_1.gif?1713474950460)
Már az Y generáció is formálja a műtárgypiacot
Az Y generáció megjelenése és vásárlóerővé válása radikálisan alakíthatja át a műtárgypiacot. Ennek a generációs váltásnak és hatásának járt utána legfrissebb cikkében a műtárgy.com a Barnebys éves jelentése nyomán.
A skandináv alapítású Barnebys, a globális műtárgypiac egyik legnagyobb műtárgyhirdetési oldala nem véletlenül helyez a frissen megjelent online aukciós jelentésében nagy hangsúlyt az Y generáció műtárgypiaci betörésére. Az Y generáció, amely közkeletűen az 1980 és 1999 között születetteket jelöli, az elmúlt években kezdett megjelenni a műtárgypiacon, és nem csak az ebbe a generációba tartozó művészek, hanem a gyűjtők érdeklődését is radikálisan átformálta, különösen a generáció újszerű médiafogyasztási szokásai okán.
Az Y generáció már elsősorban az online felületeken keresztül tájékozódik a műtárgypiacról, és ez a tény alapvetően változtatja meg az aukciósházak működését is. Míg manapság a legtöbb műtárgypiaci jelentés még arra fókuszál, hogy hogyan, és milyen árak elérésével nőtt a műtárgypiac forgalma, a Barnebys arra is kitér, hogy a piaci vásárlási fogyasztások hogyan alakulnak át a generáció mintázatok mentén. Ehhez a tanulmányhoz pedig a cég a saját, havi 1,5 millió látogatóját használta fel mintának.
Ahogy az első táblázaton láthatjuk, az Y generáció még új a műtárgypiacon, és az oldal látogatóinak 33% sosem bonyolított le műtárgypiaci tranzakciót. Azonban az is látszik, hogy azok a fiatalok, akik már vettek vagy adtak el műtárgyat, azok jórészt online tették ezt, és kétszer akkor azoknak az száma, akik vettek már részt online aukción, mint akik tradicionális árverésen vettek már részt. Sőt, ebből a generációból az online aukciókon vásárolók gyakrabban is vesznek műtárgyakat, mint azok, akik a tradicionális árveréseket preferálják.
Érdemes egy pillantást vetni az oldal forgalmi adataira is, ami sokat elárul az Y generáció műtárgyvásárlási szokásaiból. Az oldalt a 18 és 34 év közötti látogatók fele mobilról nyitja meg, 7%-uk táblagépről, és csak 40%-uk számítógépről. Ennek ellenére, sok aukciósház még ma sem figyel arra oda, hogy az oldaluk mobil-böngészés barát legyen, pedig ha meg akarják szólítani a jövő műgyűjtőit, akkor ez elengedhetetlen.
Ehhez képest Magyarország vezető műtárgyhirdetési weboldalának, a műtárgy.com-nak az adatait böngészve azt láthatjuk, hogy a magyar műtárgyvásárolók és böngészők még inkább a számítógépes nézelődést választják, és a mobilos látogatók 23%-os aránya még jóval alacsonyabb, mint a nyugat-európai értékek. Az adatok összevetésénél azonban fontos megjegyezni, hogy ez a teljes látogatói bázisban mért adat és nem az Y generációs felhasználóknál.
Érdemes arra is figyelni, hogy a többi generáció mennyire használja a mobilját műtárgyvásárlásra. Némileg meglepő eredmény, de még a 35-44 közti generáció is majdnem olyan gyakran nyitotta meg a Barnebys oldalát okostelefonjáról, mint az Y generáció. Ez azt mutatja, hogy nem csak a legfiatalabb gyűjtők, hanem a középgeneráció számára is természetes és elengedhetetlen lett mára a műtárgykereső oldalak mobilos böngészésének a lehetősége.
