_1.gif?1713474950460)
Jó eredményeket hozott a tavaszi aukciós szezon
Megbízhatóan teljesített a májusi-júniusi árveréseken a hazai aukciós piac. A legmagasabb ársávba kevés tétel tudott felkapaszkodni, de kicsit lejjebb sűrűvé vált a mezőny - írja a műtárgy.com.
Bár egy-két kisebb árverés még hátravan, a hazai aukciós piac legfrissebb tendenciái már markánsan kirajzolódnak. A kereslet és a kínálat egyensúlya ezúttal jónak volt mondható, ami egyrészt a viszonylag magas értékesítési arányban, másfelől viszont a heves licitcsaták meglehetősen alacsony számában is megmutatkozott. A piac összességében jó formában van, de nincs felforrósodott állapotban. Ilyen helyzetben persze kevés szenzációszámba menő eredmény születik, de a későbbi nagy csalódások kockázata is kisebb.
Miközben a forgalom meghatározó hányadát továbbra is a festmények, ezen belül is főként a XX. század első felében született művek adják, szembeötlően megnövekedett a kortárs művek kínálata, és ami jó hír, ezzel csaknem arányosan az irántuk való kereslet is. Az értékesítési arány ebben a piaci szegmensben mindig gyengébb mint a klasszikus moderneknél, de az a tény, hogy a korábbinál lényegesen nagyobb kínálat mellett sem romlott, pozitívumként értékelendő. Nemcsak a tisztán kortárs profilú árverések száma nőtt - a Blitz mellett tartják magukat a közelmúltban felbukkant új házak, így a Contempo Art Auctions és a Dobossy Aukciósház is -, hanem az általános képzőművészeti és a vegyes profilú árverőházak is nagyobb teret szenteltek a kortárs munkáknak. Ez a Kieselbach és a Virág Judit Galériáról éppúgy elmondható, mint a BÁV-ról, a Nagyházi vagy a Párisi Galériáról. Miközben az árverőházak továbbra is alapvetően a másodlagos értékesítés csatornáit jelentik, számos alkotás születési évszámából arra következtethetünk, hogy néhány művész - vagy galériájuk - már a friss művek első értékesítését is aukciósházakra bízza. A galériás forgalomra és a műtermi eladásokra vonatkozó átfogó adatok hiányában csak később derül majd ki, hogy a kortárs munkák iránti kereslet általános növekedésével, vagy az értékesítési csatornák közötti arányok átrendeződésével állunk-e szemben. Az olyan ismert mesterek, mint Lakner László, Nádler István vagy Fehér László művei többnyire az esetükben megszokott ársávban keltek el - ők hárman állnak a kortárs toplista élén is -, a meglepetést inkább Nagy Kriszta okozta, aki egy vadonatúj munkájának 1,7 milliós, a becsértéket többszörösen meghaladó árával életműrekordot ért el. Néhány más, az utóbbi években meglepően magas árakat elkönyvelt művész esetében ugyanakkor az érdeklődés stagnálása, esetenként visszaesése volt megfigyelhető.
A XX. század első évtizedeiben született munkák között továbbra is élénk a kereslet a nagybányai és a Nyolcakhoz köthető munkák iránt; előbbieknél Boromisza Tibor, utóbbiaknál Czigány Dezső voltak a szezon sztárjai, mindketten két munkával is szerepelnek az első félév legdrágább tételeinek TOP 10-es listáján. Az elmúlt egy-két évben már érződött, hogy a gyűjtők kezdik felismerni Nagy István munkásságának jelentőségét; ez a folyamat most egy téli táj pasztelljének 26 milliós árával érte el eddigi csúcspontját.
Az említett TOP-listán ezúttal is csak három árverőház nevét találjuk. A Kieselbach és a Virág Judit Galéria őrzi vezető pozícióját; ketten együtt csaknem másfél milliárd forinttal vették ki részüket a teljes aukciós piac 2-3 milliárd közöttire becsülhető tavaszi összforgalmából. Folytatódott a BÁV felzárkózása is; a cég befektetőként is belépett a műtárgypiacra; az új stratégia jegyében felvásárolt értékes alkotások némelyike már a tavaszi aukciójukon is megjelent.
Az egyéb műtárgykategóriákban általában a korábbihoz hasonló kínálat és kereslet volt megfigyelhető - bár az esetek egy részében, például a Zsolnay kerámiáknál, ez egy magas szinten történő stagnálást jelent. Az üde kivételt főként az ékszerek jelentik, ahol a BÁV-nak egyetlen estén kétszer is sikerült magasabb árat elérnie, mint a csaknem másfél évtizedet megélt eddigi, ugyancsak a BÁV-nál született rekord. Pozitív jelzések érkeztek a fotópiacról is, ahol a régebbi és a kortárs munkák egy része is jóval a kikiáltási ár felett kelt el.
Az alábbi táblázatok az aukciósházak nyilvánosan közzétett eredményei alapján foglalják össze a szezon legmagasabb áron elkelt tételeit; az árak az árverőházak jutalékát nem tartalmazzák.
