_1.gif?1713474950460)
Minden művész mellé kellene egy menedzser
A Werk Akadémia a tavaszi félévtől kezdve ismét elindítja a Képzőművészeti menedzser szakját. A képzést, mely elsősorban gyakorlati, praktikus menedzsment tudást ígér, olyan tanárok neve fémjelzi, mint Hegedűs Orsolya, az acb Galéria vezetője, Kovács Krisztina, a Várfok Galéria művészeti vezetője, Ledényi Attila, az Art Market Budapest igazgatója és Révész Emese művészettörténész (Magyar Képzőművészeti Egyetem).
Ennek kapcsán a szak új mentorával, Bérczi Lindával (aki többek között a Budapest Art Week igazgatója), beszélgetett a műtárgy.com arról, hogy kiket vár és milyen tudásokat, megközelítéseket kínál a február 20-án induló szak.
Hogyan pozícionálja magát a Werk Akadémia Képzőművészeti Menedzser (Kurátor) képzése a már létező kortárs műgyűjtői és kurátori képzésekhez képest?
Bérczi Linda: Számunkra a Képzőművészeti menedzser képzés, hasonlóan a Színházi-, Komolyzenei- és Könnyűzenei menedzser szakokhoz, hiányt pótol, a menedzser gondolkodás hiányát a művészeti szcénában. Azt szeretnénk elérni, hogy azok, akik ebben a szakmában próbálnak elhelyezkedni, értsék a kereslet-kínálat fogalmait, tudják, hogyan kell pozícionálni, brandet építeni és érezzenek rá a kapcsolatépítés mikéntjeire. A kurátori vagy műgyűjtői képzések teljesen más aspektusból vizsgálják ezen világot; mi igyekszünk olyan tudást átadni, amellyel akár galériát nyithatnak és üzemeltethetnek, múzeumok különböző menedzsmenti osztályain helyezkedhetnek el, művészek márkáit építhetik, vagy épp képesek teljes projekteket menedzselni.
Kik alkotják a képzés célcsoportját? Inkább a művészeti közeg felől érkezőknek tanítanak menedzsment skilleket, vagy pedig a menedzsment tudással bírókat vezetik be a művészeti piac sajátos szabályrendszerébe?
Mindkettő típusból érkeznek, de túlsúlyban inkább a menedzsment tudással már rendelkező, de a művészeti világban kevésbé jártas hallgatók jelentkeznek. Olyan embereknek való ez a szakma, akik sokrétűek - átlátják valamelyest a gazdasági világot éppúgy, mint a művészeti világot, ismerik az aktuális marketing trendeket, beszélnek nyelveket, jó kapcsolatépítők. És egy nagy adag empátia sem árt hozzá. A félévet megelőzi egy alapozó félév, a Művészeti menedzser szak, a csoport nagy része innen érkezik, de kellő szakmai előképzetséggel enélkül is elvégezhető.
Mennyiben változtak meg az elmúlt években, például az online műkereskedelem előretörésével, azok a képességek, amit a kortárs művészeti piacon való sikeres érvényesüléshez tudni kell?
Nagyban nem változtak. Ma Magyarországon sajnos még mindig gyerekcipőben jár az online műkereskedelem, még évek kellenek, hogy elérjük a nyugati szintet. A vásárlások még mindig a személyes kapcsolatokon keresztül valósulnak meg. Mindazonáltal szükség van egy erős számítógépes tudásra és a közösségi média ismeretére, hisz ez a jövő.
Milyen területeken, milyen esélyekkel lehet elhelyezkedni a képzés elvégzése után?
Kereskedelmi galériákban, állami intézményekben van lehetőség munkát találni, vagy saját menedzsmentet indítani - talán ez a nehezebb, de erre is szükség lenne szükség. Azt gondolom, hogy még mindig hiányoznak a jó menedzserek ezen a területen. Minden művész mellé kellene egy ember, aki foglalkozik vele, aki a brandjét építi. Ráadásul, ha valakinek nincs galeristája akkor nem nagyon tud kihez fordulni. Itthon még kevés a független menedzser, aki nem rendelkezik ugyan kiállítótérrel, de minden másban segíteni tudja a művész karrierjét.