Természetesen az iparági jelentés nem csak a generációs kérdésre van kihegyezve, így az is kiderül belőle, hogy a műtárgypiacon egy más jellegű átrendeződés is zajlik: az aukciók egyre kevésbé számítanak a leggazdagabb kevesek piacainak, és a műtárgy-kereskedelemben egyre nagyobb szerepet játszanak a közepes- és alacsony árfekvésű alkotások. Ebben természetesen az online platformok elterjedésének is nagy szerepe lehet, hiszen egy olcsóbb művet bátrabban meg lehet venni online, és az aukciósházak elsőre sokszor zártnak tetsző világába is bátrabban lehet belépni az online téren keresztül.
Az aukciós vásárlásnak (a galériás műtárgyvásárlással) szembeni előnyei a válaszadók szerint az aukciókon fellelhető kedvezőbb árakban és a licitálás izgalmában rejlenek. Az online aukciók legfőbb előnyeiként pedig a licitálás könnyedségét, az információk átláthatóságát és a megvásárolt műalkotás megbízható házhozszállítását említik.
Érdemes azt is megfigyelni, hogy a tradicionális és digitális műtárgypiac népszerűsége közt országonként milyen eltérés van. Amerikában a legalacsonyabb azoknak az aránya, akik csak online vesznek műtárgyat (34%), de közben itt a legmagasabb az online és élőben is vásárlók aránya (62%). A csak online vásárlók Németországban és Franciaországban vannak a legtöbben (65%), míg a csak tradicionális úton licitálók Svédországban tartják a legjobban magukat (19%).
Az biztosan megállapítható, hogy az aukciós piacnak a jövőben azok a cégek lehetnek a nyertesei, akik mind az online, mind pedig az offline térben is erősen jelen vannak. Egy sikeres aukciósháznak meg kell tudni tartania a tradicionális vásárlóközönségét, miközben az online felületek tökéletesek lehetnek arra, hogy új, fiatalabb generációkat nyerjen meg maga, és a műgyűjtés ügye számára.
Nagy Kristóf, műtárgy.com
...
Forrás: Portfolio.hu
A skandináv alapítású Barnebys, a globális műtárgypiac egyik legnagyobb műtárgyhirdetési oldala nem véletlenül helyez a frissen megjelent online aukciós jelentésében nagy hangsúlyt az Y generáció műtárgypiaci betörésére. Az Y generáció, amely közkeletűen az 1980 és 1999 között születetteket jelöli, az elmúlt években kezdett megjelenni a műtárgypiacon, és nem csak az ebbe a generációba tartozó művészek, hanem a gyűjtők érdeklődését is radikálisan átformálta, különösen a generáció újszerű médiafogyasztási szokásai okán.
Az Y generáció már elsősorban az online felületeken keresztül tájékozódik a műtárgypiacról, és ez a tény alapvetően változtatja meg az aukciósházak működését is. Míg manapság a legtöbb műtárgypiaci jelentés még arra fókuszál, hogy hogyan, és milyen árak elérésével nőtt a műtárgypiac forgalma, a Barnebys arra is kitér, hogy a piaci vásárlási fogyasztások hogyan alakulnak át a generáció mintázatok mentén. Ehhez a tanulmányhoz pedig a cég a saját, havi 1,5 millió látogatóját használta fel mintának.
Aukciós vásárlási és eladási szokások az Y generáció körében. Kép: Barnebys
Ahogy az első táblázaton láthatjuk, az Y generáció még új a műtárgypiacon, és az oldal látogatóinak 33% sosem bonyolított le műtárgypiaci tranzakciót. Azonban az is látszik, hogy azok a fiatalok, akik már vettek vagy adtak el műtárgyat, azok jórészt online tették ezt, és kétszer akkor azoknak az száma, akik vettek már részt online aukción, mint akik tradicionális árverésen vettek már részt. Sőt, ebből a generációból az online aukciókon vásárolók gyakrabban is vesznek műtárgyakat, mint azok, akik a tradicionális árveréseket preferálják.
