Az év elején a kulturális intézmények mindig izgalmas új kiállításokkal készülnek a látogatók számára. Következő kiállításajánlónkban most ezekre a közelmúltban megnyílt tárlatokra szeretnénk felhívni a figyelmet, amelyek garantáltan kellemes időtöltést biztosítanak minden érdeklődő számára. Mindemellett pár olyan kiállítást is meg szeretnénk említeni, amelyek hamarosan zárnak, így még az utolsó pillanatban el lehet csípni őket.

1. Európai művészet 1600–1700, a Szépművészeti Múzeum új állandó kiállítása

A Régi Képtár frissen felújított Városligeti-szárnyában megnyíló új állandó kiállítás az Európai művészet 1250–1600 című tárlat szerves folytatásaként az 1600 és 1700 közötti évszázadnak, azaz a barokk művészetnek ad otthont. Ezzel a kiállítási egységgel együtt a látogatók immár öt évszázad európai művészeti irányzatairól és legfontosabb alkotóiról kaphatnak átfogó képet, a korai gótikától a barokk művészetig.

2. A fényképhez nem vezet tömegközlekedés. In memoriam Gera Mihály, Capa Központ, április 2-ig

A február 4-én nyíló kiállítás egy része Gera Mihály hagyatékából származó, volt élettérét, lakásainak falait egykor díszítő képekből áll, melyek sokszínűségéből, művészeti, tematikai különbségeiből rögvest leszűrhető a Tanár úr megalkuvást nem ismerő minőségérzete és a fotográfia szinte minden területét lefedő érdeklődése. A többnyire barátságból, tiszteletből ajándékozott, vagy megnyitóbeszédért, megírt cikkért cserébe kapott képek az évtizedek alatt lassan egy privát archívummá fejlődtek. A „gyűjtemény”, kiszakadva tulajdonosának magánteréből, immáron a magyar fotográfia nagyjából négy évtizedébe enged betekintést.

3. Dresszkód: Katti Zoób, Ráth György-villa, március 14-ig

A szecesszió ékszerdobozának is nevezhető, a múzeum egykori főigazgatójának lakhelyéül szolgáló Ráth György-villában napjainkban a századforduló ipar- és képzőművészetének legnagyszerűbb tárgyait állítja ki az Iparművészeti Múzeum. A korabeli enteriőrként berendezett villa a szecesszió lenyűgöző darabjait mutatja be, amely stílusirányzat egy új életfilozófia hírnöke is volt a 20. század elején.

Ezekben az egykor otthonként szolgáló enteriőrökben látható 2022. január 21-től a Dresszkód: Katti Zoób című kiállítás, amely a divattervező öltözékeit helyezi az egyes terek és szobák középpontjába. Estélyi ruhák, fűzők, koktélruhák és nappali viseletek: Zoób Kati különleges és egyúttal jellegzetes szín- és formavilágú ruhadarabjai harmonikusan lélegeznek együtt az Iparművészeti Múzeum műtárgyaival. Az art nouveau irányzatához hasonlóan, a kísérletező kedvű, hullámzóan nőies vonalvezetésével, valamint virág- és növényi motívumokat bátran használó divattervező ruhái reflektálnak a szecesszió díszítőelemeire.

4. A műgyűjtés szenvedélye – Válogatás a Millot-Durrenberger Gyűjteményből, Mai Manó Ház, március 20-ig

A francia műgyűjtő, Madeleine Millot-Durrenberger a nyolcvanas évek óta építi fotográfiai gyűjteményét, amely több mint száz fotográfus közel ezerháromszáz alkotását foglalja magába. Gyűjteményének jellegzetes törekvése, hogy a valóságot prousti részletességgel, annak szeszélyes komplexitásában foglalja össze és mutathassa meg.

