő jellegzetes sárga-kék-vörös színakkordok Czóbel kortársainak, a hollandiai progresszió élcsapatának, a De Stijl művészeinek alkotásaira emlékeztetnek, a konstruktív vonalas kompozíció pedig kifejezetten a csoport magyar tagjának, Huszár Vilmosnak ekkoriban festett kezdeti absztrakt stúdiumaival mutat igen közeli rokonságot. Huszár már a század első évtizedében megismerkedett Czóbellel, sőt Nagybányán rövid ideig a hatása alá is került, de hogy egy évtizeddel később Hollandiában ez a viszony a visszájára fordult volna, arról nem tudunk. Közös kiállításon szerepeltek ugyan ekkoriban, de közelebbi hollandiai kapcsolatukról nem ismerünk adatokat. E hátoldal tisztítása tehát rendkívül izgalmas fejleményekkel kecsegtet, és a felfedezés talán kettejükkel, vagy akár a De Stijl csoport más tagjával kapcsolatban is új kutatásoknak nyit terepet.

Nem egyedi eset az sem, hogy Czóbel egy másik művész által megfestett vásznának a hátoldalát hasznosította újra. Akár ajándékba kapta, akár más úton jutott ezekhez a művekhez, számára több esetben csupán alapanyagot jelentettek.

Úgy tűnik, hogy Czóbel Hollandiában különösen szorongató nyersanyaghiányban szenvedett, hiszen az idei újrarendezésre kiszemeltek közül még egy hollandiai képéről derült ki, hogy ugyancsak kétoldalas. Bár az Enteriőrrészlet vázával című, magángyűjteményben őrzött, 1916-os datálású festmény korábban is ismert volt a Czóbel-kutatók előtt, sőt az elmúlt években kiállításokon is szerepelt, csak most, a válogatás során megejtett újabb vizsgálat alkalmával figyeltünk fel arra, hogy a hátoldal fedőfestéke alatt egy ismeretlen mű körvonalai domborodnak. Kemény Gyula restaurátort bíztuk meg a fonákoldal megtisztításával, és ahogy tőle eddig is megszokhattuk, a precíz, alapos munkának meglett az eredménye: újra napfényre kerülhetett egy korábban ismeretlen Czóbel-mű. A fák tövében megbúvó házat megjelenítő tájkép nagy valószínűséggel szintén 1916-ban, vagy valamivel korábban készülhetett. A festőnek összesen alig több mint tucatnyi olyan műve érhető ma el, amely az 1914–1919 közötti hollandiai periódushoz köthető, így örvendetes, hogy e fonákoldal feltárásával újabb Hollandiában készült festmény került elő, s ezáltal Czóbel akkori alkotói folyamatába is bepillantást nyerhetünk.

Szándékaink szerint a fentiekben ismertetett három hollandiai kétoldalas kép valamilyen módon mindkét oldalát bemutatva kiállításra kerül a Czóbel Múzeum március végén nyíló, újrarendezett „állandó” tárlatán.

Barki Gergely

Megjelent a Műértő 2017. márciusi lapszámában

Műértő – művészeti és műkereskedelmi folyóirat A Műértő a HVG Zrt. kiadásában megjelenő, szakemberek által írt és szerkesztett művészeti, műkereskedelmi havilap. A múzeumi szférában és a műtárgypiacon érdekelt valamennyi résztvevőhöz szól, igyekszik eligazítani a befektetési szándékkal rendelkező üzletembereket. Nemzetközi kitekintéssel beszámol az árakról, trendekről, jelentős aukciókról, vásárokról, kiállításokról és a színtér meghatározó szereplőiről. Aktuális információkat és kritikai elemzéseket közöl. Megjelenik minden hónap első péntekjén.

Főszerkesztő Andrási Gábor

Szerkesztő: Nagy Mercédesz

Hirdetés: Tasnádi Rózsa, tel.: 061-436-2450; hirdet@hvg.hu

Szerkesztőség:

1037 Budapest, Montevideo u. 14.

muerto@hvg.hu / www.muerto.hu

Előfizethető:

HVG Zrt. terjesztési osztály: ugyfelszolgalat@hvg.hu; tel.: 061-436-2045 Kiadja a HVG Kiadó Zrt, Felelős Kiadó: Szauer Péter