Érdemes egy pillantást vetni az oldal forgalmi adataira is, ami sokat elárul az Y generáció műtárgyvásárlási szokásaiból. Az oldalt a 18 és 34 év közötti látogatók fele mobilról nyitja meg, 7%-uk táblagépről, és csak 40%-uk számítógépről. Ennek ellenére, sok aukciósház még ma sem figyel arra oda, hogy az oldaluk mobil-böngészés barát legyen, pedig ha meg akarják szólítani a jövő műgyűjtőit, akkor ez elengedhetetlen.
A Barnebys oldalforgalma a böngészés eszköze szerint. Kép: Barnebys
Ehhez képest Magyarország vezető műtárgyhirdetési weboldalának, a műtárgy.com-nak az adatait böngészve azt láthatjuk, hogy a magyar műtárgyvásárolók és böngészők még inkább a számítógépes nézelődést választják, és a mobilos látogatók 23%-os aránya még jóval alacsonyabb, mint a nyugat-európai értékek. Az adatok összevetésénél azonban fontos megjegyezni, hogy ez a teljes látogatói bázisban mért adat és nem az Y generációs felhasználóknál.
A műtárgy.com oldalforgalma a böngészés eszköze szerint. Kép: műtárgy.com
Érdemes arra is figyelni, hogy a többi generáció mennyire használja a mobilját műtárgyvásárlásra. Némileg meglepő eredmény, de még a 35-44 közti generáció is majdnem olyan gyakran nyitotta meg a Barnebys oldalát okostelefonjáról, mint az Y generáció. Ez azt mutatja, hogy nem csak a legfiatalabb gyűjtők, hanem a középgeneráció számára is természetes és elengedhetetlen lett mára a műtárgykereső oldalak mobilos böngészésének a lehetősége.
Oldallátogatottság kor és eszköz szerint. Kép: Barnebys
Természetesen az iparági jelentés nem csak a generációs kérdésre van kihegyezve, így az is kiderül belőle, hogy a műtárgypiacon egy más jellegű átrendeződés is zajlik: az aukciók egyre kevésbé számítanak a leggazdagabb kevesek piacainak, és a műtárgy-kereskedelemben egyre nagyobb szerepet játszanak a közepes- és alacsony árfekvésű alkotások. Ebben természetesen az online platformok elterjedésének is nagy szerepe lehet, hiszen egy olcsóbb művet bátrabban meg lehet venni online, és az aukciósházak elsőre sokszor zártnak tetsző világába is bátrabban lehet belépni az online téren keresztül.
Az aukciós vásárlásnak (a galériás műtárgyvásárlással) szembeni előnyei a válaszadók szerint az aukciókon fellelhető kedvezőbb árakban és a licitálás izgalmában rejlenek. Az online aukciók legfőbb előnyeiként pedig a licitálás könnyedségét, az információk átláthatóságát és a megvásárolt műalkotás megbízható házhozszállítását említik.
Érdemes azt is megfigyelni, hogy a tradicionális és digitális műtárgypiac népszerűsége közt országonként milyen eltérés van. Amerikában a legalacsonyabb azoknak az aránya, akik csak online vesznek műtárgyat (34%), de közben itt a legmagasabb az online és élőben is vásárlók aránya (62%). A csak online vásárlók Németországban és Franciaországban vannak a legtöbben (65%), míg a csak tradicionális úton licitálók Svédországban tartják a legjobban magukat (19%).
Az aukciós vásárlások aránya, csatornák szerint. Kép: Barnebys
Az biztosan megállapítható, hogy az aukciós piacnak a jövőben azok a cégek lehetnek a nyertesei, akik mind az online, mind pedig az offline térben is erősen jelen vannak. Egy sikeres aukciósháznak meg kell tudni tartania a tradicionális vásárlóközönségét, miközben az online felületek tökéletesek lehetnek arra, hogy új, fiatalabb generációkat nyerjen meg maga, és a műgyűjtés ügye számára.
Nagy Kristóf, műtárgy.com
...
Forrás: Portfolio.hu