Európa-szerte számtalanszor kiállított és keresett kollekciójában az egyetemes fotótörténet legfontosabb alkotóinak munkái találhatóak meg. Többek között Henri Cartier-Bresson, Joel-Peter Witkin, Sophie Calle vagy John Baldessari mellett kortárs sztárok, de a magyar fotótörténet kiemelkedő alkotói – jelen tárlaton Kerekes Gábor, Barta Zsolt Péter, Hajdú József és Brassaï – is szerepelnek katalógusában.

A Mai Manó Házban megrendezett A műgyűjtés szenvedélye című kiállítás nem egy egyszerű tematikus válogatás, hanem a strasbourgi gyűjtőnő tevékenységén és nem mindennapi kollekcióján keresztüli kísérlet arra, hogy érzékletesen bemutassa a műgyűjtés folyamatának intellektuális izgalmát, játékosságát, belső lehetőségeit és folyamatos meglepetéseit az itthoni közönségnek.

5. Hangdimenziók – Zenei Utazások Térben és Időben, A Magyar Zene Háza állandó kiállítása

Különleges zenei tárlat mutatja be a zene történetének legfontosabb állomásait, európai, illetve magyar fókusszal. Az ősi ritmusoktól elindulva egészen a 21. századig az élet körforgásán keresztül meséli el a zene jelentőségét, végighalad a legfontosabb zenetörténeti fordulópontokon, kiemelve egy-egy ikonikus alkotót. Időben és térben nagyon mélyen kezdődik a tárlat: a zene születésénél, majd belekapaszkodva a magyar népzene és az európai zene gyökereibe. Évszázadokon át követi a zene életét és azt, hogy mit jelentett a hangok rendezett sora az embereknek, különös tekintettel a magyaroknak Európa fényében, olykor árnyékában.

6. Határeset – Kortárs reflexiók a közép-kelet-európai identitásra, Modem Modern és Kortárs Művészeti Központ, április 10-ig

A kiállításon öt országból (Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Románia) tizennégy fiatal művész művei láthatóak, amelyek többsége erre az alkalomra készült. A Határeset címet Hunčík Péter Szlovákiában élő magyar pszichiáter regénye inspirálta, amely egy határ menti vegyes lakosságú szlovák kisváros lakóinak történetén keresztül mutatja be a régió huszadik századi történelmét. A kifejezés egyrészt arra utal, hogy a konkrét határok meghúzása mindig is kardinális kérdés volt Közép-Kelet-Európában. Másrészt mindig is nehezen eldönthető volt a régióról, hogy a nyugathoz vagy a kelethez tartozik-e. A kiállító művészek egy globalizált világban szocializálódott generáció tagjai, akiknek ugyanakkor az életük legkülönbözőbb területeire elkerülhetetlenül hatást gyakorol a regionalitás. Fontos kérdés, hogy ez mennyiben érinti az identitásukat is, s mindez hogyan tükröződik az alkotásaikban.

7. {SCRIPT:ABSTRACT} – FREY ÚR ÍR, Ludwig Múzeum, március 20-ig

Frey Krisztián (1929–1997) a hatvanas évekbeli magyar neoavantgárd képzőművészet egyik kiemelkedő képviselője és a nemzetközi computer art korai svájci úttörője. Frey az Iparterv-nemzedék tagjaként saját maga által kifejlesztett absztrakt expresszionista formanyelvvel lépett a progresszív művészet színpadára az 1960-as évek elején. „Változó tempójú gesztusfestészetnek” nevezett jellegzetes, kézírásos jegyekkel tűzdelt expresszív absztrakciója széles esztétikai horizontot járt be, érintve a fehérré kiégett monokróm képeket, a kényszeres folyóírás naplószerű kalligráfiáit, valamint a pecsétek, falfirkák és digitális vektorok világát.