Mennyire foglalkozik a képzés a kortárs művészet másodlagos, aukciós piacával, vagy pedig inkább az elsődleges, galériás piacra koncentrál?
A képzés során mind a kettőt részletesen bemutatjuk, ám tény, hogy a hazai kortárs piacon még mindig az elsődleges piac a mérvadó. Ám ha távolabbra tekintünk ez az arány lassan meg kell, hogy forduljon, így fontos, hogy a hallgatók a másodlagos piac műkődését is éppúgy ismerjék.
Mik a kortárs művészeti piacnak azok az aktuális trendjei, amivel egy mai képzésnek mindenképpen lépést kell tartania?
Folyamatosan figyelni kell a nagyvilágot;, hogy mik történnek a nagy vásárokon, művészeti heteken. Azt gondolom nem kell feltalálnunk a spanyol viaszt, vannak már jól működő sémák, azokat kell átvenni. Így a képzésen fontos, hogy bemutassuk azokat az oldalakat, vásárokat, amiket figyelemmel kell kísérni. Illetve ide tartozik a közösségi média már említett ismerete is.
A szak nem csak elméleti, hanem gyakorlati tudást is igyekszik adni. Hogyan biztosítják azt, hogy a hallgatók kreatív feladatokat kapjanak ezeken a helyeken?
Számos galériával, intézménnyel és művészeti projekteket szervező céggel állunk kapcsolatba, akik mindig örömmel fogadnak gyakornokokat. Itt lehetőség van belelátni a tényleges napi munkába. Olyan helyeket ajánlunk gyakorlatra, ahol a hallgató nem csak mint néző, hanem mint aktív szereplő is be tud kapcsolódni a folyamatokba. A Werk Akadémia legnagyobb erőssége pont az, hogy olyan kapcsolatokat képes adni, amelyeket utána jól és tudatosan használhatnak a hallgatók. Így tesszük lehetővé azt, hogy a hallgatók a gyakorlaton túl már a képzés ideje alatt is elkezdhessenek dolgozni a kiválasztott projekten.
szerző: műtárgy.com
...
Forrás: Portfolio.hu
Ennek kapcsán a szak új mentorával, Bérczi Lindával (aki többek között a Budapest Art Week igazgatója), beszélgetett a műtárgy.com arról, hogy kiket vár és milyen tudásokat, megközelítéseket kínál a február 20-án induló szak.
Hogyan pozícionálja magát a Werk Akadémia Képzőművészeti Menedzser (Kurátor) képzése a már létező kortárs műgyűjtői és kurátori képzésekhez képest?
Bérczi Linda: Számunkra a Képzőművészeti menedzser képzés, hasonlóan a Színházi-, Komolyzenei- és Könnyűzenei menedzser szakokhoz, hiányt pótol, a menedzser gondolkodás hiányát a művészeti szcénában. Azt szeretnénk elérni, hogy azok, akik ebben a szakmában próbálnak elhelyezkedni, értsék a kereslet-kínálat fogalmait, tudják, hogyan kell pozícionálni, brandet építeni és érezzenek rá a kapcsolatépítés mikéntjeire. A kurátori vagy műgyűjtői képzések teljesen más aspektusból vizsgálják ezen világot; mi igyekszünk olyan tudást átadni, amellyel akár galériát nyithatnak és üzemeltethetnek, múzeumok különböző menedzsmenti osztályain helyezkedhetnek el, művészek márkáit építhetik, vagy épp képesek teljes projekteket menedzselni.
Kik alkotják a képzés célcsoportját? Inkább a művészeti közeg felől érkezőknek tanítanak menedzsment skilleket, vagy pedig a menedzsment tudással bírókat vezetik be a művészeti piac sajátos szabályrendszerébe?