Forrás: Portfolio.hu
Bár egy-két kisebb árverés még hátravan, a hazai aukciós piac legfrissebb tendenciái már markánsan kirajzolódnak. A kereslet és a kínálat egyensúlya ezúttal jónak volt mondható, ami egyrészt a viszonylag magas értékesítési arányban, másfelől viszont a heves licitcsaták meglehetősen alacsony számában is megmutatkozott. A piac összességében jó formában van, de nincs felforrósodott állapotban. Ilyen helyzetben persze kevés szenzációszámba menő eredmény születik, de a későbbi nagy csalódások kockázata is kisebb.
Lakner László korai, 1970-es munkája, a Kötél a tavaszi szezon legdrágább kortárs tételeként 9 millió forintért kelt el a Blitz Galéria árverésén
Miközben a forgalom meghatározó hányadát továbbra is a festmények, ezen belül is főként a XX. század első felében született művek adják, szembeötlően megnövekedett a kortárs művek kínálata, és ami jó hír, ezzel csaknem arányosan az irántuk való kereslet is. Az értékesítési arány ebben a piaci szegmensben mindig gyengébb mint a klasszikus moderneknél, de az a tény, hogy a korábbinál lényegesen nagyobb kínálat mellett sem romlott, pozitívumként értékelendő. Nemcsak a tisztán kortárs profilú árverések száma nőtt - a Blitz mellett tartják magukat a közelmúltban felbukkant új házak, így a Contempo Art Auctions és a Dobossy Aukciósház is -, hanem az általános képzőművészeti és a vegyes profilú árverőházak is nagyobb teret szenteltek a kortárs munkáknak. Ez a Kieselbach és a Virág Judit Galériáról éppúgy elmondható, mint a BÁV-ról, a Nagyházi vagy a Párisi Galériáról. Miközben az árverőházak továbbra is alapvetően a másodlagos értékesítés csatornáit jelentik, számos alkotás születési évszámából arra következtethetünk, hogy néhány művész - vagy galériájuk - már a friss művek első értékesítését is aukciósházakra bízza. A galériás forgalomra és a műtermi eladásokra vonatkozó átfogó adatok hiányában csak később derül majd ki, hogy a kortárs munkák iránti kereslet általános növekedésével, vagy az értékesítési csatornák közötti arányok átrendeződésével állunk-e szemben. Az olyan ismert mesterek, mint Lakner László, Nádler István vagy Fehér László művei többnyire az esetükben megszokott ársávban keltek el - ők hárman állnak a kortárs toplista élén is -, a meglepetést inkább Nagy Kriszta okozta, aki egy vadonatúj munkájának 1,7 milliós, a becsértéket többszörösen meghaladó árával életműrekordot ért el. Néhány más, az utóbbi években meglepően magas árakat elkönyvelt művész esetében ugyanakkor az érdeklődés stagnálása, esetenként visszaesése volt megfigyelhető.
Nádler István Hommage à Malevics című 1985-ös festményét 3,4 millió forintért ütötték le a Virág Judit Galéria árverésén
A XX. század első évtizedeiben született munkák között továbbra is élénk a kereslet a nagybányai és a Nyolcakhoz köthető munkák iránt; előbbieknél Boromisza Tibor, utóbbiaknál Czigány Dezső voltak a szezon sztárjai, mindketten két munkával is szerepelnek az első félév legdrágább tételeinek TOP 10-es listáján. Az elmúlt egy-két évben már érződött, hogy a gyűjtők kezdik felismerni Nagy István munkásságának jelentőségét; ez a folyamat most egy téli táj pasztelljének 26 milliós árával érte el eddigi csúcspontját.
Czigány Dezső Fehér csendélete 42 millió forintért cserélt gazdát a Virág Judit Galéria árverésén
Az említett TOP-listán ezúttal is csak három árverőház nevét találjuk. A Kieselbach és a Virág Judit Galéria őrzi vezető pozícióját; ketten együtt csaknem másfél milliárd forinttal vették ki részüket a teljes aukciós piac 2-3 milliárd közöttire becsülhető tavaszi összforgalmából. Folytatódott a BÁV felzárkózása is; a cég befektetőként is belépett a műtárgypiacra; az új stratégia jegyében felvásárolt értékes alkotások némelyike már a tavaszi aukciójukon is megjelent.
Ez a briliánsokkal ékített fehérarany nyakék a BÁV árverésén 14 millió forintos árával megdöntötte a hazai ékszerrekordot
Az egyéb műtárgykategóriákban általában a korábbihoz hasonló kínálat és kereslet volt megfigyelhető - bár az esetek egy részében, például a Zsolnay kerámiáknál, ez egy magas szinten történő stagnálást jelent. Az üde kivételt főként az ékszerek jelentik, ahol a BÁV-nak egyetlen estén kétszer is sikerült magasabb árat elérnie, mint a csaknem másfél évtizedet megélt eddigi, ugyancsak a BÁV-nál született rekord. Pozitív jelzések érkeztek a fotópiacról is, ahol a régebbi és a kortárs munkák egy része is jóval a kikiáltási ár felett kelt el.
Az alábbi táblázatok az aukciósházak nyilvánosan közzétett eredményei alapján foglalják össze a szezon legmagasabb áron elkelt tételeit; az árak az árverőházak jutalékát nem tartalmazzák.
 Klikk a képre! |
Forrás: Portfolio.hu