8. Gerhes Gábor: ATLAS, BTM Kiscelli Múzeum, április 17-ig

Mit kezdjünk a tudományos megismerés klasszikus eszközeivel egy olyan korszakban, amikor a tények egyre kevésbé hatnak a közgondolkodásra, miközben az érzelmeket megmozgató, személyes hitre épülő érvek egyre inkább teret nyernek? A választ keresve valószínűleg nem az lesz az első dolgunk, hogy a legközelebbi könyvtárba sietünk. Inkább a számítógépünkhöz vagy a telefonunkhoz nyúlunk, és egy-két ugrást követően már a bárki által szerkeszthető Wikipédiát böngésszük. Az ATLAS című kiállítás központi eleme Gerhes Gábor azonos című, háromszázhatvannyolc oldalas, képes atlasza, amely a műfajára jellemző méretekkel, arányokkal és felépítéssel rendelkezik, ha belelapozunk azonban, egy olyan világ képzete sejlik fel előttünk, amely kísértetiesen ismerős, mégsem teljesen a sajátunk. Az ATLAS ugyanis univerzális megállapítások és lezárt magyarázatok helyett szerzője személyes világképét és az ahhoz kapcsolódó kérdéseit közvetíti. A kiadvány Gerhes gyerekkora óta gyarapodó megfigyeléseiből, valamint különleges tárgygyűjteményéből kiinduló munkáit rendszerezi és mutatja be – eddigi életműve és egyszersmind élettapasztalatai sajátos leltáraként.

9. Kép és kultusz. Szinyei Merse Pál (1845–1920) története, Magyar Nemzeti Galéria, meghosszabbítva február 20-ig

A meghosszabbított kiállítás a magyar képzőművészet egyik legnagyobb hatású mesterének, a 19. századi magyar festészet egyik legjelentősebb alakjának, Szinyei Merse Pálnak az életművét mutatja be. A mintegy 120 művet felvonultató kiállítás kép és kultusz összefüggéseit vizsgálja Szinyei életművében. A párhuzamosan kibomló kultusz- és képtörténet a művész kultúrtörténeti helyéről és művészetének jelentőségéről alkot új összképet.

A kiállítás Szinyei fő műveit magyar és nemzetközi – elsősorban osztrák, német és francia – kontextusban, az egykorú rokon törekvések és tematikus összefüggések tükrében mutatja be. A tárlatra több mint 20 külföldi festmény – köztük Monet, Sisley, Corot, Courbet, Gainsborough remekművei – érkezett neves köz- és magángyűjteményekből. Nemcsak a Szinyei-életműből láthat a közönség gazdag, számos ritkán látható művet felvonultató válogatást, hanem Szinyei kultuszát is eddig példátlan részletességgel tekinti át a tárlat, olyan művészek alkotásain keresztül, mint Ferenczy Károly, Rippl-Rónai József, Bernáth Aurél vagy a kortársaink közül Konkoly Gyula, Tót Endre és Szabó Ábel.

10. Cezanne-tól Malevicsig. Árkádiától az Absztrakcióig. Szépművészeti Múzeum, február 13-ig

A tárlat a francia mester életművének és az európai avantgárd művészetnek az 1906 és 1930 közötti kapcsolatait vizsgálja. A kiállítás arra igyekszik választ adni, hogy miért és mennyiben fontos Cezanne és a hozzá kapcsolódó művészettörténeti viszonyrendszer a jelen számára is. Cezanne életműve a modern művészet egyik alappillére, a kompozícióval, a látvánnyal és a valóság megragadásával kapcsolatos munkássága 1885 után az avantgárd törekvések kiindulópontja lett. A kiállítás Cezanne és az orosz, holland, német, magyar konstruktív/konkrét irányzatok sokrétű kapcsolódási pontjait vizsgálja a forma, a kompozíció, a szerkezet és a szín problematikájának a tükrében.

 

Forrás: Múzeumok weboldalai

Címlapkép: Ízelítő a Hangdimenziók kiállításból a Magyar Zene Házában. Forrás: IN

Forrás: Portfolio.hu