Mindkettő típusból érkeznek, de túlsúlyban inkább a menedzsment tudással már rendelkező, de a művészeti világban kevésbé jártas hallgatók jelentkeznek. Olyan embereknek való ez a szakma, akik sokrétűek - átlátják valamelyest a gazdasági világot éppúgy, mint a művészeti világot, ismerik az aktuális marketing trendeket, beszélnek nyelveket, jó kapcsolatépítők. És egy nagy adag empátia sem árt hozzá. A félévet megelőzi egy alapozó félév, a Művészeti menedzser szak, a csoport nagy része innen érkezik, de kellő szakmai előképzetséggel enélkül is elvégezhető.
Mennyiben változtak meg az elmúlt években, például az online műkereskedelem előretörésével, azok a képességek, amit a kortárs művészeti piacon való sikeres érvényesüléshez tudni kell?
Nagyban nem változtak. Ma Magyarországon sajnos még mindig gyerekcipőben jár az online műkereskedelem, még évek kellenek, hogy elérjük a nyugati szintet. A vásárlások még mindig a személyes kapcsolatokon keresztül valósulnak meg. Mindazonáltal szükség van egy erős számítógépes tudásra és a közösségi média ismeretére, hisz ez a jövő.
Milyen területeken, milyen esélyekkel lehet elhelyezkedni a képzés elvégzése után?
Kereskedelmi galériákban, állami intézményekben van lehetőség munkát találni, vagy saját menedzsmentet indítani - talán ez a nehezebb, de erre is szükség lenne szükség. Azt gondolom, hogy még mindig hiányoznak a jó menedzserek ezen a területen. Minden művész mellé kellene egy ember, aki foglalkozik vele, aki a brandjét építi. Ráadásul, ha valakinek nincs galeristája akkor nem nagyon tud kihez fordulni. Itthon még kevés a független menedzser, aki nem rendelkezik ugyan kiállítótérrel, de minden másban segíteni tudja a művész karrierjét.
Mennyire foglalkozik a képzés a kortárs művészet másodlagos, aukciós piacával, vagy pedig inkább az elsődleges, galériás piacra koncentrál?
A képzés során mind a kettőt részletesen bemutatjuk, ám tény, hogy a hazai kortárs piacon még mindig az elsődleges piac a mérvadó. Ám ha távolabbra tekintünk ez az arány lassan meg kell, hogy forduljon, így fontos, hogy a hallgatók a másodlagos piac műkődését is éppúgy ismerjék.
Mik a kortárs művészeti piacnak azok az aktuális trendjei, amivel egy mai képzésnek mindenképpen lépést kell tartania?
Folyamatosan figyelni kell a nagyvilágot;, hogy mik történnek a nagy vásárokon, művészeti heteken. Azt gondolom nem kell feltalálnunk a spanyol viaszt, vannak már jól működő sémák, azokat kell átvenni. Így a képzésen fontos, hogy bemutassuk azokat az oldalakat, vásárokat, amiket figyelemmel kell kísérni. Illetve ide tartozik a közösségi média már említett ismerete is.
A szak nem csak elméleti, hanem gyakorlati tudást is igyekszik adni. Hogyan biztosítják azt, hogy a hallgatók kreatív feladatokat kapjanak ezeken a helyeken?
Számos galériával, intézménnyel és művészeti projekteket szervező céggel állunk kapcsolatba, akik mindig örömmel fogadnak gyakornokokat. Itt lehetőség van belelátni a tényleges napi munkába. Olyan helyeket ajánlunk gyakorlatra, ahol a hallgató nem csak mint néző, hanem mint aktív szereplő is be tud kapcsolódni a folyamatokba. A Werk Akadémia legnagyobb erőssége pont az, hogy olyan kapcsolatokat képes adni, amelyeket utána jól és tudatosan használhatnak a hallgatók. Így tesszük lehetővé azt, hogy a hallgatók a gyakorlaton túl már a képzés ideje alatt is elkezdhessenek dolgozni a kiválasztott projekten.
szerző: műtárgy.com
...
Forrás: Portfolio.hu
